A kelet-európai krízis mindaddig kezelhető, amíg a nyugati bankoktól pénz áramlik a régióban működő leányvállalataikhoz - mondta Erik Berglof az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) vezető elemzője a Bloombergnek. A feltörekvő európai piacok számára a rövid lejáratú hitelek refinanszírozása jelenti a legnagyobb problémát, mivel a globális krízis, amely 2 ezer milliárd dolláros veszteséget és leírásokat okozott a bankoknak, visszafogta a befektetéseket és a hitelezési piacok befagyását eredményezte, recesszióba taszítva a térséget. Berglof szerint a legfontosabb az, hogy a nyugati pénzintézetek továbbra is támogassák kelet-európai leányvállalataikat.

Kelet-Európa refinanszírozási igénye összességében mintegy 200 milliárd dollár, ami a térség bankjainak külső forrású rövid lejáratú hiteleiből áll össze. Oroszország és Kazahsztán nélkül - amely országok saját tartalékaikból képesek a bankokat támogatni - ez 130 milliárd dollár, aminek több mint a felét a keleti bankok nyugati anyacégük irányában fennálló tartozása teszi ki.

Az EBRD idén rekordösszeget, a 2008-as 5,8 milliárd euró helyett 7 milliárd eurót juttat a térségbe, ami egy célösszeg, és az elemző szerint ha szükséges, ennek emelésére is lehet mód. A 7 milliárd euróból mintegy 3 milliárdot szánnak arra, hogy segítsék a térség bankjainak feltőkésítését, ez az összeg várhatóan 2010-ben is hasonlóan alakul majd.

Az EBRD tárgyalásban áll az OTP-vel valamiféle szerepvállalásról, illetve várhatóan 100 millió eurós kölcsönnel támogatja majd Románia legnagyobb bankja, a Banca Comerciala Romana vállalati hitelezésének beindítását. Emellett Ukrajna esetében is további 500 millió eurós befektetés várható, ahol a helyi Raiffeisen decemberben már 75 millió eurós kölcsönt kapott.

Az EBRD a kelet-európai térség gazdasági növekedésére vonatkozó előrejelzését a novemberi 2,5 százalékról januárban már 0,1 százalékra módosította, Ukrajna, Magyarország és a három balti ország esetében csökkenésre számítanak 2009-re.