Még év vége előtt eldőlhet a forint sorsa

Több központi bank hoz fontos döntéseket a napokban, amelyek egyben megalapozzák már a jövő évi kilátásokat is. Amerikában és az eurózónában is stabilnak tűnnek a várakozások, ahogy az is, hogy a nemzetközi folyamatok változatlanul könnyű helyzetet teremtenek a jövő héten döntő Magyar Nemzeti Banknak.
Rácz Gergő, 2019. december 11. szerda, 15:21
Fotó: Reuters

Egymás után hozhatják meg idei utolsó kamatdöntésüket a nagy nemzetközi jegybankok, és  hamarosan a Magyar Nemzeti Bank (MNB) is zárja az évet, egyben iránymutatást adhat 2020-ra.

Várhatóan a jegybanki döntéshozók mindenhol kihasználják a bizonytalansággal vegyes pillanatnyi nyugalmat, ez azonban nem csökkenti annak a jelentőségét, hogy milyen helyzetértékelések kíséretében engedik el a piaci szereplőket az ünnepi leállásra.

A Fed megállna

A Federal Reserve (Fed) magyar idő szerint szerda este hozza nyilvánosságra idei utolsó kamatdöntő ülésének eredményeit, egyeben a jövőbeni iránymutatás szempontjából kiemelt fontosságú legújabb makrogazdasági adatelemzését.

Általános a piaci vélekedés, hogy az Egyesült Államok jegybankja az idei három vágást követően ezúttal tartásról dönthet a jelenlegi 1,75-ös felső kamatsávnál, miközben megmarad a sokak által kétkedéssel figyelt adatvezérelt döntéshozatali gyakorlatánál.

Jerome Powell Fed elnök közleményében arra utalt legutóbb, hogy a döntéshozó testület megállna, azzal együtt, hogy beazonosított új kockázatokat, mint amilyen a Kínával, illetve a jövőben várhatóan egyre több féllel vívott kereskedelmi háború.

A Fed makrogazdasági helyzetértékelése azért is meghatározó, mert nagyon vegyes hatásokat kell mérlegelni. A jegybank mandátuma szempontjából kiemelt munkaerőpiacon kifejezetten jó a helyzet, novemberben 266 ezerrel többen dolgoztak, ez jócskán meghaladta a 180 ezres piaci várakozást.

Eközben azonban nincs abban változás, hogy a belső kereslet a legfőbb pillanatnyi támasza az Egyesült Államok gazdaságának, a cégek beruházásai továbbra is elmaradnak. Emögött minden bizonnyal a kereskedelmi hadakozás áll, illetve az, hogy hétről-hétre változó pletykák születnek arról, hogy megegyeznek Kínával, vagy épp fokozódik a helyzet. Jelenleg a szokásos patthelyzet van, pedig elvileg a védővámok újabb köre lép életbe december 15-én.

A jövőre nézve várhatóan nem nyugtatja meg a piaci befektetőket, hogy egyre durvább a politikai helyzet, Donald Trump elnök ellen elindult az elmozdítását célzó impeachment eljárás, mindez egy választási évben.

Visszatekintve az elmúlt négy hónap eseményeire, azt kell mondani, hogy a döntéshozók kitűnő munkát végeztek

mondta James Knightley, az ING vezető nemzetközi közgazdásza.

Valóban, a Fed kamatvágásai megállították a kötvénypiaci hozamok torzulását, érzékelhetően javultak a makrogazdasági mutatók, és a tőzsdék is visszapattantak, összességében jelentősen csökkentek a recessziós aggodalmak. Knightley ennek nyomán úgy látja, mérsékelt nyomás marad a Fed-en 2020-ban is, így az ING jelenleg egy 25 pontos vágással számol az első félévben.

Ehhez képest Morten Lund és Anders Svendsen, a Nordea elemzői szerint a visszafogott optimizmus, miszerint a mostaninál csak jobb lehet az USA gazdasági teljesítménye, elhamarkodott, bőven van még esély lassulásra, akár egy esetleges recesszióra is. Ők azzal érvelnek, hogy a gyenge gyártószektor teljesítménye idővel az eddig stabil szolgáltatásokra is átterjed. Ez lecsapódik az álláspiacon, a Nordea szerint a novemberi erős adatok csak egy egyszeri megugrást mutatnak, nem szabad belőle messzemenő következtetéseket levonni.

Lagarde színre lép

Először tart kamatdöntő ülést csütörtökön az Európai Központi Bank (ECB) Christine Lagarde elnöksége alatt, akinek első nyilvános szereplését épp ezért nagy érdeklődéssel figyelhetik a piaci szereplők.

- Kamatváltoztatásra vagy egyéb új intézkedés bejelentésére nem számítunk, az ECB továbbra is kitarthat ultra laza monetáris politikája mellet

- áll a CIB Bank előrejelzésében. Ezt alátámasztja, hogy Lagarde eddigi nyilatkozatai alapján nagyjából az elődje által képviselt irányzatot követné, így maradnak a laza feltételek, és az ECB eszközvásárlásokkal is igyekszik támogatni a lagymatag növekedést az Eurózónában.

Az ECB-ban továbbra is úgy látják, hogy a negatív kamatoknak pozitív a hatása, és akár még további lazításra is volna tér. Ez nyilván fáj a bankrendszernek, aminek már régóta alkalmazkodnia kell a negatív kamatokhoz. Az egyik legnagyobb érdeklődéssel követett téma éppen ez, illetve, hogy Lagarde vezetésével elmozdulna-e az ECB a normalizálódás felé.

Összességében mindenki arra lesz kíváncsi, hogy Lagarde miként alapozza meg saját vezetői stílusát a kamatdöntést követő sajtótájékoztatón. Elődje, Mario Draghi az első hivatalos elnöki szereplésén kijelölte a következő nyolc év kommunikációs irányát. Carsten Brzeski, az ING Németországgal foglalkozó közgazdásza emlékeztet, Draghitól nyolc év alatt egyetlen nyelvbotlást sem hallott senki, felvállalva, hogy a kimért stílusa már-már unalmasnak hatott.

Lagarde stílusát azért is figyelik ennyire alaposan, mert az új elnök hozzáállásán múlhat a kormányzótanácson belüli feszültségek oldása. Az ismert nézeteltéréseket Draghi búcsúzóban még kicsinyíteni igyekezett, ezzel együtt is rendre veszélyforrásként tekintik a döntéshozók közötti széthúzást a befektetők.

Nem egyértelmű, hogy ebbe a hamarosan hivatalba lépő új tagok miként illeszkednek. Fabio Panetta és Isabel Schnabel januárban csatlakoznak a testülethez. Kettejük közül Schnabel tűnik izgalmasabbnak, aki német jelöltként érkezik, miután elődje, Sabine Lautenschläger minden bizonnyal az ECB politikájának elutasítása miatt idő előtt távozott a testületből. Schnabeltől egy békülékenyebb, a német érdekek képviselőitől szokatlan simulékonyságot remélnek. Az eddigi nyilatkozatai alapján egyáltalán nem egyértelmű, hogy így is lesz.

Lagarde már most nekiállhat az ECB új stratégiájának kidolgozásához is. Ez végső soron alapvető változásokhoz is vezethet az ECB szakmai munkájában. Egyre gyakrabban felmerül, hogy a monetáris politika elsődleges horgonyának számító inflációt nemes egyszerűséggel rosszul számolják, mivel a mutatóhoz nem veszik kellő súllyal figyelembe a radikálisan megnőtt lakhatási költségeket.

Az MNB-ben hátradőlhetnek

Pár nappal később, jövő kedden tarja idei utolsó kamatdöntését a Magyar Nemzeti Bank (MNB) is, egyben most jelenik meg az idei utolsó negyedéves inflációs jelentés. A monetáris tanács eddig következetesen kitartott laza politikája mellett, a növekvő piaci nyomás ellenében is csak a szükséges minimális korrekciókat lépte meg, a nagy nemzetközi jegybankok lépései pedig csak támogatják mindebben az MNB-t.

A novemberi infláció és a jegybanki döntéshozatal szempontjából lényeges indirekt adóktól szűrt maginfláció is 3 százalékos középtávú célhoz szabott plusz-mínusz egyszázalékos tűréssávon belül van. Ugyan közelít a felső határhoz, az adatok egyelőre igazolják az MNB korábban előrejelzett inflációs pályáját, vagyis nincs érdemi kényszer a módosításra.

Az MNB idén bevezetett gyakorlata szerint adatvezérelten dönt, az esetleges iránymódosításai egybevágnak az inflációs jelentés publikálásával. Kedden számítani lehet sajtótájékoztatóra is, ahol aktualizálja iránymutatását a jegybank.

Mivel az MNB az infláció csökkenésére számít, a mutató így visszatérhet a célérték közelébe. A nemzetközi kockázatok továbbra is fennállnak, azonban a lassuló növekedési várakozások a világon szinte mindenhol kamatvágásokhoz, a feltételek lazításához vezettek.

A novemberi kamatdöntéskor a tanács közleménye szerint a korábban még szimmetrikus inflációs kockázatok az elmúlt negyedévben aszimmetrikussá váltak. A lassuló európai konjunktúra hatásai miatt tovább erősödtek a lefelé mutató inflációs kockázatok. Ezek alapján indokoltnak látják az MNB-ben a laza feltételeket.

Ez akkor is így van, ha a forint árfolyama többször negatív csúcsokat döntött az euróval szemben az elmúlt hónapokban, és a legtöbb várakozás szerint 335 vagy akár 340 körüli átlagra állhat be jövőre az árfolyam. Az MNB-nek hivatalosan nincs árfolyamcélja, és azt kommunikálja, hogy nem is foglalkozik a forinttal ameddig az nem jelent stabilitási vagy inflációs kockázatot.

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

Darabont1453, 2019.12.12 00:05

A forint sorsa eldőlt. A szaros WC papír árfolyamához kötött a sorsa. A bandzsa mágus elmondta korábban is, hogy nincs árfolyam célja az MNB-nek.....vagyis a magyar forint szabad préda...
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html