Átrajzolják a karikát és a kockát - minden borulhat a jegybankban

Újrakezdésre készül az Európai Központi Bank, ami ebben a hónapban elkezdi teljes egészében átvizsgálni stratégiáját, miután egyre jobban elterjedt a nézet, hogy rossz alapon számolnak, nem tudja legfőbb feladatit ellátni a monetáris politika. A januári kamatdöntésnek is ez lesz a legérdekesebb vonatkozása, év végére akár alapvető módosítások lehetnek a jegybankok eszköztárában.
Rácz Gergő, 2020. január 23. csütörtök, 11:46
Fotó: Reuters

Az idei év legfontosabb fejleménynek a jegybankok működésében az ígérkezik, ahogy több helyen konkrétumokra jutnak, és az eddig ismert és használt gazdasági alapvetésekben végbemegy az újratervezés.

Évek óta mondja egyre több közgazdász és elemző, hogy sok minden gyökeresen megváltozott a világ működésében, a tankönyvinek számító közgazdasági összefüggések már nem működnek, így az elavult tudásanyag nem lehet alapja a jó jegybanki politikának. Ebbe beletartozik a jegybanki döntéshozatal legfontosabb mutatója, az infláció is, ami sok országban, különösen a fejlett gazdaságokban nem hajlandó úgy viselkedni, ahogy azt az összes makrogazdasági folyamat indokolná.

Le kell számolnunk a mindenható jegybank abszurd ötletével, ami kézi irányítással tudja terelni az inflációt

- mondta nem rég Benoît Cœuré, mikor mandátuma végén decemberben távozott az Európai Központi Bankban (ECB) betöltött kormányzótanácsi posztjáról.

Az immár Christine Lagarde által vezetett intézményben ennek megfelelően idén az egyik legfontosabb feladat, hogy 16 év után felülvizsgálja stratégiáját, és "minden kő alá" benézzen, vagyis a piacokon sokak által remélt mélyreható, alapvetéseket is érintő módosítások jöhetnek.

Rosszul számoltak

A stratégiai újragondolása mögött úgy tűnik az áll, hogy az ECB is belátta, politikája idejétmúlt, egyszerűen rosszul számolják a legfontosabb horgonynak számító inflációt, egyes tényezőket nem vesznek kellő súllyal figyelembe. Ilyenek például az ingatlanárak, amelyek a más termékcsoporthoz képest nagyon elszálltak.

Cœuré távozó szavai egyben azt is megmutatták, hogy valóban komoly eltérések lehetettek a kormányzótanácsban, nagyon másként ítélték meg egyes tagok a követendő irányt, noha ezt túl látványosan nem kommunikálják a nyilvánosság felé.

-Le kell vetni a "hatékonyság fátylát" és valószínűleg tovább kell menni a jegybanknak ha ténylegesen tenni akar a gazdasági növekedés támogatása érdekében - mondta távoztakor a kormányzótanács korábbi tagja.

Készek váltani Európában

Januárra néhány hónap alatt nagyot fordult a világ. Egyszercsak úgy tűnik, minden a legnagyobb rendben, folyamatosan javulnak globális szinten az adatok, a recesszió és a válság amiről mindenki azt mondja már évek óta, hogy csak idő kérdése mikor üt be, feledésbe merült.

Ez azt is jelenti, hogy rövid idő alatt megszűnt a korábban egyre súlyosbodó nyomás a jegybankokon.

Semmi kétségünk nincs, hogy az ECB Lagarde vezetése alatt változtat a politikáján, ha kell

- áll Anders Svendsen, Tuuli Koivu, Inge Klaver és Jan von Gerich Nordea elemzők értékelésében. Azonban kiemelik, hogy jelen helyzetben nincs ilyen nyomás, ennek megfelelően idén az elsődleges történet az ECB-nél a stratégia áttekintése lehet.

A Nordea elemzői azt várják Lagarde, a januári kamatdöntést követő sajtótájékoztatójától, hogy megerősíti az eddig felvetett elképzeléseket a stratégiáról. Ebben benne van a hangsúlyok áttétele a jegybankokról az állami költségvetésre, csakúgy mint az infláció számítási modelljének átvétele, csakúgy mint a környezetvédelmi kérdések fontossága.

Fősodorban a magyar jegybank

Érdekes átfedés, hogy a napirenden lévő ötletek közül akár Amerikában, akár az eurozónában több olyan van, amelyeket a Magyar Nemzeti Bank (MNB) már évekkel ezelőtt bevezetett, a hazai monetáris politika nagyon is beleillik a fősodrú szakmai gondolkodásba.

Az idei stratégiai áttekintés eredményeként olyanokat várnak a közgazdászok, hogy az ECB szakítani fog a mostani inflációkövető rendjével, és hasonló váltást szorgalmaznak a Federal Reserve esetében is amerikai közgazdászok, például a volt elnök, Janet Yellen is. A megoldás egy tűréshatáros, rugalmas rendszer lenne, lényegében ugyanaz a plusz-mínusz egyszázalékos tűréssáv, amit más nemzetközi példák alapján az MNB is alkalmaz már 2015. óta.

Az MNB nem rég jelentetett meg tanulmányt, amiben az ECB-hoz hasonlóan újragondolná az inflációt, de ez a helyi kutatásokban már évek óta napirenden van. Nem utolsósorban az MNB világviszonylatban is azon kevés központi bankok egyike, amelyek tud hatni az inflációs folyamatokra.

Ami elvi szinten is feltűnő, hogy nem csak Nagy Márton alelnöktől lehet hallani, hogy az unortodoxiát, mint jellemzést, vagy akár vádat az MNB gyakorlatával szemben el lehet felejteni. Tényleg sok újítás volt az elmúlt 10 évben, azonban ez a világon mindenhol így volt, és tulajdonképpen csak olyan eszközök kerültek előtérbe különböző kombinációkban, amelyek már évtizedek óta ismertek. A szokatlan lett a megszokott, és hiába lehetett azt várni, hogy az intenzív jegybanki szerepvállalás egy átmenet lesz, ameddig sikeresen kezelik a válság határait, már az látszik, hogy marad az irányzat.

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

Borisz1106, 2020.01.23 17:28

@nemhiszem: A FED-nek nem kellenek alapítványok hiszen 8 család (és jogutódai) tulajdonában áll a mai napig. Az amerikai államnak csak felügyeleti joga van felette részben. Ezek a családok és jogutódjaik az igazi irányítók (Rothchildok, a Lazardok, Israel Moses Seif család, a Warburgok, a Lehmans, Kuhn-Loebs, Goldman-Sacks és Rockefeller családok). De kérdésedre a válasz: igen! Többször is manipulálták a dollár árfolyamát (ezekről biztosan tudunk: 1932, 1937, 1957, 1966, 1970, 1976, 1982).
Az MNB alapítványaiban lévő pénz, közpénz (Alkotmánybírőság megállapította). Az alapítványok a másodpiacon magyar állampapírokat vásároltak (ugyanazt csinálták, mint az összes nagy jegybank a világon, burkolt monetáris finanszírozást végeztek). De ennek végett vetett az ECB 2017-re. Sőt, elvileg EU zóna tagok kötvényeit sem vásárolhatják már pl. olasz államkötvényeket.

De ezt Te is pontosan tudod, hiszen kommentelted ezt 2016-ban (bár akkor sem értetted a dolgot):

"Tovább folytatták az állampapír-vásárlásokat márciusban is a Magyar Nemzeti Bank alapítványai annak ellenére, hogy az Európai Központi Bank szerint ez értékelhető úgy is, hogy megszegik azt a szabályt, amely szerint a jegybankok nem finanszírozhatják saját országuk kormányait."

https://www.napi.hu/magyar_gazdasag/tovabb_trukkoznek_az_mnb_alapitvanyai.614500.html
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

Mekelekke, 2020.01.23 14:23

Minden kormány szeretné jobban felpörgetni az inflációt, de a hagyományos trükkök az istennek sem akarnak működni. Most jönnek az új trükkök., majd kiderül, hogy ki az erősebb :)
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

nemhiszem, 2020.01.23 13:52

@Borisz1106: azt mondod a FED is gyengíti direkt a dollárt hogy az így keletkezett árfolyamnyereséget kiszervezze nehezen ellenőrizhető alapítványokba ahol elveszti közpénz jellegét?
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

Borisz1106, 2020.01.23 13:01

"Érdekes átfedés, hogy a napirenden lévő ötletek közül akár Amerikában, akár az eurozónában több olyan van, amelyeket a Magyar Nemzeti Bank (MNB) már évekkel ezelőtt bevezetett"
"Ami elvi szinten is feltűnő, hogy nem csak Nagy Márton alelnöktől lehet hallani, hogy az unortodoxiát, mint jellemzést, vagy akár vádat az MNB gyakorlatával szemben el lehet felejteni."
Í
gy lesz az unortodoxból szépen lassan ortodox. Ugye megmondtam!
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html