De Jager kifejtette: újabb deficitcsökkentő intézkedésekre lesz szüksége Görögországnak, amennyiben további pénzügyi segítséget kér az euróövezeti államoktól. Athénnek várhatóan ismét mentőhitelre lesz szüksége 2012-ben - tette hozzá.

A pénzügyminiszter elmondta: természetesen minden téma szóba kerül a találkozón, beleértve a görög adósság átstrukturálását. "De a közvélemény előtt nem szívesen beszélünk vagy vitázunk az átstrukturálásról" - fogalmazott De Jager.

A találkozó megkezdése előtt Didier Reynders, Belgium pénzügyminisztere leszögezte: Görögországot meg lehet úgy is segíteni, hogy nem jelentenek be államcsődöt. Hosszú távú pénzügyi segélyt kaphat a Nemzetközi Valutaalaptól és az európai államoktól - tette hozzá. Mindehhez azonban először a görög kormány világos elköteleződését kell látni - fogalmazott Reynders.

Lorenzo Bini Smaghi, az Európai Központi Bank (EKB) kormányzótanácsának tagja is a "fájdalmas" görög költségvetési kiigazítások végrehajtása mellett szólalt fel a Dow Jones üzleti hírügynökségnek adott interjúban. A közgazdász világossá tette, hogy a kötvénylejáratok meghosszabbítása nem megoldás az adósságválságra.

Bini Smaghi szerint a kötvénylejáratok időbeli eltolása nem javítana számottevően a görög államadósság fenntarthatóságán és vélhetően következményekkel járna az adósokra nézve. "Nagyon nehéz megkülönböztetni a lejáratok meghosszabbítását egy leírástól, (...) bár az ilyen lehetőségeket vizsgálni kell" - tette hozzá.

A hírügynökségnek nyilatkozó, a tárgyalásokat jól ismerő források és elemzők is úgy látják, hogy a további pénzügyi segítség folyósítását további állami vagyon értékesítéséhez, valamint a reformok felgyorsításához kötik. Elemzők szerint az athéni kormányzat akár 60 milliárd eurós hiányt is bejelenthet a következő két évre. Platón Monokrousszosz, a görög privatizációs folyamatban is tanácsadóként részvevő EFG Eurobank Ergasias bank vezető elemzője 50-60 milliárd euró közötti hiánnyal számol, attól függően, hogy a kormány képes lesz-e teljesíteni növekedési és hiánycéljait.

A görög kormány korábban a privatizációtól 50 milliárd eurós bevételt remélt a 2015-ig terjedő időszakban, elsősorban az állami ingatlanvagyon értékesítésétől. A folyamatot nehezítik azonban a munkabeszüntetések, számos jogi nehézség és a Papandreu-kormányon belüli nézeteltérések. Athén az idei év végéig 2-4 milliárd euró körüli privatizációs bevételcélt jelölt meg az ingatlanértékesítések első körétől.

Görögország vállalati tulajdontól is megválhat: még az idén túladna az egykori távközlési monopóliumban, a Hellenic Telecommunications-ben tartott 20 százalékos részvénycsomagjának egy részén, jövőre pedig egy 17 százalékos hányadot értékesítene az állami energiaszolgáltatóban. További privatizációk érinthetik az állami szerencsejáték-monopóliumot, az OPAP-ot, a gázszolgáltató monopólium DEPA-t, számos állami tulajdonú kaszinót, illetve a helyi vízközműveket is.

Az Állami Energiaszolgáltató Vállalat esete különösen nehéznek bizonyul, mivel az energiaügyi miniszter, Tina Birbili ragaszkodik az állami kontrollt biztosító 51 százalékos tulajdonhányad megtartásához. Szerinte a vállalat stratégiai jelentőségű, és egyedül a többségi tulajdon megtartásával fékezhetik meg az elektromos áram árának növekedését. A lépést a vállalat legnagyobb szakszervezete is ellenzi, amely 48 órás gördülősztrájk meghirdetését is kilátásba helyezte.