EEAG: fokozni kell az európai integrációt

Az európai gazdasági helyzet javulását, a növekedési ütem némi gyorsulását jelzi, de az uniós integrációs erőfeszítések fokozását javasolja a müncheni CESifo Group gazdasági kutatóintézet EEAG európai gazdasági tanácsadó csoportjának 2015-ös gazdasági előrejelzése.
MTI, 2015. február 24. kedd, 19:50
Fotó: Reuters

A világgazdasági növekedési ütem javulása némi növekedéshez segítette az európai gazdaságot is 2014-ben. A növekedés, bár mérsékelt ütemben, az idén tovább gyorsul - állapítja meg Hans-Werner Sinn, a müncheni Ludwig Maximilian egyetem professzora, a CESifo Group kutatóintézet elnöke, az intézet EEAG (European Economic Advisory Group) kutató csoportjának 2015-ös európai gazdasági felméréséhez írott előszavában.

A növekedés azonban még így is gyenge, országonként nagy eltérést mutat és jelentős politikai bizonytalanságok terhelik - mutat rá a professzor.

Az EEAG sorban a tizennegyedik éves gazdasági elemzése az európai gazdasági integráció ügyének előre vitelében további szektorok közötti határok lebontásának szükségességére helyezi a hangsúlyt. A tanulmány megállapítása szerint fokozni kell az együttműködést a közösségen belül energiastratégiai kérdésekben, a regionális különbségek felszámolásában és a migráció kezelésében.

A dokumentum a gazdasági ésszerűség jegyében és az ellátási biztonság garantálása érdekében a nemzeti határok lebontását és egységes európai energiapiac kialakítását javasolja.

A gazdasági válság a tanulmány szerzői szerint lefékezte a régiók közötti kiegyenlítődés folyamatát, ezért nagyobb hangsúlyt kell helyezni a régiókat összefogó strukturális fejlesztési törekvésekre.

A gazdasági válság által előidézett migrációs problémák kezelésére a dokumentum szerzői a szociális juttatások igénybevételének korlátozását, munkaerő piaci feltételekhez való kötését javasolják, valamint a tartózkodási hely szerinti jogosultság elvének a felváltását a származási ország szerinti jogosultság elvével.

Gazdasági elemzésében az EEAG mind a világgazdaság, mind az európai gazdaság növekedési ütemének gyorsulását jelez előre. Eszerint a világgazdasági növekedés vásárlóerő-paritáson 3,5 százalékos lesz az idén a 2014-es 3,3 százalék után. A világgazdasági forgalom 4,0 százalékkal nő az idén a tavalyi 2,6 százalékos növekedés után. Az Európai Unió 1,3 százalékos, az euróövezet 0,9 százalékos GDP-növekedésre tesz szert az idén.

A munkanélküliségi ráta az idén 9,9 százalékra csökken az EU-ban a tavalyi 10,2 százalékról és 11,4 százalékra az euróövezetben 11,6 százalékról. Hordónként 60 dolláros Brent olajárat feltételezve az EEAG az EU-ban az idén 0,6 százalékos, az euróövezetben 0,4 százalékos inflációval számol.

A reál-GDP csak Cipruson és Olaszországban csökken az idén, 0,4 és 0,2 százalékkal, ami javulást jelent a tavalyi 2,5 és 0,4 százalékos csökkenéshez képest. Az 1,3 százalékos uniós átlag alatti GDP-növekedést ér majd el Franciaország, Horvátország, Finnország, Ausztria, Belgium, Portugália, Hollandia, Svédország és Görögország. A legmagasabb növekedést, 3,0 százalékosat Lengyelország és Litvánia éri majd el.

A kelet-közép-európai országok mindegyike pozitív GDP-növekedést ér majd el és a munkanélküliségi ráta csökkenésével párhuzamosan elsősorban a belső kereslet növekedésének köszönhetően. Növekedésüket azonban erősen hátráltatja majd az euróövezet gyenge gazdasági teljesítménye, valamint az Oroszország ellen bevezetett szankciók kereskedelmi következményei.

Az orosz gazdaság nagy tehertételnek lesz kitéve az idén a tanulmány szerzői szerint. A rubel árfolyamát a nagymértékű tőkekivonás gyengíti majd, ennek költségvetésre gyakorolt hatását azonban ellentételezi az olajexport erősödő dollárban elszámolt bevétele. A rubel leértékelésének kockázata azonban változatlanul nagy. Az orosz gazdaság recesszióba süllyed az idén, államcsődre azonban nem kerül sor.

HOZZÁSZÓLÁSOK