Egy pókerjátszmán dől el Európa jövője

Európa jövője függ attól a mérkőzéstől, amelyet David Cameron brit kormányfő vív európai kollégáival az uniós szabályrendszer reformjával kapcsolatban. Sokak szerint Cameron csak blöfföl, amikor azt állítja, hogy kész kivezetni országát az államközösségből.
Napi.hu, 2015. október 28. szerda, 11:54
Fotó: Reuters

David Cameron, Nagy-Britannia miniszterelnöke az EU októberi csúcsértekezletén megígérte európai vezető kollégáinak, hogy november elején leteszi az asztalukra a londoni kormány uniós reformjavaslatait. Ezzel olyan játszmába kezd, amelynek tétje a szigetország uniós tagsága. Nagy-Britanniában 2017 végéig tartanak népszavazást a kiválásról, Cameron reformokat akar annak érdekében, hogy jó szívvel támogathassa a bent maradást.

A kormányfő a múlt hónapban pártja, a toryk kongresszusán azt mondta kollégáinak, hogy kő kemény vitára, alkudozásra számít, ami világosan jelzi milyen erős bizonytalanság lengi körül a brit kilépés (Brexit) ügyét - kezdi elemzését a Reuters. Cameronnak gyakorlatilag két pókerjátszmát kell játszania: az egyiket 27 európai uniós tagország vezetőivel, a másikat a brit közvéleménnyel, ezen belül a saját pártján belüli euroszkeptikus szárnnyal.

Ha sokat akar a szarka...

Nem a norvég modellre
David Cameron szerdai izlandi beszédében várhatóan világossá teszi, hogy nem tartja lehetségesnek a "norvég megoldást", azaz azt, hogy az EU-n kívül kerülő Nagy-Britannia külön szerződést kössön a közösséggel. A függetlenségpárti táborban hallatszanak olyan hangok, amelyek szerint a kilépés után kialakíthatnak egy speciális viszonyt az európai közösséggel.

A miniszterelnök környezetéből kiszivárogtatott hírek szerint azzal fog érvelni, hogy miközben Norvégia az uniós költségvetés 10. legnagyobb befizetője és érvényesítenie kell a közös piac minden szabványát és előírását, eközben semmilyen beleszólása nincs az EU döntéshozatalába - jelentette a Guardian. A Vote Leave kampány igazgatója, Dominic Cummings szerint a kilépés után a szabad kereskedelem és a barátságos együttműködés alapjára helyeznék a szigetország és az EU kapcsolatait.

A helyzetet bonyolítja, hogy a két meccs nem független egymástól. Bármi történik az egyikben, az hatással van a másikra. Ha sok változtatást próbál kisajtolni a miniszterelnök uniós partnereiből annak érdekében, hogy meggyőzze a hazai közvéleményt a reform mélységéről, akkor szinte biztosan nem kap annyi engedményt, amennyit akar. Ha viszont kisebb elvárásokat fogalmaz meg, hogy tutira teljesüljenek a kérései, akkor azt kockáztatja, hogy brit ellenfelei lefitymálják a reformokat.

Az a gond, hogy ha Cameron nagy pakkal áll uniós kollégái elé, és végül csak a csomag felével tér haza, az komoly pr-problémát okozhat neki, hiába ér el komoly reformokat - véli egy vezető EU-s politikus, akit informálisan már tájékoztattak arról, mit akar a brit kormányfő. El sem tudom képzelni, mivel kellene előállni ahhoz, hogy Londonban mindenki azt kiáltsa: Oda süss, új Európát építünk! - folytatja a bennfentes.

Ha tehát a londoni kormány valami ilyesmivel kísérletezne, az biztosan kudarcra lenne ítélve. Ez a receptje annak, hogy a szavazók többsége az uniós kilépés mellett döntsön.

Sötét tárgyalók, zajos nyilvánosság

Egy kemény tárgyaláson szokás szerint a blöffök, a fenyegetések és a dupla blöffök váltogatják egymást. (Az utóbbi azt jelenti, hogy az egyik játékos úgy tesz, mintha blöffölne, miközben a valódi szándékáról beszél.) A Brexit-játszmában azonban bonyolítja a helyzetet az egymás mellett futó két meccs, a brit és az uniós politikai kultúra közti szakadék, valamint a brit sajtó lármázása az ügy körül.

A politikusok el akarják kerülni, hogy hangos bazári alkudozás alakuljon ki közöttük - elsősorban ez magyarázza, miért hallgatott Cameron fél éven át a tavaszi parlamenti választások fölényes megnyerése után. Az uniós döntéshozók azonban mostanra belefáradtak a várakozásba, ezért nem várhatott tovább: teljes, és ami fontosabb, írásos javaslatcsomagot ígért partnereinek.

Nélkülözhetetlen blöff

Vihart aratott
Kifogásolta a Bank of England kormányzójának EU-párti megszólalását az egyik ismert Brexit-párti közszereplő, Nigel Lawson volt pénzügyminiszter - jelentette a Reuters. Mark Carney letette a vokság amellett, hogy a brit gazdaságnak az EU-ban maradás az érdeke, amit Lawson elfogadhatatlan elfogultságnak tart az ország egyik kiemelkedő pénzügyi vezetőjétől-közszolgájától. Carney úgy látja, hogy a tagság dinamikusabbá tette a szigetország vállalatait, versenyre kényszerítette őket. Összességében a brit gazdaság a európai szabadpiac létrejöttének legnagyobb nyertese.

Ugyanakkor fontosnak tartja, hogy az eurózóna pénzügyi integrációja ne szorítsa háttérbe a londoni pénzügyi központot. A JP Morgan álláspontja szerint Carney megjegyzése nem fog közvetlen hatást gyakorolni a körvélemény-kutatások eredményére, azonban a hasonló megnyilatkozások szaporodni fognak és hatásuk is erősebb lesz a függetlenségi népszavazás közeledtével.

Cameron azt állítja, hogy ha nem sikerül olyan reformokat elfogadtatnia, amelyeket úgy prezentálhat a brit közvéleménynek, hogy sikerült gyökeresen átalakítatnia az EU működését, akkor ő is beáll a Brexitet támogatók közé.

Brüsszelben sokan úgy vélik, hogy ez egy blöff. Uniós tisztviselők és más EU-tagállamok diplomatái szerint a függetlenségi referendum kiírásának megígérése csak taktikai húzás volt Cameron részéről, amellyel ki akarta fogni a szelet az euroszkeptikus politikai erők vitorlájából. Ugyanakkor a Brexit lehetősége a biztos receptje annak, hogyan lehet szükségtelenül gazdasági és politikai bizonytalanságot teremteni.

Akár blöfföl azonban, akár nem, a brit kormányfő nem tehet úgy, mintha lefutottnak tekintené a népszavazást. Ezt még uniós tárgyalópartnerei is elismerik. Csak akkor nyerhet a szavazáson, ha teljesen nyitottan - vagy legalábbis ezt mutatva - kezd hozzá a referendumot megelőző tárgyalásokhoz.

Lapok a pakliban

London elég jó lapokkal indul a partiba. Az EU többi tagországa nem érdekelt abban, hogy kiváljon a közösség második legnagyobb gazdasága, egy atomhatalom, amely jelentősen erősíti az unió presztízsét. Emellett sok ország úgy tekint a szabadkereskedelem mellett elkötelezett Nagy-Britanniára és észak-európai követőire, mint amely ellensúlyt képez Berlin és Párizs túlsúlyával szemben.

Cameron sok követelésével - köztük a szabályozás lazításával, a nemzeti parlamentek hatáskörének bővítésével, a londoni pénzügyi központ védelmével az eurózónával szemben - sokan szimpatizálnak. Ez uniós tisztviselő szerint ezekről a kérdésekről két óra alatt megállapodhatnak a felek. Ráadásul abban mindenki egyetért, hogy olyan formát kell találni a reformoknak, ami nem igényli az európai alapszerződés népszavazásokkal nehezített módosítását.

Más ügyek, elsősorban a bevándorlás és a munkaerő szabad áramlásának kérdése már nehezebbek. Ezek megoldásához szakértők szerint jókora jogi találékonyságra lesz szükség.

Győznie kell

És mindez még nem minden. A helyzetet több további tényező is bonyolítja. Az egyik, hogy nem tudni, milyen hatást gyakorol az európai politikusokra a brit közvélemény hangulatának ingadozása.

Jelenleg erősödőben van a Brexit-párt, ami elvileg javítja Cameron alkupozícióját, hiszen arra utal, hogy az európaiaknak több engedményt kell adniuk a szavazók meggyőzéséhez. Másrészt, ha úgy látják, hogy a londoni kormány feje "nem tudja hozni" a pozitív eredményt, akkor elveszthetik a tárgyalások iránti érdeklődésüket.

A másik tényező, ami komplikáltabbá teszi a viszonyokat, tiszta politikai pszichológia. A koalíciós kormányzáshoz és a konszenzuskereső európai alkudozáshoz szokott kontinentális politikusoknak nehézséget okozhat a győztes mindent visz elvének érvényesítésén alapuló angolszász politikai kultúra követése. Cameronnak látványos harc után győzelmet kell felmutatnia ahhoz, hogy a brit közvélemény elfogadja a tárgyalások eredményét.

Óvatosan!

Végül a harmadik zavaró tényező az, hogy a brit miniszterelnöknek 27 EU-tagállammal kell egyezkednie. Az, hogy szorgalmasan felkeresett számos fővárost, világossá teszi: érti a színjátékot. Ugyanakkor számolnia kell azzal, hogy 27 különböző érdekkel találkozik - egyes tagállamok arra használhatják fel az brit-EU alkudozást, hogy előálljanak saját igényeikkel Brüsszellel szemben.

Az Európai Unió központjában összességében két alapelvet fektettek le a nagy játszma előtt. Az egyik az óvatosság, a másik a türelem. Nem akarunk olyan csatározást, amelynek eredményeként sérülnek David Cameron pozíciói vagy imázsa - mondta a Reutersnek egy uniós tisztviselő, aki szerint segíteni akarnak neki, hogy megnyerje a referendumot, amelyen a maradás mellett döntenek a britek. Végül is Európa jövőjéről van szó.

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

reszeloaladar, 2015.10.30 16:45

Úgy tűnik vannak országok, ahol igenis számít mit akarnak a választók, hiszen az ő hangulatuk alapjában befolyásolja a tárgyalások menetét.
Más országokban, mint pl Lengyelországban pedig még a kormány sem állt fel egyből megy a fenyegetés, hogy nehogy be merjék tartani a választóknak tett ígéretet. Ha úgy tetszik leszarják a választókat, ott csak liberális demokrácia lehet, az meg olyan, amilyennek Brüsszelben éppen elképzelik.
Az egyik legfontosabb alapérték a zsarolás értéke: ha egy keleti ország valami nem szimptaikusat készül tenni, akkor egyből EU pénzek megvonásával kell fenyegetni.
Azokkal a pénzekkel fenyegetnek, amit mi a piacaink nyitásáért kapunk, és amik végső soron küldföldi vállalkozások használnak fel a saját fejlesztéseikhez.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

_Jhony, 2015.10.28 19:07

David Cameron nem lesz az a politikus akinek a nevéhez fűződne a Brit kilépés az EU-ból. Ezt ő nem vállalja be és ezt mindenki tudja akinek van egy kis politikai sütnivalója.
Ugyanúgy ahogy a görögök sem léptek ki, az angolok sem fognak.

Csak ez megmutatja az Eu valódi arcát: Egy közösségben vagyunk de zsaroljuk egymást, aki erősebb tagállam az írányítani akar és engedményeket.
Hol itt az egyenlőség testvériség??

Az Eu kudarcra van ítélve a hataloméhes bürokrata vezetőivel.Mesterségesen tartják fent ezt a rendszert és rendőri erővel! Különben szétesne.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

Pluralista, 2015.10.28 17:20

Teljesen mindegy mit alkudoznak a választóiktól és a valóságtól elszakadt eu-s vezetők. Jellemző a fentiekből is kivehető hozzáállás, hogy valahogy megint csak rászedni akarják a népet, eszük ágában sincs bármit is változtatni. Az EU bebizonyította, hogy működésképtelen, megreformálhatatlan, korrupt, bürokratikus, uborkagörbület-szabályozgató gittegylet.

Ki a süllyedő EU-ból!
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

atombandi, 2015.10.28 17:08

érdekes kérdés. az eu ugyanazzal fogja leszerelni cameront, amivel ők szerelték le a skótokat. a piac nagy úr. londonban van egy nagy kóceráj, úgy hívják city. minden 6. adófont onnan érkezik a költségvetésbe. namármost ha anglia a kilépés mellett dönt, akkor több pénzügyi vezető kijelentette, hogy európába költözik. márpedig ha már csak az előkészületeket is megteszik, már az is súlyos problémákat fog felvetni. mert egy teljes banki vezetést nem lehet 2 hét alatt teleportálni egy új székházba se, nemhogy a kontinensre. ha pedig elkezdik az irodaházakat építeni/bérleti szerződéseket kötni, akkor még a pozitív népszavazás után is lesznek távozók, abban biztos vagyok.

a másik nagy probléma a kimaradással járó beleugatás a dolgokba. ahogy a norvég példát is említették, befizetés az van, belevauvau az nincs. pl elég ütős lenne, ha csak onnan közelítjük meg, hogy egységesített mértékeegységek. az angolszász, gyakorlatilag eltűnne egy cirka 500 milliós piacról. továbbra is lebeg a kérdés, hogy mi legyen az eu hivatalos nyelve. az angol eléggé nyerésre áll, óriási energiákat és pénzt öltek bele, mégha ezt a nép egyszerű gyermeki nem látják/tudják. onnantól a német kerülne nyeregbe, és esély se lenne visszaszerezni a itt sem a vezetést.

és még kb ezernyi ilyen dolog. sokat veszítenének az angolok, de nincsenek tisztában vele. ja és akkor ilyeneket nem is említettünk, hogy vámok, vízum stb. bődületesen hülye dolog lenne a kilépés. gyanítom nem is fogják tudni megszavazni, addigra már többmillió bevándorló angolnak számítana egy ilyen szavazáson, mégha ameron célzott is, rá, hogy ők majd nem szavazhatnak. ezt elég nehéz lenne kivitelezni, ha már megvan az angol útlevelem...
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

MLB2014, 2015.10.28 17:05

"Werner Faymann osztrák kancellár szerint pedig különbséget kell tenni aközött, hogy valaki határkerítést vagy - mint fogalmazott - kaput épít oldalsó szárnyakkal. Ez utóbbit nem részletezte, de azt hangoztatta, hogy szerinte nem kerítést építenek az országhatárra, hanem műszaki biztonsági intézkedéseket foganatosítanak." :D

Tehát. A mi kerítésünk csúnya kirekesztő eu ellenes. pfúúújj
A faxmané meg az eu kapuja oldalszárnyakkal, amely nem kerítés, hanem műszaki biztonsági intézkedés foganatosítása.

Ez egy szimpla idióta.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html