Egy szeparatista szervezettel kevesebbtől kell tartani

A Baszk Haza és Szabadság (ETA) szeparatista szervezet bejelentette, hogy Dél-Franciaországban szombatig átadja a megmaradt fegyvereit és a robbanószereit a hatóságoknak - írja a 444.hu a BBC-re hivatkozva.
Szabó Zsuzsanna, 2017. április 8. szombat, 11:32

Az ETA több mint 50 éve alakult Spanyolországban a Franco-diktatúra évei alatt, az első ismert gyilkosságok 1968-ben történt, amikor San Sebastianban megöltek egy rendőrfőnököt. Az elmúlt 40 évben az ETA több mint 800 embert ölt meg és több ezret megsebesített. A szervezet csak 2011-ben hirdetett tűzszünetet, de az arzenálját nem szerelte le. A spanyol hatóságok nem voltak hajlandóak tárgyalni a terroristákkal - emlékeztet a BBC, amit a 444.hu idéz.

A BBC-hez eljuttatott levelükben azt írták, hogy a leszerelés után az ETA fegyvertelen szervezetként működik tovább. Ugyanakkor figyelmeztettek arra, hogy "a folyamatot még megtámadhatják a béke ellenségei". Bejelentették, hogy vasárnap több ezer ember fog összegyűlni a dél-franciaországi Bayonne városában, hogy a leszerelést támogassák.

A spanyol kormány szóvivője már pénteken kijelentette, hogy az ETA semmit sem kaphat egy olyan demokratikus országtól, mint Spanyolország. Követelte, hogy a szervezet ne csak a fegyverraktárait számolja fel, hanem azt is hozza nyilvánosságra, kik követték el a merényleteket.

Az elmúlt években a spanyol és francia hatóságok több száz ETA-tagot tartóztattak le, köztük a szervezet vezetőit is.

Ez okozta a vesztüket

Sokan kétkedve fogadták az ETA lefegyverzésének hírét még március közepén, ugyanis a Baszkföld függetlenségéért erőszakkal küzdő csoport mindannyiszor csak játszott az ideiglenes békével, taktikázott, hogy időt nyerjen, fegyverkezzen. Ám végül épp egy ilyen húzás pecsételte meg a sorsát - állítják az ETA történetét elemezve a spanyol szakértők.

A terrorcsoport 2006. december 30-án furgonba rejtett pokolgépet robbantott a madridi Barajas repülőtéren, a merényletben két ember vesztette életét. A támadás megtörte a márciusban hirdetett tűzszünetet és a júniusban indult párbeszédet, amelyet a José Luis Rodríguez Zapatero vezette szocialista kormány folytatott a terrorszervezettel a béke érdekében.

A merénylet után béketüntetéseket tartottak több spanyol városban. A baszkföldi Bilbaóban 80 ezer ember vonult utcára, követelve az erőszakos cselekmények befejezését, az ETA megszüntetését. A baszk társadalom már nem tűrte meg a terrorizmust - vélte később Arnaldo Otegi, aki a '90-es években az ETA politikai szárnyaként számon tartott és betiltott Batasuna nevű párt politikusa és egyik legismertebb figurája volt - emlékeztet az MTI.

A repülőtéri merénylet után a társadalmi változások felismerése miatt a politikai bázis is fokozatosan megszűnt. A repülőtéri robbantás a nemzetközi megítélésben is fordulópontot jelentett: a tűzszünet megszegését követően már külföldről sem javasolták hevesen a spanyol kormánynak, hogy törekedjen párbeszédre az ETA-val.

Nyomukban voltak a hatóságok

A spanyol és francia hatóságok is a terroristák nyomában voltak, sorra számolták fel a fegyveres egységeket: 2010 májusában letartóztatták a szervezet utolsó katonai vezetőjének tartott Mikel Kabikoitz Carrera Sarobét. Két év alatt ő volt az ötödik a vezetők közül, akit elfogtak, ez pedig az ETA széthullásának nyilvánvaló jelét, befolyásának, ütőképességének elvesztését mutatta.

Spanyolországban úgy vélik, a fordulópont az volt, amikor 2011 októberben bejelentették, hogy felhagynak az erőszakos akciókkal. Az ETA szerintük valójában ekkor már végső vereséget szenvedett, de ezt sokáig nem látta be. Idő kellett, hogy felismerje: megváltozott a világ, és a már demokratikus Spanyolországban nevelkedett fiatalok, akik az utánpótlást jelenthetnék, nem osztják a szervezet céljait, módszereit.

Az áldozatokat képviselő szervezetek azt mondják: a lefegyverzést nem lehet az ETA gesztusának tekinteni, a szervezet bukását a demokrácia okozta.

HOZZÁSZÓLÁSOK