Egyelőre nem lép a Bank of England

Nem módosította alapkamatát idei első kamatdöntő ülésén a Bank of England monetáris tanácsa. A döntés ugyanakkor most sem volt egyhangú, és a legutóbbi gyenge inflációs és növekedési adatok nyomán a piacon voltak olyan várakozások, hogy a brit jegybank esetleg kamatcsökkentésre szánja el magát - írta az MTI.
Domokos Erika, 2020. január 30. csütörtök, 16:18
Fotó: Reuters

A januári kamatdöntő ülésről szóló csütörtöki bejelentés szerint azonban változatlanul 0,75 százalék az irányadó kamat. A monetáris testület 7:2 arányban szavazott a jelenlegi alapkamat fenntartására, csakúgy, mint a novemberi és a decemberi kamatdöntő üléseken. A gazdaságösztönző célú eszközvásárlási programok keretét ugyanakkor a tanács egyhangú döntéssel hagyta változatlanul.

A Bank of England 2016 augusztusában, az akkor végrehajtott kamatcsökkentéssel együtt 435 milliárd fontra (csaknem 175 ezer milliárd forintra) emelte a mennyiségi enyhítésre fordítható állampapír-vásárlási keretet az addig kihelyezett 375 milliárd fontról, és külön tízmilliárd fontos eszközvásárlási programot is meghirdetett befektetési besorolású - vagyis jó minőségű, alacsony hozamú - vállalati kötvényekre.

A januári kamatdöntés ismertetése utáni sajtótájékoztatóján a Bank of England hamarosan távozó kormányzója, Mark Carney kijelentette, hogy a legutóbbi adatok tanúsága alapján a világgazdaság növekedési aktivitása stabilizálódott, és a friss üzleti felmérések arra vallanak, hogy a brit gazdaság növekedése is élénkülhet valamelyest az idén. Hozzátette ugyanakkor, hogy korai lenne még ezekből az adatokból derűlátó következtetéseket levonni, indokolt az óvatosság, különös tekintettel arra, hogy az élénkülésre valló adatok még nem széleskörűek.

A Bank of England monetáris tanácsa a januári kamatdöntő ülésről kiadott csütörtöki elemzésében ismét egyenes utalást tesz arra, hogy ebben a környezetben a jegybank monetáris enyhítéshez folyamodhat. A helyzetértékelés úgy fogalmaz, hogy ha a globális és a hazai aktivitás legutóbbi jelzőszámaiból kiolvasható kedvezőbb jelek nem bizonyulnak tartósnak, vagy ha a hazai inflációs mutatók viszonylag gyengék maradnak, szükségessé válhat a brit gazdasági növekedés várt élénkülésének megerősítése monetáris politikai eszközökkel.

Ennek lehetőségét a brit jegybank monetáris tanácsának egyik befolyásos tagja is felvetette nemrég. Michael Saunders egy észak-írországi üzleti fórumon felszólalva kijelentette: a brit hazai össztermék (GDP) a tavalyi első negyedév óta alig nőtt, a legfrissebb becslések szerint az éves szintű gazdasági növekedés 2012 óta első ízben 1 százalék alá lassult. A legutóbbi üzleti felmérések arra vallanak, hogy a brit gazdaság pillanatnyi növekedése nagyon csekély, vagy éppen zéró. Ennek fő tényezője Saunders szerint a brit EU-tagság megszűnésének (brexit) folyamatához kötődő bizonytalanság, mindenekelőtt az, hogy továbbra sem lehet tudni, milyen kereskedelmi kapcsolatrendszert lehet kiépíteni az EU-val a brexit után.

Saunders hozzátette: ebben a környezetben helyénvaló lépés lehet az expanzív monetáris politika fenntartása, akár a jegybanki alapkamat csökkentésével is, mérsékelendő annak a kockázatát, hogy az infláció tartósan megragadjon a 2 százalékos célszint alatt.

A brit statisztikai hivatal (ONS) e havi adatismertetése szerint a lakhatási költségek nélkül számolt fogyasztói árindex 1,3 százalékkal volt magasabb decemberben, mint egy évvel korábban. Novemberben 1,5 százalékos tizenkét havi inflációt mértek Nagy-Britanniában. Tavaly nyáron még 2 százalék felett járt az éves brit infláció. A decemberben mért éves infláció 2016 novembere óta a legalacsonyabb, és azt is jelenti, hogy az éves brit inflációs ütem most már jóval a Bank of England célszintje alatt jár. A brit kormány által a jegybank számára előírt éves inflációs cél 2 százalék - írta az MTI.

HOZZÁSZÓLÁSOK