Szerdán tárgyalták Brüsszelben a brüsszeli állandó képviseletek vezetői az uniós kifizetések jogállami feltételekhez kötéséről szóló német javaslatot, amelyet a magyar és a lengyel nagykövet mellett a holland, a finn, a svéd, a dán és a belga képviselők is leszavaztak, utóbbiak azért, mert túl puhának tartják a német kompromisszumos javaslatot - írja a 24.hu a Die Weltre hivatkozva.

A német soros elnökség javaslatát egyebek mellett azért érzi puhának több tagállam, mert ugyan javasol valamiféle jogállamisági mechanizmust, de a mostani formájában ez inkább engedmény lenne a magyar és lengyel kormánynak. A mechanizmus politikai üzenete is meggyengült, még a nevéből is kikerült, hogy jogállami mechanizmusról lenne szó. A javaslat mostani címe egyszerűen: az Európai Unió költségvetését megvédő lehetőségek. A javaslatot ért kritikák között szerepel egyebek mellett, hogy akkor lehet felfüggeszteni az uniós költségvetés kifizetéseit, ha veszélyben vannak az uniós költségvetés és az unió pénzügyi érdekei, hogy az eljárás elindítását sima minősített többséggel kellene megszavazni a fordított minősített többség helyett, de azt is úgy, hogy ha az a tagállam, amellyel szemben megindítanák a mechanizmust kéri, hogy az uniós állam- és kormányfők valamelyik ülésén vegyék napirendre az ügyét, akkor az eljárást csak ez után lehetne elindítani. A mechanizmus viszont minden jövőbeli közös uniós hitelre, segélycsomagra is vonatkozna a többéves pénzügyi keret mellett.

A javaslat azonban a leszavazások ellenére továbbment az Európai Parlament elé, ahol viszont még szigorodhat is.

Egyébként ez az a kritérium, ami miatt a magyar és a lengyel kormány azzal fenyegetőzik, hogy a következő hétéves költségvetés és az ezzel együtt elfogadásra váró koronavírus-járvány hatásait csökkenteni hivatott 750 milliárd eurós alapot megvétózza.

A vitát látva Michael Clauss német nagykövet a Reutersnek nyilatkozva egyre nagyobb aggodalmának adott hangot azzal kapcsolatban, hogy a jogállamisági kritérium körüli heves viták miatt a teljes költségvetési tárgyalásokkal blokádba futnak, így a következő hétéves költségvetési keret és a helyreállítási alap elfogadása is csúszhat. Clauss véleménye szerint a késlekedés európai gazdaságra gyakorolt negatív hatását sem lehet majd elkerülni.