Az IMF reformját nem nagy tőkeinjekciókkal, hanem a szavazati jogok rendszerének átalakításával kell kezdeni, oly módon, hogy a fejlődő országok nagyobb szerephez juthassanak a szervezetben - idézte Ven Csia-pao kínai kormányfő a Financial Timesnak adott interjúját az MTI. Ven a gazdasági napilapnak kijelentette: Kína továbbra is "viszonylag szegény" ország, amelyre hatalmas fejlesztési feladatok várnak, és ez "korlátok közé szorítja nagyvonalúságát". A kínai miniszterelnök az interjúban "nevetségesnek" minősítette azokat a véleményeket, amelyek szerint a jelenleg válságot részben a kétezer milliárd dolláros kínai devizatartalék felhalmozódásához vezető globális egyensúlytalanságok okozták. Ven Csia-pao szerint "a helyes és a helytelen magatartás felcserélése", amikor "a túlköltekezők hibáztatják azokat, akik kölcsönöznek nekik". Korábban több vezető nyugati politikus, köztük Gordon Brown brit miniszterelnök is azt mondta, hogy a jelentős devizakészleteket felhalmozó országoknak tőkével kellene kisegíteniük a valutaalapot, mivel félő, hogy annak mozgósítható pénze nem lesz elég a globális pénzügyi válság miatt bajba került gazdaságok felkarolásához. A brit kormányfő szerint helyes lenne, ha e hozzájárulásokat olyan, nagy tartalékkal és többletekkel bíró országok ajánlanák fel, mint Kína vagy az öbölmenti olajállamok. A kínai kormányfő szerint a pénzügyi válságot egyes gazdaságok saját belső egyensúlytalanságai okozták. Ven nem említett név szerint országokat, de kijelentette: olyanokra utal, amelyek hatalmas hitelfelvételekből fedezték magas szintű fogyasztásukat. Ez egyenes utalás volt Hank Paulsonnak, az előző amerikai kormányzat pénzügyminiszterének január elején tett kijelentésére. Paulson a Financial Timesnak a múlt hónapban azt mondta: a gyorsan növekvő feltörekvő nemzetek - például Kína és az olajexportőrök - "szuperbőséges" megtakarításai a válság előtti, alacsony inflációval, robbanásszerűen bővülő kereskedelemmel és tőkeáramlással jellemzett években mindenhol lenyomták a hozamokat és a kockázati felárakat. Ez olyan globális hitelpiaci buborék feltételeit teremtette meg, amely messze túlterjedt az amerikai nem elsőrendű - subprime - jelzálogpiacon, és ennek kipukkadása járt "pusztító következményekkel".