Egyre kevésbé tudunk megtakarítani

Egyre kevésbé számítanak arra az európai fogyasztók, hogy növelni tudják megtakarításaikat. A magyaroknak a decemberi 10 százalékos bázishoz képest már csak 6 százaléka tervez megtakarítást.
Nagy László Nándor, 2009. március 3. kedd, 11:22
Fotó:

A szeptemberi felmérést a világgazdasági válság eszkalálódása miatt decemberben meg kellett ismételni, ám korántsem biztos, hogy egy mai felmérés nem mutatna egészen más képet - kommentálta Lendvai János, a Magyar Cetelem elnök-vezérigazgatója az anyacég megbízásából által immár 13 európai országban elkészített fogyasztási felmérés eredményeit.

A válság nyomán a 13 ország polgárai az egy évvel korábbi 25 százalék után immár csak 22 százalékban várják azt, hogy növelni tudják megtakarításaikat. A magyar polgárok között a korábbi alacsony, 10 százalékos bázishoz képest már csak 6 százalékos a megtakarítást tervezők aránya, miközben a megkérdezettek 84 százaléka továbbra is úgy véli, többet fog költeni jövőre, mint idén. A fogyasztás/megtakarítási arány hazánkban messze a legnagyobb, értéke 75 százalékról 78 százalékra nőtt - a Cetelem európai átlaga 42 százalékos.

A fogyasztás visszafogása terén a franciák állnak az élen: 46 százalékról 26 százalékra csökkent a többet költeni tervezők aránya, míg az összes megkérdezett között 71 százalékról 64 százalékra csökkent a többet fogyasztók aránya - csak Németország és Belgium megkérdezettei számoltak több költéssel, mint egy évvel korábban. (Érdekes kérdés, hogy a többletköltés igénye mennyire csak a többletfogyasztásból következik és mennyiben lehet szerepük a várakozásokban a növekvő áaktól való félelemnek - de ezt nem vizsgálta a felmérés.)

A háztartások vásárlóereje - Oroszországot leszámítva - továbbra is csökken, illetve stagnál, hazánkban a 2007-es 1,2 százalékos várakozás után a decemberi felmérés 1,6 százalékos visszaesést prognosztizált. A visszaesés kapcsán látható, hogy a polgárok elsősorban a döntés tárgyát képező kiadásoknál (ruházat, élelmiszer, közlekedés) húzzák meg a nadrágszíjat, a kényszerű kiadások terén (oktatás, egészségügy, lakásfenntartás) a költségek növekedésével számolnak. Érdekes ugyanakkor, hogy ugyancsak többet gondolnak/kényszerülnek fordítani a polgárok az élvezeti kiadásokra és szórakozásra - ennek ellenére a konkrét válaszok esetében épp a szórakozásra fordítandó költségeket kurtítanák meg az alkohol és dohányáruk és az élelmiszerbeszerzések mellett.

A magasabb fogyasztási igény ellenére a magyar fogyasztó a megkérdezett országok átlagánál jóval csekélyebb mértékben kiván vásárolni tartós fogyasztási cikket.
A felmérés szerint a megkérdezett országokban az elmúlt év utolsó két hónapjában jelentősen visszaestek a fogyasztási hitelek, a személyi kölcsönök és a szabad felhasználású hitelek állománya.

HOZZÁSZÓLÁSOK