Az EIU évente vizsgál meg 133 várost világszerte, ahol azt nézik, hogy mennyibe kerül egy kiló kenyér, egy 330 ml-es átlagos üveg sör, egy átlagos - két részes - férfi öltöny vagy egy átlagos női hajvágás. A viszonyítási alap New York.

A világ 133 városának életszínvonalát rangsoroló lista top 10 legdrágább városa között idén főleg európai és ázsiai helyek szerepelnek - olvasható az EIU elemzésében, amely azt is megjegyzi, hogy Szingapúr az egyetlen város a top 10-ben, amely megtartotta a tavalyi helyezését.

Oszaka hat hellyel került feljebb és most az 5. helyen áll Genffel holtversenyben. Az első 10 helyezett közé került azonban az európai városok közül még Zürich (4.) és Koppenhága (7.) is Párizs (1.) mellett, amely már 2003 óta szerepel a legdrágább városok között. Európa legdrágább városai egyébként az EIU szerint főleg eurózónán kívüli, nyugat-európai városok.

Ázsia a top 10-es listán 4 várossal, Észak-Amerika két várossal - New Yorkkal és Los Angelesszel - szerepel, míg az egyetlen közel-keleti város a legdrágább 10 város között Tel Aviv. New York egyébként 6, Los Angeles pedig 4 helyet lépett előre a rangsorban, így idén a 7. illetve a 10. helyen állnak, ami - főleg devizaerősödésnek köszönhető - jelentős áremelkedéseket takarnak az 5 évvel ezelőtti életszínvonalhoz képest, amikor a két város még a lista 39. helyén állt holtversenyben.

A legolcsóbb kevésbé élhető is

Az EIU szerint egyre több város lesz olcsóbb, melynek okaként a politikai és gazdasági kríziseket jelöli meg - ez azonban azt is sugallja, hogy a legolcsóbb városok általában kevésbé élhetőek is. Az elmúlt évben bekövetkezett infláció és devizaleértékelések következtében argentin, brazil, török és venezuelai városok jelentősen visszacsúsztak a listán. Talán nem meglepő, hogy jelenleg a legolcsóbb város a világon az EIU felmérése szerint a venezuelai főváros, Caracas, ahol tavaly közel 1 millió százalékos infláció volt.

Az elemzés kiemeli az argentin fővárost, amely a 125. helyre csúszott le - Isztambulhoz hasonlóan - 48 helyet esve a ranglistán, miután megingott az Argentínába vetett bizalom és a peso tavaly augusztusban jelentősen gyengült a dollárral szemben.

Okok a nagy drágulások mögött

Ezzel szemben a francia fennhatóság alá tartozó Új-Kaledónia fővárosa, Nouméa 33 helyet ugrott a listán és a 20. helyen állt meg. A drágulást itt a verseny hiányával indokolja az EIU, miután főleg a kis- és nagykereskedelmi szektort néhány cég uralja.

A bolgár főváros, Szófia szintén nagyot ugrott a listán, miután 29 helyet lépett előre a rangsorban a 90. helyre. Az EIU megjegyzi, hogy Bulgária gazdaságilag stabil, a bolgár leva árfolyama az euróhoz van kötve, az ország pedig hamarosan csatlakozik az eurózónához és mint más városok a régióban, jó ár-érték arányt tud felmutatni. Az eurócsatlakozás miatt viszont az élelmiszerárak is elkezdtek a nyugat-európai országokéhoz konvergálni: az élelmiszerárak tavaly decemberben átlagosan 2,6 százalékkal emelkedtek, a közműdíjak (áram, gáz, távhő, víz), a rekreációhoz és a szórakozáshoz köthető szolgáltatások árai az elmúlt 12 hónapban mintegy 4 százalékkal nőttek.

Csökkent a globális életszínvonal

Az EIU felmérése szerint - New Yorkot alapul véve - a globális életszínvonal átlagosan 69 százalékra esett a tavalyi 73-ról. Öt évvel ezelőtt a vizsgált városok átlagos életszínvonalát mérő index 82 százalékon, míg 10 évvel ezelőtt 89 százalékon állt.

A legdrágább városok kategóriáján belül az ázsiai országokban az élelmiszerekre kell a legtöbbet költeni, míg Európában a legnagyobb költséget a háztartási, a higiéniai, rekreációs és szórakozási kiadások jelentik.