Ekként bukhatnak a leválthatatlannak hitt vezetők

Ha csak azt nézzük, hogy melyek a világ legerősebb országai az USA-val és Kínával az élen, akkor az az érdekes, éppen most ki vezeti ezeket az államokat. Ha azonban olyan hosszú távú problémákra gondolunk, mint a klímaváltozás vagy a szegénység, legalább ilyen fontos az is, meddig maradhatnak hatalmon.
Komócsin Sándor, 2018. március 19. hétfő, 07:09
Fotó: Shutterstock

Akár demokraták, akár diktátorok, akár e kettő közötti hatalommal rendelkeznek, a világ sorsát befolyásoló vezetők közül csak azok tehetnek komolyan vehető ígéreteket a 2020-as évek történéseivel kapcsolatban, akik még akkor is hatalmon lesznek - kezdi a világ jelenleg regnáló vezetőinek kilátásairól készült cikkét a Bloomberg.

Emmanuel Macron, francia elnök aki tavaly kezdte első ötéves elnöki ciklusát hitelesebben ígérhet, mint Theresa May brit miniszterelnök, aki csak országa 2019. márciusi uniós kilépéséig lát előre. Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke nem szerepel a listán, aminek minden bizonnyal az az oka, hogy a magyar alkotmány nem korlátozza az egy személy által betölthető kormányfői ciklusok számát.

Kim Dzsongun

Észak-Korea diktátora 2011-ben vette át a hatalmat apjától Kim Dzsongiltől. Kim Dszongunt csak egy merénylet, egy puccs, egy dél-korai kommandós akció vagy egy az USA-val vívott háború ütheti ki a székéből. Az ifjú vezér becslések szerint a harmincas éveiben járhat, ezért papíron még 40-50 éve lehet hátra. Apja 70, nagyapja, az államalapító-diktátor Kim Irszen 82 évet élt. Súlyproblémái gondot okozhatnak neki. Szakérők szerint 2044-ig posztján maradhat.

Ezzel az időtávval csak a Szaúd-Arábiát vezető Szalman herceg számolhat. Nem jó hír ez a világbéke híveinek, miután az előbbi ország atomfegyver-arzenállal rendelkezik, az utóbbi pedig éppen azzal fenyegetőzik, hogy felépíti országa nukleáris erőit.

Hszi Csin-ping

Hiába összehasonlíthatatlanul nagyobb és erősebb ország Kína az előbbieknél, és hiába törölte el a az ország parlamentje az egymás után betölthető elnöki periódusok számának korlátozását, Hszi Csin-ping már 64 éves, ezért várakozások szerint még egy évtizedig maradhat hatalmon. Ezt megrövidítheti, ha egészségi állapota megromlik, vagy kellemetlen fordulat következik be országa gazdasági helyzetében, vagy félrekezel egy nemzetközi konfliktust. Az utóbbi kettő utat nyithat kihívói előtt.

Vlagyimir Putyin

Sok magyar kedvenc vezetője, Vlagyimir Putyin, minden oroszok elnöke szisztematikusan semlegesített mindent, ami fenyegethetné a hatalmát, kezdve egy esetleg túlságosan ambiciózus oligarchától a csecsen szeparatista lázadókon át az országát sújtó nyugati szankciókig. Biztosra vehető március 18-ai újraválasztásával hatéves elnöki mandátumot szerez, amivel elhasználja az egymás után betölthető két elnöki ciklus lehetőségét.

Bár ezt a szabályt egyszer már megkerülte - egy ciklusra helyet cserélt miniszterelnökével, Dmitrij Medvegyevvel -, nemrégen arra célzott, hogy ezt nem tenné meg újra. 2024-ben amúgy is 71 éves lesz. Szakértők szerint a következő időszakban ki fogja választani hűséges utódát, akin keresztül akkor is beleszólhat majd a döntésekbe, ha már nem ő lesz az államfő. Más szóval Putyin rendszere nélküle is fennmarad Oroszországban.

Emmanuel Macron

A francia alkotmány ötéves elnöki és ehhez igazodó parlamenti ciklusokat határoz meg, ezért a 40 éves Macronnak 2022-ig nem kell választási csatára készülnie. Miután 2017 májusában elnökké választották, reformokat indított, amelyek alaposan megtépázták népszerűségét. Ha azonban az olyan lépések, mint a vagyonadó eltörlése vagy a munkaerőpiac liberalizálása a ciklus végére lendületbe hozzák a gazdaságot, akkor kellő hátszelet kaphat újraválasztásához, amivel 2027-ig maradhat hatalmon.

Donald Trump

Az Egyesült Államok elnöke nem tudta népszerűségének felsrófolására fordítani, hogy regnálásának első évében szárnyaltak a tőzsdék és 17 éves mélypontra csökkent a munkanélküliség. A volt ingatlanbefektető népszerűségi indexe a hatalomra kerülését követő 14 hónapban az USA összes modern kori elnökének mutatójától elmaradt. Két elődjét, George H.W. Busht és Jimmy Cartert, akik hasonlóan rosszul álltak elnökségüknek ebben az időszakában, nem választották újra.

Ha ez a forgatókönyv teljesül, akkor 2020-ig, ha még egy esélyt kap a választóktól, akkor 2024-ig, 78 éves koráig maradhat az USA elnöke. Sokan spekulálnak arról, hogy a 2016-os elnökválasztási kampányának orosz befolyásolását vizsgáló bizottságok olyan ügyet találhatnak, amely miatt még 2020 előtt elmozdítják a hatalomból. Ez most nem látszik valószínűnek, mivel alkotmányos felelősségre vonásához (impeachment) a kongresszus kétharmados döntésére lenne szükség, amely vélhetően akkor sem jönne össze, ha az ellenzéki demokraták az őszi időközi választások nyomán növelnék a súlyukat a törvényhozásban.

Angela Merkel

Németország 63 éves kancellárja a napokban alakította meg negyedik kormányát. Bár sokan kritizálják, hogy túl nagy áldozatokat hozott ennek érdekében és arról suttognak, hogy nem tölti ki a 2021-ig tartó kormányzati ciklust, ne feledjük: az elmúlt években arra sem sokan tippeltek, hogy 12 éven át hatalmon marad. Elképzelhető, hogy három év múlva nem lesz a politikai porondon egyértelmű utóda, ám szakértők úgy vélik, hogy akárhogyan is alakul, 16 év után nem indul újra a német kancellári posztért.

Therea May

Az Egyesült Királyság 61 éves miniszterelnökét megbuktathatják a jövő héten vagy kihúzhatja 2019 márciusáig a szigetország hivatalos kilépésig az Európai Unióból, mert vetélytársai megvárják, mire jut a kormánya az EU-val folytatott válási tárgyalásokon. Azt kevesen gondolják a brit szakértők közül, hogy hatalom maradhat 2022-ig, a következő parlamenti választásokig.

Valójában már meg kellett volna buknia, hiszen egy évvel ezelőtt előrehozott választásokat kezdeményezett azzal a céllal, hogy megerősítse pártja, a konzervatívok parlamenti többségét, ám ennek ellenkezője történt. Ilyenkor illik lemondani, ám párttársai a kormányfői poszton tartották, mert el akarták kerülni a vezetőváltással járó belső harcokat, miközben az ellenzéki Munkáspárt megerősödve került ki a választásból.

Mayt elsősorban az tartja hatalmon, hogy nincs a színen olyan kihívó, aki át akarná venni a helyét a rendkívül kényes és nehéz brexittárgyalások kellős közepén. Emellett arra is gondolnak, hogy ha a kilépéssel kapcsolatban rosszul alakulnának a dolgok, akkor kell egy bűnbak, akivel elvitethetik a balhét.

A fotó forrása: Shutterstock

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

gmihaly621, 2018.03.19 07:37

Azért a Trumppal kapcsolatos fanyalgás nagyon demokratán elfogult.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html