Az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén az unió élelmiszerbiztonságra vonatkozó kockázatértékelési eljárásának megbízhatóságát, átláthatóságát fokozó és objektivitását biztosító új szabályokat fogadott el, hogy a kedvezőtlen vizsgálati eredménnyel szolgáló jelentések nyilvánosságra hozatalát a jövőben ne lehessen titokban tartani - közölte az uniós parlament az MTI híre szerint.

A 603 szavazattal, 17 ellenében és 27 tartózkodás mellett elfogadott új szabályok közös európai, nyilvános adatbázist hoznak létre a megrendelt tanulmányokról, hogy megakadályozzák a termékeik gyártásához vagy forgalmazásához engedélyt kérő cégeket a rájuk nézve kedvezőtlen tanulmányok visszatartásától.

Kapcsolódó

Az új szabályok biztosítják a forgalomba hozatali engedélykérelmeket alátámasztó tudományos tanulmányok jobb átláthatóságát, nagyobb jogbiztonságot nyújtanak az élelmiszeripar részére, továbbá javítják az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) irányításának és tudományos teljesítményének fenntarthatóságát - írták.

Az új szabályozás alapján az EFSA nyilvánosságra hozhatja az engedélyezési kérelemhez kapcsolódó háttéradatokat és információkat, kivéve, ha a kérelmező bizonyítja, hogy ez jelentősen sérti az érdekeit, és ezért az adatok bizalmas kezelését kéri. Az átláthatóság biztosítása érdekében a kérelmezőknek közzé kell tenniük a termékük biztonsága értékeléséhez szükséges valamennyi információt.

Az új törvény továbbá lehetővé teszi az EFSA számára, hogy tanácsot adjon a kérelmezőknek az engedélykérelmek helyes benyújtásához, és ezáltal megbízhatóbbá és gyorsabbá tegye a folyamatot.

Az új szabály az Európai Unió hivatalos lapjában való közzétételt követő huszadik napon lép hatályba, ezt követően 18 hónappal kell alkalmazni.

Azonos termék, más minőség, más címke

Az EP jóváhagyta az online piacterek átláthatóságát javító, valamint a termékek kettős minőségével szembeni hatékonyabb fellépést lehetővé tevő előírásokról szóló, uniós fogyasztóvédelmi szabályokat megerősítő megállapodást is - közölte az uniós parlament. A 474 szavazat, 163 ellenszavazat, és 14 tartózkodás mellett jóváhagyott irányelvnek köszönhetően visszaszorulhat a megtévesztő kereskedelmi tevékenység. A vállalatok, ha egész Európában forgalmaznak egy terméket, amelynek országonként eltérő a minősége, akkor nem címkézhetik fel ugyanúgy és látszólag ugyanazzal a márkanévvel, mert az a fogyasztók félrevezetését jelenti - rögzítették a képviselők.

A jogszabály szerint a fogyasztók megtévesztésének minősül a jelentősen eltérő összetételű vagy jellemzővel rendelkező termékek azonosként való forgalomba hozatala a különböző tagállamokban.

Előírják azt is, hogy a vásárlót tájékoztatni kell a termékek közötti, jogszerű és tárgyilagos okokon alapuló különbségekről is. Ilyen lehet az alapanyagok elérhetősége, az egészséges étkezés elősegítését célzó önkéntes stratégiák, és az előállítók azon joga, hogy ugyanazon márkájú terméket eltérő tömegű vagy térfogatú kiszerelésben hozhasson forgalomba.

Az irányelv egyértelművé teszi, hogy a nemzeti hatóságoknak hogyan kell kezelniük a megtévesztő tevékenységet az eltérő minőségű termékek problémájának megoldására. Ezek között szerepel a gyors, határokon átnyúló együttműködés és adatcsere a nemzeti fogyasztóvédelmi és élelmiszer-felügyeleti hatóságok, a fogyasztói szervezetek és az Európai Bizottság között.

Bírság is kiszabható

Az uniós ügyekkel foglalkozó miniszterekkel már egyeztetett új törvény emellett frissíti az internetes vásárlást érintő jogokat is. Biztosítja, hogy a fogyasztók több információt kapjanak a termékekről, a fizetési feltételekről, a jogorvoslat tekintetében, és rendelkezik arról, hogy a személyre szabott árképzés átláthatóbb legyen.

A szabályokat megsértő kereskedőket sújtó szankciókról az EP úgy határozott, hogy a tagállamok részéről kiszabható maximális bírság összegének a kereskedő által az előző pénzügyi évben elért éves forgalom legalább 4 százalékának kell lennie. Ha az éves forgalomra vonatkozó információ nem áll rendelkezésre, a vétkes kereskedőnek kétmillió eurós (mintegy 640 millió forint) bíráságot kell fizetnie.

A szerdán elfogadott jogszabályt a tagállamoknak az irányelv hatálybalépésétől, az unió hivatalos lapjában való közzétételt követően számított 24 hónapon belül kell átültetniük nemzeti jogrendjükbe - írta az MTI.