Elemzés: jóval alacsonyabbak a magyar átlagbérek a hivatalos adatnál

Majdnem 15 ezer forinttal alacsonyabb lehet az átlagbér annál az adatnál, amit a KSH közöl és a foglalkoztatottak száma is messze lehet attól, amit a hivatalos propaganda közöl.
Komócsin Sándor, 2019. június 26. szerda, 15:54
Fotó: Napi.hu

Csaknem 15 ezer forinttal alacsonyabb a teljes munkaidőben dolgozók átlagkeresete annál, amit a KSH hivatalosan közöl; az összes munkajövedelmet vizsgálva - beleértve a részmunkaidős béreket is - csaknem 48 ezer forinttal alacsonyabb összeg jön ki - idézte a Népszava a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) és a Policy Agenda közös elemzését.

A KSH februárra vonatkozó adatai szerint szerint a teljes munkaidőben - azaz napi 8 órában - foglalkoztatottak átlagbére bruttó 345 900 forint volt. A MASZSZ és a Policy Agenda elemzése szerint azonban csupán 331 197 forint volt ez az összeg, a részmunkaidősök és a teljes munkaidősök együttes bruttó átlagbére pedig mindössze 298 229 forint volt.

A különbség oka, hogy a KSH nem veszi figyelembe az öt főnél kevesebb munkavállalót foglalkoztató vállalkozások adatait. Ha így tenne, akkor alacsonyabb számok jönnének ki, hiszen ezeknél a cégeknél zömmel a legkisebb bérekért - minimálbéren vagy garantált bérminimumon - foglalkoztatják a dolgozókat.

Fals a létszámadat is

A KSH azt ígérte, hogy januártól a Nemzeti Adó és Vámhivatalnál (NAV) elérhető bevallásokra alapozza majd a számításait, mert ezekben személyi és álláshely szintű adatok szerepelnek a jövedelmekről, és ez az adatbázis az ötfősnél kisebb vállalkozások adatait is tartalmazza. Később azonban kiderült, hogy továbbra sem veszik figyelembe az öt főnél kisebb létszámú cégek dolgozóinak - azaz több mint egymillió munkavállaló - keresetadatát.

A MASZSZ és a Policy Agenda szintén NAV-os adatbázisból dolgozott, de beleszámolták az ötfősnél kisebb cégek dolgozóinak adatait is, valamint a részmunkaidősöket is, így jöttek ki a fenti - a KSH által közölteknél valóban alacsonyabb - számok.

A Policy Agenda és a MASZSZ elemzéséből az is kiderül, hogy munkaviszonyból származó bérjövedelemmel mindössze 3,76 millióan rendelkeznek (ha pedig hozzávesszük, hogy többen egynél több helyen is be vannak jelentve, akkor még kevesebben), közülük pedig csupán 2,9 millióan dolgoztak heti 40 órában, azaz teljes munkaidőben.

A KSH eközben már 4,5 milliónál járó foglalkoztatotti létszámról ad ki jelentést. A különbség oka, hogy ezt a létszámot olyan önbevalláson alapuló adatgyűjtésből számolják, ahol azt kérdezik: az adott héten folytatott-e az illető legalább egy órányi keresőtevékenységet - magyarázza Kiss Ambrus, a Policy Agenda vezetője. - Nyugat-Európában is így gyűjtik ezeket az adatokat, ám ott korántsem olyan viszonyok uralkodnak a munkaerőpiacon, mint Magyarországon.

HOZZÁSZÓLÁSOK