Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.

Teljes a bizonytalanság a szeptember elsejei, 40 százalékos nyugdíjemeléssel kapcsolatban, melyet egy tavaly megszavazott törvény ír elő - írta a Maszol. A kormányfő és a pénzügyminiszter homályos nyilatkozatokat tesz, melyek azt sugallják, hogy lesz nyugdíjemelés, csupán a mértéke kérdéses. A független gazdasági elemzők arra figyelmeztetnek, hogy jelen körülmények között nagyon súlyos következményei lennének a lépésnek, hosszú évekre aláásná az államháztartás stabilitását.

A tervbe vett nyugdíjemelés 24 milliárd lejes pluszkiadást jelent a költségvetésnek, nyilatkozta Florin Cîțu pénzügyminiszter január 20-án. Hozzátett még, hogy a törvényt csak akkor módosítanák, ha recesszióba kerülne a román gazdaság. A fentiek még azelőtt hangzottak el, hogy világossá vált volna, a világjárvány miatt globális recesszió fenyeget. Most a román gazdaság visszaesését 6 és 9 százalék közé saccolják az elemzők.

Mugur Isarescu, a Román Nemzeti Bank (BNR) elnöke ugyanakkor már az év elején azt mondta, nem 40, hanem legfeljebb 4 százalékos emelés lenne indokolt, pedig akkor még nem recesszióra, hanem a GDP 4,1 százalékos növekedésére számított a kormány. Valentin Lazea, a BNR vezető közgazdásza szintén kritizálta a tervezett emelést, arra hivatkozva, hogy a közalkalmazotti bérek és a nyugdíjak sokkal gyorsabb ütemben nőnek, mint a GDP és az állami bevételek.

Daniel Daianu, a Költségvetési Tanács elnöke is határozottan ellenzi a nyugdíjemelést. "Minden állandó pluszkiadás, mint amilyen a 40 százalékos nyugdíjemelés, gazdasági nonszensz. A koronavírus okozta sokk miatt az idei költségvetési hiány meghaladhatja a GDP 8 százalékát. Nagy hiányunk lenne 2021-ben is, ha továbbra is olyan intézkedéseket hoznánk, melyek elmélyítenék a strukturális hiányt, finanszírozhatatlanná válna az államháztartás".