Életképes lenne-e a székely autonómia? Megérkeztek a válaszok

Régi vita tárgya, hogy vajon életképes lenne-e egy autonóm Székelyföld – a válaszok egyelőre döntetlenre állnak.
Barabás T. János, 2015. október 26. hétfő, 14:53
Fotó: Napi.hu

A bukaresti Új Magyar Szó (Maszol) Pengő Zoltán igényes összefoglalóját közölte a Székelyföld autonómiájáról folyó romániai vita állásáról. Az általa idézett szakemberek szerint a Székelyföld több pénzt fizet be a központi költségvetésbe, mint amennyit visszakap, ám a gazdasági mutatók többsége elmarad az országos átlagtól. A működő autonómiához jobb adórendszer és kisebb közigazgatási apparátus kellene - vélik.

A kérdésben természetesen alapvetően eltér a román és a magyar retorika. A román politikusok túlnyomó többsége megcáfolhatatlan ténynek tekinti, hogy gazdaságának fejletlensége miatt a Székelyföld életképtelen lenne autonóm régióként. A magyar automomista retorikában ugyancsak dogmaként jelenik meg, hogy a két székely megye gazdasági-pénzügyi helyzete már most is minimum kielégítő, s még jobb volna, ha a Bukarest nem akadályozná tudatosan a fejlődést.

Távol az igazság

A számok azt mutatják, hogy az igazság a két véglettől távol van, s ezt támasztja alá a szakemberek véleménye is. Egy ország vagy régió fejlettségét legjobban az egy főre eső bruttó hazai termék tükrözi, amelynek tekintetében nem túl fényes Székelyföld helyzete. Tavaly Romániában 7516 euró volt az egy főre eső GDP. Ugyanez a mutató az analizeeconomice.ro szerint Hargitában 4907, Kovászna megyében pedig 5305 euró volt. Összehasonlításként Kolozs megyében 9460, míg Temesben 9764 euró volt az egy főre jutó bruttó hazai termék.

Hasonló a helyzet az export tekintetében is: tavaly a román kivitel 52 milliárd eurót tett ki, amiből Hargita 313 millióval, Kovászna pedig 352 millió euróval részesült. Ez azt jelenti, hogy bár a két megye lakossága az ország lakosságának körülbelül 2,6 százalékát teszi ki, hozzájárulásuk az exporthoz mindössze 1,27 százalék volt.

Nem tolonganak a befektetők

A régióban nem tolonganak a külföldi befektetők sem. A Capital gazdasági hetilap adatai szerint az 1991 és 2013 közötti időszakban 200 millió euró külföldi tőke áramlott a két megyébe, ami az országos értéknek 0,5 százaléka - így az életszínvonal sem szárnyal.

Idén júniusban az erdélyi megyék közül Hargitában volt a második legalacsonyabb a bruttó átlagbér, 1386 lej, Kovászna valamivel jobban állt, 1452 lejjel. Ennél már Marosban is lényegesen jobban kerestek, átlagosan bruttó 1716 lejt, nem is beszélve Szebenről (1979 lej) vagy Kolozsról (2051 lej). A nyugdíj szintén elmarad az országos átlagnak számító 845 lejtől, bár csak 40 lejjel.

Elterjedt sztereotípiák

Nem felel meg azonban a valóságnak az a román médiában unos-untalan ismételt állítás, hogy a két székely megye több pénzt kap a központi költségvetésből, mint amennyit befizet. Lázár Ede közgazdász, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem docensének számításai szerint tavaly Hargita megyében a visszaosztott pénzek a befizetéseknek csupán 80,7 százalékát, Kovászna esetében pedig a 92,7 százalékát tették ki. Negatívum azonban, hogy nagyon magas a közigazgatásban dolgozók aránya.

A közigazgatást meg kellene reformálni, a jelenlegi apparátust egy autonóm Erdély nem tudná eltartani - mondta a Maszolnak a szakember. Elterjedt sztereotípia a Székelyföld ipari elmaradottsága is, ám ez vitatható minősítés - véli Lázár. Bár a nagyipar, főleg a nehézipar kevéssé van jelen a régióban, a vállalkozó kedv élénk. Országos szinten 22 működő vállalkozás jut 1000 lakosra, míg Hargitában 38,3, Háromszéken pedig 24,7.

Kevés a külföldi tőke

Lázár Ede szerint a Székelyföldön nemcsak az idegenforgalom és a faipar tekinthető versenyképes iparágnak, hanem az informatika és az élelmiszeripar is. Mivel a belső fogyasztás alacsony, a fejlődési pályát az export jelenthetné, ezt azonban visszafogja az, hogy kevés a külföldi tőke a térségben. Ennek nem csak gazdasági okai vannak, véli, hiszen "egy befektetés helyszínének kiválasztása nem kizárólag piaci feltételek alapján történik, beleszól a politikum is".

Kolumbán Gábor egyetemi oktató, vállalkozó szerint viszont a jelenlegi gazdasági szerkezet nem teszi lehetővé, hogy gazdaságilag versenyképes legyen a régió. A székelyföldi lakosság nem talált adekvát választ a modernizációra, nem indult el a modernizáció útján.

Balási Csaba, Hargita Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke emlékeztetett arra, hogy Székelyföldön leépült az ipar. "Nem sírom vissza a régi rendszert, de itt bútorgyár, traktorgyár, kötöttáru- és készruhagyár, vasútépítő vállalat volt, melyek 18-20 ezer embernek adtak munkát. Volt olyan hónap, hogy 10 ezer darab lánctalpas traktor ment exportra" - idézte fel a Maszolnak.

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

antimigrans, 2015.10.27 16:08

@mirko: ni 1860-ból és egy másikat 1900-ból, ugyan arról a városról, lehet a Bécs, Pest, Berlin, Kolozsvár. Látványosan átalakult akkor a világ..


..így igaz ...,na ezt verte szét az antant -háttérhatalom ..!!...gondolom megvolt az oka !! ..az utána 100 éves kifosztás !
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

pastorius, 2015.10.27 15:06

A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

pastorius, 2015.10.27 15:05

mellesleg az egész országot padlóra küldik..10-15 év múlva semmi nem marad...csak a romok
ezt hagyjuk gyerekeinkre...meg azt a 30 évet, amíg valahogy helyrehozzák..
csodálkozunk, hogy már a középiskolát sem itt kezdi, aki teheti??
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

mirko, 2015.10.27 14:57

@antimigrans:
A dualizmus idején Európa és a világ a kapitalizmus győzelmét élte a feudalizmus felett. Elég csak néhány fényképet megtekinteni 1860-ból és egy másikat 1900-ból, ugyan arról a városról, lehet a Bécs, Pest, Berlin, Kolozsvár. Látványosan átalakult akkor a világ.
Viszont ebből kifolyólag voltak társadalmi gondok. a mg-munkaerő az új módszerek miatt kisebb tömegben kellett, a felesleget nem bírta felszívni az ipar. Magyarországon volt talán a legnagyobb a feszültség, a kivándorlás másfél millió állampolgárunkat érintette.
Különösen nagy gond volt az ország szélein élő nemzetiségeknél, ott még tömegesebb volt az elvándorlás. BP-et a századfordulón szlovákok építették, Lásd Pál utcai fiúk Janója.
Nem a háttérhatalom, hanem a megélhetési gondok is feszítették szét a Monarchia magyar részét.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

rigolya, 2015.10.27 13:58

@antimigrans: Tisztelt agyatlan, ostoba sötét fideszfan!

1. A kiegyezés 1867-ben volt.

2. Fél évszázad = 50 év.

1. és 2. Következménye: 1917... No ez az az év, amikor a XX. században először lenullázták a magyar költségvetést, s már látszik a szétesés is... ami igen, Trianonban kicsúcsosodott!

Aki ilyen történelem szakbarbár, legalább az évek terén lenne pontos!

Agyatlan ostoba kijelentéseivel hagyjon békén!
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html