Élhető marad a Föld bolygó?

Ma hatályba lépett a Párizsi Megállapodás, amely azt a célkitűzést erősítette meg, hogy a Föld légkörének felmelegedését a kötelezettséget vállaló 195 ország 2 Celsius-fok alatt tartja az iparosodás előtti mértékhez képest, és folytatja az arra irányuló erőfeszítéseket, hogy a felmelegedés csak 1,5 fokos legyen.
MTI, 2016. november 4. péntek, 19:04

A megállapodást a klímaváltozás elleni nemzetközi összefogás eredményeként 2015. december 12-én fogadták el. A 1,5 fok megemlítése a megállapodásban a tengerszint emelkedésével létükben fenyegetett szigetállamok kérése volt, amit több mint 100 ország, köztük az Európai Unió tagállamai, valamint az Egyesült Államok is támogatott.

Vészjelzés

Nem elegendő a pénteken életbe lépett párizsi klímaegyezményben vállalt üvegházhatású gáz-kibocsátás csökkentésének mértéke ahhoz, hogy a Föld légkörének felmelegedését 2 Celsius-fok alatt tartsa az iparosodás előtti időkhöz képest, és a 2030-ra előrejelzett globális üvegházhatásúgáz-kibocsátás további 25 százalékos csökkentésére van szükség a célok tartására - állapította meg az ENSZ Környezetvédelmi Programjának (UNEP) éves emissziós jelentése.

A jelentés szerint 2030-ban az emisszió várhatóan eléri az 54-56 milliárd tonna szén-dioxid ekvivalenst, ami 12-14 milliárd tonnával lesz több, mint ami ahhoz szükséges, hogy tartható legyen a 2 Celsius-fok alatti küszöb. Egymilliárd tonna nagyjából egyenlő az Európai Unió tagállamainak közlekedése (benne a légiközlekedés) által egy év alatt generált gázkibocsátásnak - olvasható az UNEP honlapján közzétett jelentésben. Ha a párizsi klímavállalásokat teljes mértékben megvalósítják, a 2030-ra jelzett kibocsátás mértéke alapján a hőmérséklet-emelkedés 2,9-3,4 Celsius-fok lesz ebben az évszázadban az iparosodás előtti időkhöz képest.

A magyar vállalás

A párizsi klímaegyezmény globális szintű lehetőség a környezet védelmére, egyben esély a magyar szaktudás, technika értékesítésére is - mondta Makai Martina, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) zöldgazdaság fejlesztésért, klímapolitikáért és kiemelt közszolgáltatásokért felelős helyettes államtitkára pénteken az MTI-nek. A megállapodást támogató országok komolyan gondolták döntésüket, ezt bizonyítja, hogy az egyezményt aláíró 195 országból 95, az üvegházhatású gázok kibocsátásáért felelős országok 68 százaléka már ratifikálta. Köztük a legnagyobb kibocsátók: az Amerikai Egyesült Államok, Kína, India és Brazília is - tette hozzá Makai.

A párizsi klímaegyezmény európai uniós szintű vállalásokat tartalmaz, amelyeket az egyes tagállamok valósítanak meg, a részletszabályokról a tagállamok jelenleg is tárgyalnak. Az Európai Unió (EU) vállalta, hogy 2020-ig az üvegházhatású gázok kibocsátását 20 százalékkal, 2030-ig pedig 40 százalékkal mérsékli az 1990-es kibocsátási értékhez képest. Magyarország az üvegházhatású gázok kibocsátásának 1990-es mértékéhez képest már 39 százalékos csökkenést ért el.

Négy év nyereség

A párizsi klímaegyezmény pénteki hatályba lépése magyar siker is - nyilatkozta Kőrösi Csaba, a Köztársasági Elnöki Hivatal környezeti fenntarthatóság igazgatósága vezetője. Áder János köztársasági elnök már a párizsi megállapodás napján felszólította a világ vezetőit, hogy "pörgessék fel a motorokat", gyorsítsák a megállapodás ratifikációjának eredeti ütemét. Ezzel a céllal írt levelet a magyar köztársasági elnök a világ tíz legnagyobb üvegházhatású gázkibocsátó országának, illetve az EU tagállamai vezetőinek.

Kőrösi Csaba hangsúlyozta, négy év nyereséget jelent, hogy a párizsi megállapodás már idén hatályba lépett az eredetileg tervezett 2020-hoz képest, és hangsúlyozta, hogy erre ilyen nemzetközi megállapodás esetében még nem volt példa. A megállapodás hatályba léptetése olyan gyors és sikeres volt, hogy a szerkezete, a titkársága, a támogatási rendszere ennyi idő alatt nem tudott kiépülni, ezért most kell létrehozni a támogatói rendszert. A klímaegyezmény gazdaság-átalakító koncepció is egyben, és ha azt jól hajtják végre, akkor jelentős gazdaságdinamizáló hatása lehet.

Greenpeace: ez kevés

A Greenpeace Magyarország Egyesület, a pénteki hatályba lépésre reagálva azt közölte: az államok jelenlegi vállalásai a felét sem teszik ki a szén-dioxid-kibocsátás szükséges csökkentésének.

Minden országnak, köztük Magyarországnak is komolyan kell vennie szerepét az éghajlati válság elleni küzdelemben, a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésével, energiatakarékossággal, illetve a megújuló energiaforrások támogatásával kellene garantálnia a párizsi célok teljesülését.

A Greenpeace szerint kevés a mozgástér, a globális átlaghőmérséklet emelkedése már túllépte az 1 Celsius-fokot, a klímaegyezményben szereplő jelenlegi nemzeti vállalások a felét sem teszik ki a szükséges kibocsátás-csökkentésnek. A párizsi klímaegyezmény életbelépése egyértelmű elköteleződést jelent a fosszilis energiahordozók kivezetése és a megújuló energiaforrások használata mellett - véli az egyesület.

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

raudaeirikr, 2017.03.05 02:48

Költői kérdés, már most nem az. Az élet szánalmas maradványain élősködő tömeg haldoklik itt épp, ezért most az időt próbálják húzni, hogy végképp elembertelenedve teljesen mesterségesen létezhessenek tovább. Ha ez sikerül, a Földnek mint bolygónak egy szerepe marad: elhordható alapanyag.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html