Magyarországon Orbán Viktor miniszterelnök a média domináns szereplője. A szövetségesei kezében lévő nagy regionális lapok támogatják bevándorlóellenes hadjáratát és a demokratikus fékek és ellensúlyok módszeres leépítésére tett lépéseit. A kritikus, független sajtó jórészt eltűnt a színről - ad helyzetképet a magyar médiáról a New York Times.

A cikk apropóját azt adta, hogy az USA külügyminisztériuma visszavonta azt az ígéretét, hogy 700 ezer dollárral támogatja a magyarországi független vidéki médiát. Eredetileg a szabad véleménynyilvánítás alapértékének érvényesülését akarták ezzel segíteni, ám most már úgy látják, hogy máshol jobb helye lesz ennek a pénznek. Az Orbán-kormány persze az USA újabb provokációját látta az támogatásban, a sokadikat azóta, hogy Magyarország miniszterelnökét 2012 óta páriaként kezelték.

Mit akarhatnak az amerikaiak?

Ez az Orbán-kormány nagy győzelme, ami azt üzeni a magyaroknak, hogy országukban demokrácia működik - értékeli a döntést Simonyi András Magyarország volt amerikai nagykövete arra utalva, hogy az előző elnök, Barack Obama ideje alatt hiába lobbizott az Orbán-kormány a magyar-amerikai kapcsolatok javításáért. A kérdés az: miért változott meg Washington hozzáállása a magyar rezsimhez.

Az egyik tipp szerint Donald Trump, az Egyesült Államok garabonciás elnöke a magyar vezetésben látja egyik lehetséges szövetségest az Európai Unió megosztására, miután az uniót az USA kereskedelmi ellenfelének tekinti. A másik lehetőség, hogy egyszerűen csak nem akarja még jobban elidegeníteni a magyar kormányt a Nyugattól, mert ezzel az orosz medve és a kínai sárkány karjaiba hajtaná Magyarországot.

Felhasználják Magyarországot

Jirí Pehe, Václav Havel volt cseh elnök kabinetfőnöke az előbbire szavaz. Szerinte a jelenlegi washingtoni adminisztráció más európai nacionalista kormányok mellett a magyar vezetést is az EU megosztására használja fel. Úgy véli, csak színjáték, amikor azt mondják, hogy a viszony javításával bent tartják Magyarországot a nyugati szövetségi rendszerben, ugyanis az amerikai gesztusoktól nem lesz a jelenleginél elkötelezettebben atlantista a magyar vezetés. Ugyanakkor az új politika legitimálja az orosz befolyás erősödését eltűrő magyar rezsimet.

Azzal a programmal, amelyet illiberális demokráciának nevez, Orbán Viktor Európa legbefolyásosabb populista vezetőjévé vált Európában - ismeri el ugyanakkor a New York Times. Erős kapcsolatokat épített ki Vlagyimir Putyin orosz államfővel, kulturális ellenforradalmat hirdetett az EU-n belül és az európai keresztény identitás védelmezőjének állította be magát. Bírálói szerint leépítette a liberális demokrácia intézményrendszerét országában. Az Obama-érában ezért kezelték távolságtartással, ám még liberális felfogású megfigyelők is úgy vélik, ez nem tudta jobb belátásra bírni a magyar vezetőt.

Fordulat

A New York Times ezt követően hosszasan részletezi a budapesti kormány lobbitevékenységét Washingtonban, amelynek során hivatalos adatok szerint 15 millió dollárt (4,3 milliárd forint, egy kisebb focistadion árának fele) fordítottak a kormánypolitika népszerűsítésére. Ebből a pénzből egyebek mellett 20 ezer dollárt kapott a washingtoni Center for European Policy Analysis kutatóintézet, amelyet akkoriban A. Wess Mitchell vezetett. Őt azóta Trump Európával és Eurázsiával foglalkozó államtitkár-helyettessé nevezte ki.

Egyik nyilvános szereplésén ő vezette elő az amerikai politika változásának magyarázatát. Szerinte az előző adminisztráció alatt az USA veszített Oroszországra, Kínára és a világ több más régiójára, köztük Kelet-Közép-Európára gyakorolt stratégiai befolyásából. Úgy látják, hogy Washingtonnak - a szükséges kritika mellett - jobban ki kell egyensúlyoznia politikáját, hogy az olyan országokat mint Magyarország a nyugati világban tartsanak.

Ugrott a pénz, de...

Nem sokkal azt követően, hogy erről beszélt, ugrott a 700 ezer dolláros támogatás, amit a független vidéki magyar sajtónak szántak. Az USA természetesen továbbra is úgy véli, hogy a szabad sajtó a demokrácia nélkülözhetetlen eleme, de úgy éreztük, hogy az ezzel kapcsolatos gondok, nem pusztán Magyarországra jellemzőek, hanem szinte az egész régióra - idéz a New York-i napilap David B. Cornstein, az új budapesti amerikai nagykövet magyarázatát.

Mindezek ellenére a Trump-adminisztráció új magyar irányvonalának még Orbán Viktor bírálói között is vannak támogatói. Az Obama-adminisztráció agresszív fellépése a magyar rezsim ellen kudarcot vallott, érdemes megpróbálni egy visszafogottabb megközelítést - véli Simonyi. A volt nagykövet azt várja az USA irányítótól, hogy tegyen komoly erőfeszítéseket a magyar vezetés benntartására a nyugati világban. Sokan nem szeretik ezt Simonyi budapesti barátai közül sem, de szerinte ezt kell tenni.

Kié lesz Magyarország?

A New York Timesszal azonos következtetésre jut a Bloomberg, amelynek szintén nyilatkozott Cornstein nagykövet a megváltozott amerikai irányvonalról Magyarországgal kapcsolatban. A hírügynökség szerint a fordulat elismerése lehet Orbán Viktor sikereinek. Mióta 2010-ben hatalomra került, nem csupán Magyarországon szilárdított meg hatalmát, hanem illiberális "filozófiáját" átadta más országoknak is. A nagykövet szerint a cél Magyarország NATO-elkötelezettségének fenntartása, ami a katonai kapcsolatok erősítését és az alternatív energiaforrások megtalálását is jelenti, hogy mérséklődjön az ország függése Oroszországtól.

Geopolitikai csatatér

A Bloomberg megemlíti, hogy a magyar kormány az ukrán nyelvtörvényt kifogásolva blokkolja Ukrajna és a NATO párbeszédét, illetve gyorsvasutat akar építeni Belgrád és Budapest között kínai hitelből az ázsiai ország áruinak gyors szállítására. Az USA azon dolgozik, hogy megerősítse a Nyugatot az erős geopolitikai verseny időszakában - reagált erre Cornstein. Szerinte az Egyesült Államok többet ajánl, mint Kína vagy Oroszország

A hírügynökség ezt követően emlékeztet Trump egyik megjegyzésére, miszerint úgy akarják újraformálni a világrendet, hogy abban Amerikának nem lesznek stabil barátai, hanem rugalmas szövetségeket köt. Cornstein szerint az USA értékei nem változtak, például továbbra is fontosnak tartja a jog uralmának érvényesülését, de át kell gondolnia, hogyan tárgyal a szövetségeseivel, amikor nézeteltérések vannak.

A fotó forrása: Shutterstock