Eljött a fekete péntek - nincs megoldás a bajra

Nem fog működni a brit kormány legújabb EU-s válási stratégiája - véli a kormány legilletékesebb minisztere ellentmondva főnökének, a kormányfőnek. A feszültség nő a pénteki kabinetülés előtt, amelyen a miniszterelnök elővezeti legújabb kompromisszumos javaslatát arra, hogy legyen is, meg ne is vámhatár a szigetország körül.
Komócsin Sándor, 2018. július 5. csütörtök, 18:55

David Davis, a brit kormány brexitügyi minisztere (képünkön) úgy véli, hogy főnöke, Theres May legújabb kompromisszumos javaslata az EU-tól függetlenné váló Egyesült Királyság vámhatárainak felállítására, irreális - adta tovább a sajtóértesüléseket a Guardian. Az elképzelés arra hivatott, hogy az eddig terítéken lévő két koncepció legjobb elemeit egyesítse, ám Davis szerint kizárt, hogy az EU elfogadja.

Körmönfont megoldások

Az eddigi két alternatíva egyike a maximális könnyítés koncepciója volt, amely szerint high-tech megoldásokkal és a cégek egy részének bizalmi alapon adott halasztott vámfizetéssel olyan helyzetet teremtenének, hogy észre se lehetne venni, a vámolás folyamatát. Ezt támogatnák a kemény brexit hívei.

A másik, a miniszterelnök kedvence, a vámpartnerség, amelyben az Egyesült Királyság az EU ügynökeként mindenkitől beszedné az uniós vámot a határán, majd azoknak, akik a szigetország területén értékesítik árujukat visszautalná az EU-s és a brit vám különbözetét.

Az új koncepciót könnyített vámmegállapodásnak keresztelték el. Eszerint az Egyesült Királyság high-tech eszközökkel elkülönítené a területére, illetve a rajta keresztül az EU-ba irányuló szállításokat. Ezt követően az előbbiek után behajtaná a brit vámot, az utóbbiak után pedig az EU ügynökeként beszedné az uniós közterhet. A rendszert 2020 végére a 2019. március kilépés utáni átmeneti periódus utolsó napjára tető alá hoznák. (Az EU soros elnökségét az év végéig ellátó Ausztria felvette a 2019-es dátum kitolásának lehetőségét.)

Davis szerint ez annyira hasonlít a vámpartnerségre, amit az EU elvetett, mert nem kívánja a szigetországot vámügynökként alkalmazni, hogy Brüsszel nemet fog mondani rá. Az EU egyébként a maximális könnyítés elképzelését is túl bonyolultnak és kivitelezhetetlennek tartja.

Támadás kívülről

Az új koncepciót, amelyet a brit kormány stratégiáját tartalmazó úgynevezett fehér könyvben a jövő héten akarnak nyilvánosságra hozni, pénteken vitatja meg a kormány szűkebb, tucatnyi miniszterből álló kabinetje a miniszterelnök vidéki házában. A brexitminiszter véleményének tükrében kérdéses, hogy a részt vevők rábólintanak-e. És ez még nem minden.

Jacob Rees-Mogg konzervatív parlamenti képviselő, aki az elmúlt időszakban a keménybrexit-pártiak vezérévé nőtte ki magát, a BBC-nek azt mondta az új felvetésről, hogy ennél rosszabb ötletet aligha tudna elképzelni. Azt követően nyilatkozott, hogy 50 hozzá hasonlóan gondolkodó tory képviselővel egyeztetett az ügyről. A BBC értesülései szerint a találkozó feszült hangulatban zajlott.

Nő a nyomás

Eközben a puha brexit támogatóinak az nem tetszik a korábbi javaslatokban és az új felvetésben sem, hogy csak az áruk vámkezelésére keresnek megoldást, nem foglalkoznak a szolgáltató szektorral, amely a brit gazdaság nagyobb részét adja.

Az elmúlt napokban a vállalatok is fokozták a kormányra nehezedő nyomást. Az Airbushoz, a BMW-hez és a Hondához csatlakozott a Jaguar Land Rover, Nagy-Britannia legnagyobb autógyártója, amely világossá tette, hogy pontos információra van szüksége az Egyesült Királyság és az EU brexit utáni viszonyáról ahhoz, hogy folytassa beruházásait a szigetországban.

Egy rossz válási megállapodás évente több mint 1,2 milliárd fontos (445 milliárd forint a budapesti 4-es metró költsége) profitveszteséget okozna a vállalatnak - jelentette ki Ralf Speth vezérigazgató.

A fotó forrása: Oliver Hoslet/EPA-EFE

HOZZÁSZÓLÁSOK