Véget ért a választás Koszovóban (frissítés)

Bezártak az urnák 19 órakor Koszovóban, ezzel véget ért az ország történetének negyedik előrehozott választása. A részvételi arány 15 óráig 29,28 százalékos volt, ami ugyan alacsonynak számít, de még mindig magasabb, mint a két és fél évvel ezelőtti előrehozott választáson, amikor 15 óráig a szavazásra jogosultak 27,75 százaléka voksolt.
Szepesi Anita, 2019. október 6. vasárnap, 19:43
Fotó: Shutterstock

A 120 parlamenti helyért húsz párt, négy koalíció és egy független jelölt versenyzett, a választási listákon összesen 1060 név szerepelt.
Az előrehozott választásra azért volt szükség, mert Ramush Haradinaj miniszterelnök július közepén lemondott, ugyanis a koszovói háborús bűnöket vizsgáló hágai székhelyű különleges bíróság gyanúsítottként idézte be. A kormányfő azzal indokolta lemondását, hogy nem akart miniszterelnökként a bíróság elé állni - írta az MTI.

A közvélemény-kutatások arra utaltak, hogy az állampolgárok elégedetlenek voltak a Haradinaj vezette kormánnyal, és a kabinet legnagyobb ballépésének a szerbiai árura tavaly novemberben kivetett százszázalékos vámot tartották. A várakozások szerint az új kormánynak ezt az intézkedést mindenképpen el kell törölnie.

A felmérések arra is rámutattak, hogy egyik párt sem tud majd önállóan kormányt alakítani, a legtöbb voksot pedig az Isa Mustafa volt kormányfő vezette Koszovói Demokrata Szövetség (LDK), az ultranacionalista Vetevendosje (Önrendelkezés), valamint a korábban Hashim Thaci államfő, majd Kadri Veseli házelnök irányította Koszovói Demokrata Párt (PDK) szerezheti meg. Mivel mindegyik politikai szereplő kizárta az együttműködést a PDK-val, akár az is előfordulhat, hogy az igencsak eltérő nézeteket valló LDK és az Önrendelkezés végül szövetséget köt, hogy kizárja a kormányzásból Thaci és Haradinaj pártját.

Belgrád a vám eltörlését várja

Koszovó 2008-ban egyoldalúan kiáltotta ki függetlenségét Szerbiától, de ezt Belgrád továbbra sem hajlandó elismerni, és továbbra is saját, déli tartományának tekinti a többségében albánok lakta területet. Belgrád csak akkor hajlandó folytatni a 2013-ban megkezdett tárgyalásokat, ha Pristina eltörli a százszázalékos vámot, a koszovói kormány viszont korábban úgy fogalmazott, a vám mindaddig marad, amíg Szerbia el nem ismeri Koszovó függetlenségét. Elemzők szerint amennyiben nem Haradinaj alakít ismételten kormányt, az új politikai vezetés bizonyosan eltörli a büntetővámot.

A Szerbiával fenntartott viszony rendezése azonban csak egy a számos probléma közül, amellyel Európa legfiatalabb államának szembe kell néznie. Noha nemcsak maga az ország, hanem annak lakossága is a kontinens legifjabbjának számít, hiszen az átlagéletkor mindössze 29 év, a kis balkáni országnak van az egyik legnagyobb mértékű munkanélküliségi rátája, a fiatalok majdnem felének nincs munkája.

Noha az éves GDP-növekedés 4 százalékos, a bérek alig érik el a 200 eurót (körülbelül 63 ezer forint), és koszovóiak ezrei döntenek úgy minden évben, hogy inkább külföldön próbálnak szerencsét. A statisztikai hivatal adatai szerint az utóbbi tíz évben mintegy kétszázezren hagyták el szülőföldjüket.

Nem bíznak a politikusokban

A közvélemény-kutatások arra is rámutattak, hogy a fiatalok nem bíznak a politikusokban, hiszen az utóbbi húsz évben majdnem mindig ugyanazok vezették az országot. Olyan politikusok emelkedtek hatalomra, akik az 1998-1999-es koszovói-szerb konfliktus idején szereztek nevet maguknak azzal, hogy a Koszovói Felszabadítási Hadsereg (UCK) katonái és vezetői voltak. A fiatalok úgy vélik, csak akkor történhet igazi változás Koszovóban, ha a kormányzás is új politikai szereplők kezébe kerül.

A vasárnapi voksolást mintegy 34 ezer belföldi és külföldi megfigyelő követte, a beszámolók szerint a szavazás nagyobb rendellenességek nélkül zajlott.

Az előzetes eredmények éjfél körül várhatók, a választási bizottság pedig várhatóan csütörtökig közli a végleges eredményeket.

Exit poll

Az exit poll szerint a két legnagyobb koszovói ellenzéki párt, a Koszovói Demokrata Szövetség (LDK) és a Vetevendosje (Önrendelkezés) kapta a legtöbb szavazatot, a voksok 30-30 százalékát vasárnap a koszovói előrehozott parlamenti választáson - közölte a honlapján a Klan Kosova televízió.

A harmadik helyen a Hashim Thaci államfő nevével fémjelzett Koszovói Demokrata Párt (PDK) végzett a voksok 22,28 százalékával.
Ramush Haradinaj távozó kormányfő Szövetség Koszovó Jövőjéért (AAK) nevű pártjára és annak koalíciós partnereire a szavazók 10,58 százaléka voksolt, míg a Behgjet Pacolli külügyminiszter vezette Szövetség az Új Koszovóért (AKR) és partnerei a szavazatok 4,41 százalékát szerezték meg.

Amennyiben a Klan Kosova exit polljának adatai a valós eredményeket tükrözik, ez azt is jelentheti, hogy az AKR köré tömörült koalíció nem kerül be a 120 tagú parlamentbe. A többi induló - köztük a kisebbségi pártok - a voksok 2,2 százalékát szerezték meg.
A 120 tagú parlamentben így az LDK-nak és az Önrendelkezésnek 32-32 képviselője, a PDK-nak 24 politikusa, az AAK-koalíciónak pedig 12 tagja kerülhet be, míg a maradék 20 hely a kisebbségeknek jár.

HOZZÁSZÓLÁSOK