Előrehozott választások lehetnek Észak-Írországban

Bejelentette lemondását hétfőn Martin McGuinness, Észak-Írország miniszterelnök-helyettese. Lépését követően előrehozott választások várhatók Észak-Írországban.
MTI, 2017. január 9. hétfő, 18:51

McGuinness (képünkön balra), aki a britellenes katolikus mozgalom legnagyobb politikai erejét, a Sinn Féint képviselte a belfasti kormányban, döntésével az ellen tiltakozik, hogy a brit fennhatóságot pártoló többségi protestáns közösség legnagyobb politikai erejét, a Demokratikus Unionista Pártot (DUP) vezető tartományi miniszterelnök, Arlene Foster (képünkön jobbra) nem hajlandó lemondani.

A Sinn Féin szerint Fosternek azért kellene távoznia, mert évekkel ezelőtt, amikor az üzleti ügyekért felelős államtitkár tisztséget töltötte be, kulcsszerepe volt egy olyan támogatási program bevezetésében, amelynek eredeti célja a megújuló fűtőanyag-források használatának ösztönzése lett volna a magánvállalkozási és az állami szektorban egyaránt, ám a program súlyosan veszteségesnek bizonyult, és gyaníthatóan tömeges csalásokhoz vezetett. Egyes kimutatások szerint a tartományi költségvetésnek okozott veszteség megközelítheti az 500 millió fontot (180 milliárd forint).

A pártközi nézeteltérésként kipattant ügy az elmúlt hetekben fokozatosan teljes körű belpolitikai válsággá fajult Észak-Írországban, miután Arlene Foster miniszterelnök sorra elvetette a Sinn Féin azon követeléseit, hogy vállalja a felelősséget a hatalmas veszteségért, és mondjon le.

McGuinness lemondása után valószínűleg előrehozott választásokat tartanak Észak-Írországban. Lemondását bejelentő levelében McGuinness maga is új választások kiírását nevezte szükségesnek.

A Sinn Féin a Londonban és az észak-írországi protestáns oldalon általánosan elfogadott álláspont szerint az egykori legnagyobb észak-írországi katolikus britellenes milícia, az Ír Köztársasági Hadsereg (IRA) politikai szárnyaként működött a katolikus fegyveres csoport csaknem három évtizedes terrorhadjárata idején.

Az IRA 1969 után kezdett fegyveres harcot az általa megszálló hatalomnak tekintett Nagy-Britannia észak-írországi fennhatósága ellen, és a több mint háromezer emberéletet kioltó hadjáratot csak a történelmi jelentőségű 1998-as nagypénteki rendezési megállapodás zárta le. Ezután is még csaknem egy évtizedbe telt, mire az IRA leszerelte fegyverzetét és bejelentette, hogy felhagy a további fegyveres harccal.

A megbékélési folyamat eredményeként a DUP és a Sinn Féin - a protestáns britpárti, illetve az ír egyesítésért küzdő britellenes katolikus oldal két legradikálisabb politikai ereje - évek óta együtt kormányozza Észak-Írországot, korábban teljesen elképzelhetetlen koalíciót alkotva. Ennek a hatalommegosztásos kormányzati rendszernek a jövőjét teszi kérdésessé a most hirtelen kirobbant belpolitikai válság.

HOZZÁSZÓLÁSOK