A Napi Gazdaság cikke

A mai napig inkább képzeletbeliek, mint valóságosak a román kormány által tavaly februárban meghirdetett 13 milliárd eurós gazdaságélénkítő program eredményei - állapította meg az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD). Ennek oka a pénzintézet szerint, hogy valójában igen kevés projektet indítottak el Romániában, a beharangozott infrastruktúra-fejlesztési elképzeléseknek csak a töredéke valósult meg - írta a bukaresti Új Magyar Szó.

　

A program hatása a bruttó hazai termék (GDP) növekedésére elhanyagolható - állapította meg Peter Sanfey, az EBRD vezető közgazdásza. A Romániához hasonló helyzetben lévő más délkelet-európai országok kormányainak sem sikerült valódi segítséget nyújtani országaik terheinek enyhítésére, annak ellenére, hogy különböző adókönnyítéseket vezettek be - mutatott rá Sanfey. Az általa megfogalmazott kételyekkel egybecseng a Romániai Iparosok Egyesületének véleménye. "Az üzleti körök tartanak attól, ami a válság után következik, ugyanis ekkortól - hasonlóan a második világháború utáni helyzethez - gazdasági versengés fog kibontakozni" - állítja Ioan Cezar Coraci, az egyesület elnöke, aki szerint nem mindegy, hogy ebben a versenyben hogyan teljesít az ország. Coraci nagyon veszélyesnek tartja a nagy ingadozást a gazdasági növekedésben, amely plusz hét és mínusz hét százalék között váltakozik. Az elnök a liberális párt kongresszusán hangsúlyozta: a kormány nem érti meg, hogy politikai döntésekre van szükség ahhoz, hogy az ország kilábaljon a válságból.

　

A kormány az eredetileg elfogadott forgatókönyv szerint a GDP 1,3 százalékos növekedésével számol az idén, de létezik egy kockázati forgatókönyv is, amely csupán 0,2 százalékos bővülést vár. 2011-re az optimista tervek szerint 2,4 százalékkal lesz magasabb a GDP és még a kockázati forgatókönyv alapján is legalább 1,4 százalékot lép előre a gazdaság.

　

A Transindex erdélyi internetes újság szerint az EBRD sokkal keményebben fogalmazott. Mint írták, Peter Sanfey szerint a román kormány elherdálta az IMF-től és az EU-tól kapott pénzeket, a külföldi hitelek hazai gazdasági növekedésre kifejtett hatása pedig elhanyagolható volt az utóbbi évben. Az IMF-től kapott 13 milliárd euró elsősorban a beruházásokat volt hivatott támogatni, azonban pont ezt hanyagolta el leginkább az ország vezetése - fejtette ki Sanfey. A hitelekből 9,5 milliárd eurót a kormány használt fel, több mint a felét, 5,5 milliárd eurót beruházásokra költötték, a fennmaradó 4 milliárd eurót pedig a közalkalmazotti bérek és az állami nyugdíjak kifizetésére fordították.

　

A Világbanknak ezzel ellentétes a véleménye, bár állításait az EBRD-vel ellentétben nem támasztotta alá számokkal. Mint az MTI jelentette, Catalina Pauna, a Világbank romániai kirendeltségének egyik vezetője szerint az IMF-hitelmegállapodásnak nagyon is kézzelfogható eredményei vannak, hiszen Romániának sikerült stabilizálnia a makrogazdaságot. Rámutatott: amennyiben Bukarest nem folyamodik a kölcsönhöz és a kormány nem hoz kiadáscsökkentő intézkedéseket, Románia Görögország sorsára jutott volna 10 százalékos GDP-arányos államháztartási hiánnyal. A szakértő szerint a kormány tavalyi legfontosabb kiadáscsökkentő intézkedései közé tartozik a közszolgálati alkalmazottak fizetésének befagyasztása, az állami alkalmazottak kényszerszabadságra küldése, valamint a közalkalmazotti bérek és az állami nyugdíjak egységesítéséről szóló törvénytervezetek alapjainak a lefektetése.