Elszállt az euró (frissített)

Határozottan erősödött az euró azt követően, hogy az Európai Központi Bank (ECB) az elemzők egy részének várakozására rácáfolva nem mérsékelte 0,25 százalékon álló alapkamatát. Az európai jegybank döntéshozói lassú növekedésre és jó ideig alacsony inflációra számítanak.
Napi.hu, 2014. március 6. csütörtök, 13:46
Fotó: Napi.hu

Az ECB alapkamata mellett egyéb kamatain sem változtatott. Ennek megfelelően betéti kamata továbbra is nulla százalék. Mario Draghi, a bank elnöke magyar idő szerint fél háromkor tart sajtóértekezletet. A közös európai valuta 1,3762 dollár/eurós értékkel felszúrt a bejelentést követően.

Az elemzők a döntés előtt megosztottak voltak azzal kapcsolatban, mint lép az európai jegybank. Az eurózóna legfrissebb beszerzési menedzserindexe a gazdaság 2011 óta nem látott növekedését sejtette, aminek alapján sok elemző arra számított, hogy az ECB tartózkodni fog a további monetáris enyhítéstől.

Az infláció azonban 0,8 százalék, azaz kritikusan alacsony, ami beavatkozásra sarkallhatná a bankot. Christine Lagarde, az IMF elnöke a hét elején arra figyelmeztetett, hogy az alacsony infláció hosszabb távon alááshatja az övezet amúgy is gyenge növekedését. Ennek elkerülése érdekében szerinte az ECB-nek a gazdaságot ösztönző további lépéseket kellene tennie.

Csalódott a döntésben Jonathan Loynes, a londoni Capital Economics kutatóközpont vezető elemzője. Lehet, hogy az infláció stabilizálódása az elmúlt hónapokban és néhány kedvező makroadat győzte meg a monetáris tanácsot arról, hogy nincs szükség azonnali beavatkozásra. Az ukrán helyzet keltette bizonytalanság további ok lehetett. Végül a 0,25 százalékon lévő pici kamat csökkentése technikailag nehéznek tűnhetett.

Gondolkodunk

A gazdaság kilábalása folytatódni fog, igaz, lassan - kezdte Mario Draghi sajtótájékoztatóját. Az ECB döntéshozói arra számítanak, hogy a belső kereslet erősödni fog az eurózónában. Elemzik a bank kezében lévő eszközöket. Az ECB legfrissebb előrejelzése szerint 2014-ben 1 százalékos, 2015-ben 1,3 százalékos, 2016-an 1,5 százalékos infláció várható. A tájékoztató kezdete után 1,38 dollár/euróra ugrott a közös európai valuta árfolyama.

Az elhúzódó alacsony infláció és lassú növekedés miatt az ECB fenntartja enyhe monetáris politikáját. Az alapkamat hosszú ideig jelenlegi szintjén maradhat. A támogató monetáris politika mellett szól, hogy a munkanélküliség magas szinten stabilizálódik és elhúzódik a köz- és magánadósságok leépítése. Ezt erősíti, hogy a feltörekvő piacok ingadozása és a geopolitikai bizonytalanság visszafoghatja a növekedést, akárcsak az eurótagországok strukturális reformjainak késlekedése.

Masszívabb bankrendszer

A bankok finanszírozása a 2012 közepén elindult stabilizációs folyamatnak köszönhetően javult. Csökkent az eurózóna pénzügyi piacainak széttagoltsága, javult a bankok ellenálló-képessége, ahol erre szükség volt. Az európai bankunió bevezetésének előkészítése segíti a bizalom helyreállítását.

Az övezet egyesített költségvetési hiánya 2013-ban a GDP 3,2 százaléka volt, ami idén 2,7 százalékra mérséklődhet. Az államadósság 2014-ben eléri a GDP 93,5 százalékát, majd 2015-ben kissé csökkenhet. A tagállamoknak folytatniuk kell költségvetésük konszolidációját és a magas államadósság lefaragását. Mindezt összhangba kell hozni a növekedés ösztönzésével és a strukturális reformok végrehajtásával. Utóbbiaknak segíteniük kell a foglalkoztatás bővülését a magánszférában.

Plusz fél százalék

Az euró időközben már 1,3832 dollár/euróra erősödött, ami azt jelenti, hogy egy nap alatt 0,5 százalékkal javított pozícióján az amerikai devizával szemben. Draghi elmondta, hogy minden tízszázalékos erősödés 0,4-0,5 százalékponttal mérsékli az inflációt. Ez jelentős hatás az energia- és az élelmiszerárak alakulása mellett. Egy twitteren megszólaló elemző szerint, szokatlan, hogy egy jegybankelnök ilyen határozott kijelentést tesz az árfolyam és az infláció kapcsolatáról.

Ukrajnáról szólva a Draghi úgy látja, hogy a tőkeáramlásban és a kereskedelmi forgalomban nincs erős kötődés az európai gazdaság és a kelet-európai ország között. Az ECB-nek ugyanakkor nincs sok lehetősége az események közvetlen követésére. A geopolitikai kockázatok gyorsan felerősödhetnek az európai régióban.

HOZZÁSZÓLÁSOK