Elszámolták magukat? - Ezért bukik el a finn forradalom

Nagyon úgy tűnik, a finn alapjövedelemmel kapcsolatos kísérlet nem úgy sül el, ahogy azt sokan remélték. A finn kísérlet megérdemli sorsát - véli a Bloomberg publicistája, aki a projekt várható bukásának okait fejtegeti. Szerinte van még néhány más kísérlet, amelyet érdemes lehet nyomon követni, hogy kiderüljön: tényleg megéri-e az FNA-t finanszírozni.
Szabó Zsuzsanna, 2018. május 1. kedd, 18:27

A finn alapjövedelem várható bukásával foglalkozott a Bloomberg egy véleménycikkben. A finn társadalombiztosítási ügynökség, a KELA ugyanis nem tudja biztosítani a forrást ahhoz, hogy a feltétel nélküli alapjövedelemről szóló kísérletet ez idei év után is tovább folytassák. Bár nagy csapás ez az alapjövedelem rajongóinak, de a publicista, Leonid Bershidsky szerint a finn kísérlet megérdemli a sorsát.

Még a kísérlet előtt, 2016-ban, amikor finn kormány zöld utat adott a pilot-programnak, a KELA még 800 eurós havi feltétel nélküli jövedelemről beszélt, amelyet a kísérlet céljából kiválasztott munkaképes korúaknak adtak volna. A program tavalyi indulására azonban a havi juttatás összege 560 euróra olvadt. Ha a kísérletet az egész országra kiterjesztették volna, az eredeti elképzelés költsége meghaladta volna a finn kormány teljes éves bevételét. Bershidsky szerint hasonló teljesíthetetlen megközelítés vezetett a 2016-os svájci referendum bukásához is, amelynek keretében havi 2500 svájci frankot ajánlottak volna feltétel nélkül.

Finnországban azonban lehetetlenség 560 euróból megélni: ez az összeg ugyanis egy Helsinki külvárosában lévő egyszobás apartman bérleti díjának felel meg nagyjából. Vagyis a kísérlet tervezői a feltétel nélküli alapjövedelmet (FNA) olyan munkanélkülieknek fizették, akik eredetileg ennél magasabb összeget kapnának a kormánytól - a munkahely elvesztésétől számított 400 napon át legalább napi 32,4 eurót. Azaz Bershidsky szerint csak a dolgozó szegények számára lenne előnyös ez az ajánlat.

Drága mulatság

A finn kormány két problémát akart ezzel megoldani. Az egyik a munkára való ösztönzés lett volna, miután a Finnországban a fejlett országokhoz képest alacsony a foglalkoztatottság: az aktív korú népességnek csak 71 százaléka dolgozik, szemben a 77 százalékos svéd és 86 százalékos Izlandi mutatóval. A másik, hogy egyszerűsítsék a juttatások rendszerét.

Bershidsky szerint már a kísérlet elindításának kezdetétől világos volt, hogy még az ilyen alacsony alapjövedelem is iszonyatosan drága módja a foglalkoztatás ösztönzésének. A KELA számításai szerint ugyanis még az 550 eurós havi feltétel nélküli juttatás is éves 19,3 milliárd eurójába kerülne a finn kormánynak, miközben az állam 3,6 milliárd eurót spórol az egyszerűsítéssel.

Az OECD is aggodalmait fejezte ki a programmal kapcsolatban - emlékeztet a Bloomberg publicistája. A nemzetközi szervezet ugyanis úgy vélte, hogy a jelenlegi szociális védelem szintjének megtartása mellett a különböző munkaképes korúaknak járó juttatások szűkítésének koordinálása drasztikusan javíthatja a munkára ösztönzést és az átláthatóságot, ezért a jövőbeli reformok számára sokkal ígéretesebb utat jelent, mint az alapjövedelem.

Rossz volt a megközelítés

Bershidsky arra jut, hogy Finnország rosszul közelítette meg a kísérletet: az FNA-t a munkaerő-piaci aktivitás növelésére használni olyan, mintha a legyeket kalapáccsal csapnánk le. A Világbank a munka jövőjéről szóló nemrég megjelent elemzésében az egyre bizonytalanabbá váló foglalkoztatás és egyre inkább elterjedő automatizálás korában az FNA-t a jólét egy "társadalmi minimumát" biztosító céljaként jelölte meg. Az alapjövedelem akkor lehet egy forradalmi újítás - a foglalkoztatásban és a tb-költségekben tapasztalható szimpla megugrás helyett -, ha a társadalom elfogadja, hogy jelentősen több adót kell fizetnie az alapjövedelem miatt.

Az alacsonyan meghatározott FNA még a KELA által elgondolt célokat sem tudja teljesíteni, miután megélhetési szint alatti jövedelmet biztosít. Erre példaként az alaszkai és az iráni példát említi. Előbbi alapból minden ott élőnek 1100 dollárt fizetett ki 2017-ben, utóbbi pedig 2011-ben - egy évig tartó kísérletként - havi 45 dollárt fizetett a lakosság 96 százalékának. Ezek egyike sem volt semmilyen hatással a foglalkoztatásra.

Még nincs veszve minden

Bershidksy mindezek ellenére megállapítja, hogy az FNA elképzelése azért nem halott, még a várható finn kudarc ellenére is érdemes nyomon követni azokat a programokat, amelyek a megélhetéshez szükséges jövedelmet biztosítanak az állampolgároknak. Ilyen például a kaliforniai Oaklandban folytatott kísérlet, ahol a szegénységi küszöbnek nagyjából megfelelő havi 2000 dollárt kapnak a résztvevők, vagy a kenyai pilot, ami havi 23 dollárt fizet. Utóbbi az ország vidéki területein mért átlagkeresetnek nagyjából a felét teszi ki.

Ezek mellett még ott van a holland utrechti projekt és a Kanadában hamarosan induló ontariói program, amelyek ugyan az ottani életszínvonalhoz képest alacsonyabb összeget fizetnek havonta, de ezek még így is magasabbak a finn példánál.

Bershidsky tehát úgy véli, ha ezek a kísérletek rámutatnak arra, hogy az érezhetően megnövelt pénzügyi biztonság tanulásra vagy esetleg vállalkozások alapítására ösztönzi az embereket, akkor az FNA vitathatatlanul nagy költsége indokoltnak tűnik.

Képünk forrása: Shutterstock

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

atombandi, 2018.05.04 17:56

@Bahnsteig_Eins:
ez van, amikor az inatkivak kerulnek tobbsegbe a tarsadalomban. innentol nem lesz megallas, 2022-tol megdoglik a nyugdijrendszer, mert addig meg emelkedik a korhatar es novexik a munkakepes populacio, de onnantol atfordul es meredek esesbe fog kezdeni. tehat meg legalabb egy esemeny nelkuli ciklust kihord majd magyarorszag a laban lenduletbol (koszonheto bajnainak), az igaz bukta onnantol jon, amikor evente 150k ember eltunik a munkapiacrol es nyugdijba megy, a helyukre meg jon 100K iskolapadbol kiesett...
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

Bahnsteig_Eins, 2018.05.02 01:39

@acdc: Pontosan. Átestünk a ló másik oldalára, itt már csak az ingyenélőknek, a cigányoknak és a nyuggereknek vannak jogaik, meg persze a felcsuti boxos mutyibandájának, nekünk, dolgozóknak, az összes aljas ingyenélő kitartóinak meg kuss. Nagyon elkapatták a cigány és nyugger ingyenélőket mostanában. Nem lesz jó vége, azt hiszem.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

acdc, 2018.05.01 22:02

Ebben mi már rég megelőztük Európát,Még ennyi ingyenélő,semmirekellő,munkaképtelen csülleng nincs sehol máshol.Balszerencsénkre ezeknek is jár a szavazati jog, de vége lesz a henyélésnek hamarosan.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

terabit, 2018.05.01 20:51

Tehát jelenleg tipikusan herenevelő program az FNA, ahogy már azóta szajkózom mióta a félkegyelmű ballibsik is a szájukra vették.
Azaz magasabb adókat kell kivetni, hogy ki tudják csengetni a költségét, minden egyes adóprés növelés újabb embereknél éri el azt a határt amire azt mondja hogy akkor neki már nem éri meg dolgoznia, vagy csak feketén ami végül adóbevétel csökkenést okoz. Ez pedig a maradék adófizetők újabb ésújabb sarcolásához vezet.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

Bahnsteig_Eins, 2018.05.01 20:48

De hiszen nálunk 30 éve folyik ez a "kísérlet", 30 éve szaporítják a purdékat "ingyenpénzből", azaz az adónkból, meg is lett az "eredménye": van vagy egymillió analfabéta, vízgereblyéző közmunkásunk, a fiatal és kevésbé fiatal munkavállalók meg tömegesen menekülnek innen, hamarosan összeomlik a nyugdíjrendszer meg az egész gazdaság. Miért nem ide jönnek tanulmányozni az ingyenpénz-"kísérletet"?

Ha ha ha
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html