"Eltűnt" egy ország Európából

Senki nem hisz már semmiben - ezzel a teljes reményvesztettséget tükröző mondattal jellemzik a saját helyzetüket a görög kisemberek, akik közül 400 ezren hagyták el hazájukat, hogy külföldön próbáljanak szerencsét. Egyedül a turizmusban van némi kakaó.
Komócsin Sándor, 2016. augusztus 23. kedd, 10:08
Fotó: MTI/EPA

Európa viszonylag új gondjai, a tömeges bevándorlás és Nagy-Britannia kilépése az EU-ból háttérbe szorították az egyik legnagyobb megoldatlan problémát, Görögország helyzetét - kezdi helyzetelemzését a CNBC. A cikk apropóját az adja, hogy egy évvel ezelőtt kapta meg a kormány a harmadik, 86 milliárd euró értékű hitelcsomagot a többi eurótagállamtól.

Ez megelőzően a 2015 februárjában hatalomra került radikális baloldali görög kormány fél éven át szkanderozott a hitelezőkkel arra hivatkozva, hogy a megszorítások megfojtják a társadalmat és a gazdasági növekedést is, így nincs értelme a folytatásuknak. Ehelyett el kellene engedni az ország visszafizethetetlenül nagyra nőtt adósságának egy részét - ajánlották.

Durva elszegényedés

A 2009 végén kirobbant adósságválság nyomán - kiderült, hogy a korábbi kormányok másfél évtizeden át meghamisították az ország költségvetési adatait - a hitelezők olyan megszorításokra kényszerítették a görögöket, amelyek a társadalom minden rétegét nyomás alá helyezték. Nyugdíj- és bércsökkentések, elbocsátások sora követte egymást.

A DiaNEO független kutatóintézet júniusi jelentése szerint durván megugrott a szegények aránya. Míg 2009-ben a 11 milliós lakosság 2,2 százaléka élt szegénységben, addig 2015-ben 15 százalék volt ez az arány. Mély szegénység 1,6 millió embert sújt.

Bezárkózás, gyűlölet

A CNBC-nek nyilatkozó helyiek két következményét emelik ki az elmúlt hét év vergődésének. Az egyik a teljes hitevesztettség. Senki sem hisz már semmiben és senkinek. A másik, hogy az emberek befelé fordulnak. Mindenki azzal van elfoglalva, hogy biztosítsa a családja túlélését, a társadalom széttöredezett.

Egy külföldön dolgozó görög vendégmunkás keserűen számolt be arról, mit tapasztalt, amikor szabadsága idején hazatért. Általános gyűlöletet érzékelt honfitársaiban, amely nem irányult kifejezetten valaki vagy valami ellen, hanem úgy általában fordult a "világ" ellen. Mintha Görögország nem is európai ország lenne, hanem valamilyen szerencsétlen harmadik világbeli reménytelen állam

Csak rontott a helyzeten

Alekszisz Ciprasz miniszterelnök csak rontott a helyzeten azzal, hogy a tavalyi első fél évben szívózott a hitelezőkkel, akiktől végül semmilyen engedményt nem kapott. Az ország pénzügyi forrásai olyan alacsony szintre esetek, hogy korlátozni kellett az bankokból felvehető, illetve elutalható összegek nagyságát. Ezeket máig nem oldották fel.

A kormányzó Sziriza párt még egy népszavazást is összetrombitált 2015 júniusában, amelyen az emberek nagy többsége elutasította a további megszorításokat. Az eurót azonban nem akarják visszacserélni a drachmára, ami megerősíti a hitelezők velük szembeni alkupozícióját.

Így aztán a 86 milliárdos kölcsönt a korábbinál is keményebb feltételekhez kötötték. Ezek egyike, hogy 2018-ra a költségvetésnek 3,5 százalékos elsődleges (adósságtörlesztés nélküli) többlettel kell zárnia. Az eurótagállamok szerint ez ad esélyt arra, hogy az ország törlessze a GDP 180 százalékát nyaldosó - nyilvánvalóan visszafizethetetlen - tartozását.

Adósság és menekültek
A görög kormány azt tervezi, hogy szeptember 9-ére tanácskozást szervez, amelyen a résztvevők egymással párhuzamosan tárgyalnának az ország adósságának problémájáról és a Görögországban feltorlódott menekültek ügyéről. A baloldali athéni vezetés szövetségeseket keres a régióban és az európai szocialisták körében is annak érdekében, hogy kitalálják a bevándorlás terheinek jobb megosztását. Az elmúlt hetekben mind a tengeren, mind a görög-török határon megnőtt az érkezők száma. A menekülttáborok befogadóképességüket meghaladó bevándorlót látnak el. Athénban attól tartanak, hogy az összezárt, sorsuk bizonytalansága miatt frusztrált menekültek lázongani kezdhetnek.

"Kekeckedő" IMF

Az IMF, amelyet a görög kormány és társadalom utálata övez, nem szállt be a harmadik pakkba, mert egyetért azzal, hogy el kell engedni az adósság egy részét. Ezt persze szerinte kukacosan szigorú, kőkeményen fegyelmezett költségvetéssel kell párosítani.

A legfrissebb makroadatok nem sok jót sejtetnek. A munkanélküliségi ráta a legutóbb (áprilisi) adat szerint 23,3 százalék annak ellenére, hogy az évek során 400 ezer görög távozott külföldre szerencsét próbálni.

A GDP az első negyedévben a felülvizsgált adat szerint ugyan nem 0,5, hanem csupán 0,1 százalékkal zsugorodott, majd az április-júniusi periódusban - meglepve az elemzőket - 0,3 százalékkal nőtt negyedéves összehasonlításban. Az egy évvel korábbihoz képesít azonban 0,7 százalékkal zsugorodott a gazdaság, azaz kitart a recesszió.

Öreg ember

A görög gazdaság olyan, mint egy nagyon öreg ember: menni még csak tud valahogy, de futni már képtelen - jellemezte a helyzetet egy szakértő. Eközben az állami és a magánszektorban dolgozók kölcsönösen utalják egymást. Az utóbbiak úgy vélik, hogy a kormány túl nagyvonalúan bánik az előbbiekkel.

Vannak olyan kisvárosok, amelyek utcáin csak vagy 60 évesnél idősebb, vagy 20 évesnél fiatalabb emberek láthatók. A két korosztály közöttiek valahol külföldön dolgoznak vendégmunkásként.

Egy, csak egy szektor tartja magát: az idegenforgalom. A youth hostelek teljes foglaltsággal működnek. Vendégeik főként 20-35 éves turisták, de szép számmal vannak köztük ennél idősebb és fiatalabb utazók is.

Nem engednek a 48-ból
Nem adja fel a görög kormány azt a célját, hogy további jóvátételt passzírozzon ki Németországból a második világháborúban okozott károkért. Nikosz Kszidakisz külügyminiszter-helyettes nyilatkozata szerint elsősorban diplomáciai szinten próbálnak előrejutni az ügyben, de ha kell jogi útra terelik a dolgot. Alekszisz Ciprasz a napokban megerősítette a kormány szándékát - a miniszterelnök egy északnyugat-görögországi második világháborús megemlékezésen szólalt fel. A hónap végén a parlament elé kerül a Németországgal szemben támasztandó igényeket összegző többpárti bizottság jelentése. Steffen Seibert, a német kormány szóvivője elismételte Berlin álláspontját, miszerint a háborús kártérítés ügyét a korábbi athéni kormányokkal politikai és jogi szinten is lezárták.

 

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

na4, 2016.08.23 12:37

Elengedni az adósságot ... persze, ehhez lenne eszük. Éveken át messze a teljesítményük felett éltek mások pénzéből, most, hogy ennek vége és vissza kell fizetni a pénzt, ill. neki kell állni dolgozni, most megy a rinyálás. Felejtős.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html