Emelik a közalkalmazottak fizetését Romániában

Komoly fizetésemelésekkel "egységesítik" a közalkalmazottak bérét Romániában, kérdés, hogy mikor vezetik be az új bértáblát - írta a bukaresti Új Magyar Szó.
NAPI, 2009. augusztus 6. csütörtök, 13:36
Fotó:

Áprilisban a Nemzetközi Valutaalapnak (IMF) küldött hitelkérelem szándéknyilatkozatában merült fel először, hogy a román kormány szerint szükség van egy egységes közalkalmazotti bértáblára, mivel túlburjánzott a jogi szabályozás ezen a területen, illetve a jövedelmek túlságosan nagy részét teszik ki a különféle pótlékok, juttatások.

A kormány szándéknyilatkozatában elkötelezte magát ezen problémák 2009 végéig történő orvoslása mellett egy, a teljes fizetési rendszert átstrukturáló törvény megalkotásával és elfogadtatásával. Az IMF-nek küldött szándéklevélben a kormány vállalta, hogy megreformálja a pótlékrendszert, megígéri, hogy lépcsőzetesen valósul meg a nem bérjellegű kiadások maximálása a teljes közszféra bérköltségeinek 30 százalékában, ugyanakkor megszűnik a nem pénzjellegű pótlékok folyósítása. A pénzbeli pótlékok nagy részét megszüntetik vagy az alapbérbe olvasztják be, a köztisztviselők pótlékai maximálva lesznek, illetve ezen pótlékok továbbra is az adóalap részét képezik.

Tény, hogy 2004 és 2008 között, a látványos gazdasági fejlődés éveiben a bérekre költött közkiadások több mint megkétszereződtek a közalkalmazotti létszám növekedésének, illetve a nagyarányú, folyamatos béremeléseknek köszönhetően. A mostani kiélezett gazdasági helyzetben viszont a kormánynak meg kell reformálnia az elburjánzott és túlméretezett közszféra szerteágazó bérrendszerét, lehetőleg úgy, hogy ez méltányos, átlátható, hatékony és fenntartható legyen. Az utóbbi években a romániai közszféra béreinek növekedési üteme sokszorosan meghaladta a GDP kiugróan magas növekedési ütemét is.

Ez nyilvánvalóan nem folytatódhat a világméretű gazdasági válság idején, mikor százezrek kerülnek utcára, a reálgazdaság alapjaiban rendül meg, a privát szektor bevételei csökkennek, s így az állami források is beszűkülnek. Habár a törvénytervezet szövegét még nem véglegesítették, bizonyos alapelvekhez ragaszkodik Emil Boc miniszterelnök. Ezek alapján a mindenkori minimálbér és a legnagyobb állami alapfizetés közötti arány 1:15 kell legyen, biztosítva a jövedelmek méltányos és arányos elosztását, valamint a túlzott aránytalanságok megszüntetését. Jelenleg a legkisebb és legmagasabb jövedelmek közti arány 1:70, sőt bizonyos esetekben eléri az 1:100-at is.

A legkisebb pozíció minden esetben az országos minimálbér aktuális összegével egyenlő. Az egymáshoz viszonyított arányok közelítését az alacsonyabb bérek felgyorsított megemelésével, a legnagyobbak befagyasztásával vagy sokkal kisebb mértékű növelésével fogják elérni az alapelvek szerint, ehhez kell a 3 év bevezetési időszak, mely 2012-ben járna le.

Nagyon fontos alapelve a készülő szabályozásnak, miszerint az alapbérnek kell alkotnia egy közalkalmazott bérjövedelmének legfőbb elemét, ezt pedig úgy valósíthatják meg, hogy az általános jellegű pótlékok az alapbérnek legfeljebb 30 százalékát tehetik ki.

Egy másik alapelv szerint a bérezési hierarchiát nem egyoldalú kormánydöntéssel határozzák meg, hanem mindegyik közalkalmazotti réteg esetében külön tárgyalások útján állapítják meg a bértáblában elfoglalandó relatív pozíciót. A közalkalmazottak egyes csoportjaival a munkaügyi minisztérium tárgyal; ez a tárca kapta a feladatot, hogy megpróbáljon igazságot teremteni - amennyire ez csak lehetséges - a bérezési rendszerben.

Az eddig kiszivárgott információk alapján egy előzetes képet alkothatunk arról, hogyan is fog kinézni a jövő közalkalmazottainak bérezése, alapfizetése Romániában. A tanügyben dolgozók vesszőfutása véget érhet, ha elfogadják a javasolt bértáblát, melynek alapján több mint 200 százalékkal lenne nagyobb a tanári kezdő alapfizetés. Egy felsőfokú végzettségű kezdő tanár 1000 lej (63 990,65 forint) körüli jelenlegi alapfizetése nem kevesebb mint 3300 lejre nőne.

Az egészségügyben dolgozók alapbérei is emelkedni fognak: az asszisztensektől kezdve a rezidens orvosokon át egészen a főorvosokig mindenki jobban jár. Egy főorvos például legkevesebb 4950 lejt keres majd a korábbi 2200 körüli bére helyett, ez pedig szintén több mint 100 százalékos bérnövekedést jelent. A kezdő rendőrtisztek és katonák alapjövedelme 2280 lej volna az eddigi 1300 lej helyett, míg a katonaság és rendőrség csúcsvezetői 8100 lejes havi bért kapnának. A közalkalmazotti bértábla legelőkelőbb helyeit az igazságügyben dolgozók foglalhatják el: a bírák és ügyészek minimum 5300 lejt és maximum 9000-et vághatnak zsebre havonta, ami egyenlő az államfő fizetésével.

Az államfő, a képviselőház és a szenátus elnökei, valamint a legfelső bíróság és az alkotmánybíróság vezetői egységesen a maximálisan 9000 lejes alapfizetésre jogosultak. A miniszterelnök 8700 lejes, míg a kormánytagok 8220 lejes keresettel rendelkeznek a jövőben.

Amennyiben a tervezetthez hasonló számokkal fogadják el a törvényt, adódik a kérdés, hogy mikor tudnak ténylegesen kifizetni ilyen nagyságrendű béreket. A törvény azonnali alkalmazása ugyanis nemhogy megtakarítást és fenntartható közszférát nem eredményezne, hanem elemzői vélemények szerint egyenesen megháromszorozná az állami költségvetés bérekkel kapcsolatos kiadásait - írta az Új Magyar Szó.

HOZZÁSZÓLÁSOK