Emiatt kell aggódni 2018-ban - ettől félnek a világgazdaság vezetői

Kiterjedt kibertámadás és a Donald Trump amerikai elnök megválasztása óta romló geopolitikai helyzet az, ami miatt leginkább aggódik a globális elit - közölte a Világgazdasági Fórum (WEF) szokásos éves davosi találkozója előtt. Az idei WEF-jelentésből Magyarország sem maradt ki.
Szabó Zsuzsanna, 2018. január 17. szerda, 18:59
Fotó: Shutterstock

A január 23-án kezdődő davosi Világgazdasági Fórum (WEF) előtt kiadott Globális kockázatok 2018 jelentésében a globális elit szerint az előttünk álló évtizedre vonatkozóan a legaggasztóbbnak talált dolgok listáját már nem a társadalmi polarizáció miatti aggodalom vezeti. Helyét átvette a kormányok és vállalatok egyre nagyobb kiberfüggősége, az ahhoz kapcsolódó hackertámadások kockázatai, vagy az ellenséges államok miatti félelem - írja a Bloomberg.

A globális kockázatokat értékelő felmérésben 30 potenciális globális kockázatra kérdeztek rá 999 üzleti döntéshozó, politikus és akadémikus megkérdezésével  - melynek 70 százaléka férfi.

A válaszokból kiderül, hogy bár a gazdasági kilátások javultak, 10 megkérdezettből 9 arra számít, hogy a vezető hatalmak közötti politikai vagy kereskedelmi összecsapások rosszabbodnak, sőt, mintegy 80 százalékuk egy háború kitörésének lehetőségét is valószínűnek tartotta.

Az internetről leselkedik a legnagyobb veszély

A vállalatvezetők a kiberbiztonság miatt aggódnak a leginkább, köszönhetően az egyre fragmentálódó geopolitikai helyzetben mindinkább láthatóbbá váló államilag szponzorált támadások miatt - mutatott rá John Drzik, a Marsh USA Inc. globális kockázatelemző cég elnöke. A vállalatok ugyanis egyre inkább függnek a digitalizációtól, és amint egyre többet fektetnek olyan technológiákba, mint a mesterséges intelligencia, egyre nő a hackerek támadásaival szembeni kitettségük.

Abban, hogy a kibertámadások ilyen előkelő helyre kerültek az aggodalmak listáján, többek között szerepet játszott a WannaCry zsarolóvírusos támadás, amely több mint 300 ezer számítógépet érintett mintegy 150 országban, a Not Petya pedig két vállalatnak több mint 300 millió dolláros veszteséget okozott. A WEF szerint a kiberbűnözés költségei a vállalatok számára a következő öt évben elérheti a 8 ezer milliárd dollárt.

Emellett havonta több ezer támadás van olyan kritikus infrastruktúrák ellen is, mint amilyenek az amerikai atomerőműveket irányító rendszerek. Ezekkel államilag szponzorált hackerek próbálják bedönteni azokat a rendszereket, amelyek a társadalmakat működtetik - állítja a WEF jelentése.

Enyhültek a gazdasági kockázatok

A gazdasági kockázatok miatti aggodalmak enyhültek ugyan és úgy tűnik, hogy a világgazdaság kijött a lassan egy évtizede tartó pénzügyi válságból, ám ez a pozitív kép elfedi a hosszabb távú sérülékenységeket és az újabb kockázatokat, amelyek a válság évei alatt jelentek meg. Ezek között a kockázatok között említi a jelentés a potenciálisan fenntarthatatlan eszközárakat, melyek az immár nyolc éve tartó bikapiac hajtóerejét jelentik, valamint a nagyobb adósságállományokat - utóbbi különösen Kína esetében aggasztó.

Az újabb kihívások között szerepel továbbá a jegybankok korlátozottan rendelkezésre álló eszköztára is egy újabb válság kitörése esetén, valamint az automatizáció és a digitalizáció által okozott diszruptív következmények, illetve a merkantilista és protekcionista nyomás növekedése a nacionalista és populista politika terjedése után.

A világ vezetőinek kétharmada ugyanakkor úgy véli, hogy a 2017-es kockázatok tovább fokozódnak: a klímaváltozást és az extrém időjárást továbbra is a legaggasztóbb kockázatok között tartják számon.

Trumpnak is jelenése lesz

A Világgazdasági Fórumra Donald Trump is ellátogat, ami azért érdekes, mert 2000 óta - Bill Clinton után - nem volt regnáló amerikai elnök a WEF éves találkozóján. Steve Mnuchin amerikai pénzügyminiszter szerint Trump az "America First" programjának megvitatását tervezi és arról szeretné meggyőzni a résztvevőket, hogy az a gazdasági irány, ami jó az USA-nak, mindenkinek jó.

Trump "America First" programját viszont általában az egyoldalú protekcionista, nacionalista jelzőkkel szokták emlegetni, ami teljesen szembe megy a WEF alapfilozófiájával - jegyzi meg a Bloomberg. Az olyan komplex problémák, mint a klímaváltozás, kiberhadviselés, élelmiszerbiztonság multilaterális megoldásokat követelnek meg, de a politikai irány jelenleg pont az ellenkezőjét mutatja, amelynek egyik, de nem egyetlen példája Trump - magyarázta Drzik a Bloombergnek.

A WEF jelentése kiemeli, hogy Trump kilépett a Csendes-óceáni Partnerségből (TPP) és az Észak-Atlanti Szabadkereskedelmi Egyezményt (NAFTA) is újra akarta tárgyalni. A világon 2016-ban az úgynevezett intervenciók - vámok kivetése, bizonyos termékek importjának korlátozása a belföldi munkahelyek védelmében - kétharmada protekcionista volt, és ez a tendencia a tavalyi évben is folytatódott. A WEF továbbá megjegyzi, hogy az Egyesült Királyság által bevezetett korlátozások is bővülhetnek, amint az ország kilép az EU-ból.

Magyarország, mint példa

A Bloomberg megjegyzi, hogy a társadalmi polarizáció, ami még 2017-ben a brexithez vezető populista hullám és Trump győzelme miatt vezette az aggodalmak lajstromát, most lejjebb csúszott a listán, de továbbra is az egyik fő destabilizációs tényezőként értékelték a megkérdezettek.

A jelentésben a populizmus kapcsán Európa is előkerül, ahol a WEF által megkérdezettek több országban is a szélsőjobb pártok erősödését látják. Általánosságban a kultúra és identitás kérdései okoznak politikai feszültséget egyre több európai országban és állam között, melyre példaként Magyarországot és Lengyelországot emeli ki a jelentés, illetve más aspektusból Spanyolországot. Ezek alapján a WEF jelentése úgy látja, hogy a különböző kultúrájú és értékeket képviselő csoportok közötti polarizáció 2018-ban és azon túl is politikai kockázati forrás marad a nyugati országokban. A nemzeti identitást erősítő politika viszont nemcsak belföldi, de geopolitikai kockázatok forrása is lehet - jegyzi meg a WEF jelentése.

Az egyenlőtlenség növekedése is a frusztráció forrása lehet

A legfrissebb WEF-jelentés úgy véli, a növekvő egyenlőtlenség az egyik legfontosabb olyan trend, ami a globális folyamatokra is hatással lesz. A jelentés idézi az IMF adatait, mely szerint az elmúlt három évtizedben az országok 53 százalékában nőtt az egyenlőtlenésg, különösen a fejlett gazdaságokban, ami vélhetően egy hosszabb távú problémának a magvait vetette el.

A WEF szerint az egyének magas eladósodottsága a nem megfelelő mértékű megtakarításokkal és nyugdíjkifizetésekkel társulva a következő években a növekvő frusztráció forrása lehet.

A fotó forrása: Shutterstock.

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

Marzipan, 2018.01.17 22:54

Mindenkit felkészítenek egy esetleges háborúra Svédországban

g7.24.hu
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html