A G7.hu szúrta ki a Goldman Sachs előrejelzését, mely szerint jövőre átbillen a mérleg nyelve, és az energetikai befektetések közt a legnagyobb részarányt - mintegy 25 százalékot - a megújuló energiás projektekbe fogják beönteni a befektetők.

A Bloomberg Green által hírként közölt megállapítások között szerepel, hogy a jövőre várt 25 százalék 2014-ben még csak 15 zázalék volt, de alaposan megváltoztak a tőkeköltségek, és a hitelfelvételi ráták is - utóbbi például 20 százalékra nőtt a szénhidrogén projekteknél, míg a megújuló energiás beruházásoknál ez csupán három százlék.

Kapcsolódó

A Goldmannál úgy számolnak hogy a zöldenergia évi 1-2 ezer milliárd dolláros beruházást eredményezhet az infrastrukturális beruházásokban és 15-20 millió új munkahelyet generálhatnak világszerte, miközben a fosszilis tüzelőanyagokhoz kötődő fejlesztések magas tőkeköltsége visszafogja a befektetési hajlandóságot, ami viszont fajlagosan magasabb olaj- és földgázárak irányába mutat, és azt eredményezi, hogy még tovább ösztönzi a gyorsabb energiaátmenetet.

A Bloomberg által megírt "szenzációs hír" nem lézmény nélküli, sőt, voltaképpne csak az volt kérdéses már évek óta, hogy a mérleg nyelve mikor billen majd át a fosszilis oldalról a megújulóéra. Az energetikában jó pár éve már, hogy az új termelő potenciálok túlnyomó része megújuló technológiákban jelentkezik. Globális méretű a napelemes, szélfarmos (de biogázos, és egyre inkább: energiatárolós) beruházások dinamikus térnyerése, miközben a nukleáris beruházások, a szénerőművi és bányászati aktivitás zuhanórepülésbe kerültek.

A Next2Sun bifokális napelemes rendszere, mint afféle áramtermelő kerítés
Kép: next2sun.de

Nem kell azonban Magyarországon kívülre sem tekintetni ahhoz, hogy a Goldman által felvázolt irányba mutató példát találjunk. Ahogyan azt korábban, annak kapcsán is megírtuk, hogy miért lesz nehéz dolga az MVM-nek a Mészáros lőrinctól megvett Mátrai Erőművel kapcsolatosan: az Európai Unió deklaráltan nem támogat már sem széntüzelésű erőmű építést, sem korszerűsítést, ráadásul az EBRD ezt az új álláspontot minden szénhidrogén-tüzelésű erőmű létesítésére - így a földgáztüzelésűekre is - kiterjesztette. Ami azt jelenti, hogy e szegmensekbe nem kerül e forrásokból pénz. Helyette a zöldenergia termelésbe, az energiatárolásba és kapcsolódó területeire öntik majd a befektetői milliárdokat.

Ahogyan például a német Fraunhofer ISE prognózisa jelzi. Az "Út a klímasemleges energiarendszerhez" címmel még februárban kiadott dokumentumba négy forgatókönyvet is írtak Németország számára arról, miként érheti el az ország 2050-ig az energetikai klímasemlegesítését.  A kutatók szerint a különbséget - ami a tempóban és a végeredményben is látszik - alapvetően az jelenti, hogy a következő években milyen arányban jelennek meg a német energetikai rendszerben újabb napelemkapacitások, energiatároló rendszerek, illetve, hogy a zöld hidrogén technológia térnyerése miként történik majd meg.

Gazdasáilag, pénzügyileg mindez egyáltalán nem lesz száukra (sem) egy könnyű menet; kiszámolták, hogy a négy modellre 440-2330 milliárd euró közötti többletköltséggel számoltak a következő 30 évre.