Az Eurostat szerint 2014. január 1-én az unió tagállamainak 506,8 millió lakosa volt, amelyből 472,8 millió volt az adott tagállam állampolgára és 34,1 millió volt külföldi - utóbbi csoportból 14,3 millió más EU-tagállam állampolgára, 19,8 millió pedig nem uniós állampolgár volt. Az EU országaiban összesen a lakosság 6,7 százalékát tették ki a külföldiek 2014. január elsején. Az Eurostat felhívja a figyelmet, hogy azok, akik megszerzik egy tagállam állampolgárságát, már nem számítanak külföldinek az adott országban.

A helyi lakossághoz képest Luxemburgban a legmagasabb, 45,3 százalék a külföldiek aránya, ezzel toronymagasan az első helyen áll ebből a szempontból az ország. Ciprus a második 19,5 százalékos aránnyal, de a 10 százalék feletti rátával rendelkező országok között találjuk még Lettországot (15,2 százalék), Észtországot (14,9 százalék), Ausztriát (12,5 százalék), Írországot (11,8 százalék), Belgiumot (11,3 százalék) és Spanyolországot (10,1 százalék).

Ezzel szemben a legalacsonyabb a külföldiek aránya Lengyelországban, itt mindössze a lakosság 0,3 százaléka nem rendelkezik lengyel állampolgársággal. Szinte nagyítóval kell keresni a külföldieket még Romániában (0,4 százalék), Horvátországban, Litvániában és Bulgáriában (0,8 százalék) is.

Az EU tagállamaiban tartózkodó külföldiek 2014. január 1. (a teljes helyi népesség %-ában)
Kép: *beleértve a hontalanokat és azokat a nem állampolgárokat, akiknek az állampolgársága ismeretlen.

Az Eurostat szerint 13 tagállamban egyértelműen több volt a nem EU-tagállamokból származó külföldiek aránya, mint az uniós állampolgároké, 10 tagállamban kiegyensúlyozottabb volt a nem EU és más EU-állampolgárokból álló külföldiek aránya. Csak Belgium, Írország, Ciprus, Luxemburg és Szlovákia volt olyan uniós ország, ahol a nem EU-állampolgárok létszáma kevesebb, mint a más EU tagállamból származóké. Összességében egyébként az EU-ban a 19,8 millió nem EU-állampolgár a külföldiek 58 százalékát adják, míg a más uniós tagállamok állampolgárai a külföldiek 42 százalékát tették ki 14,3 millió fős csoportjukkal 2014-ben.

A tagállamokban élő külföldi nemzetiségek top 5-ös listája mintegy 50 különböző nemzet állampolgárságából tevődik össze. Az Eurostat ugyanakkor megjegyzi, hogy a külföldiek legnagyobb csoportja minden tagállamban uniós tagállam állampolgára és/vagy szomszédos országból származik.

Az uniós állampolgárok között a legmobilabbnak a lengyelek tűnnek, ők azok ugyanis, akik a legnagyobb számban élnek hazájukon kívül más uniós tagállamban: öt EU-tagállamban is a top 5-ben vannak. A németek 9, az olaszok és románok 8-8 tagállamban találhatóak az 5 legnagyobb "külföldi csoportban". A nem uniós állampolgárok körében az ukránok 9 tagállamban tartoznak az öt legnépesebb külföldi náció csoportjába, míg a törökök és az oroszok hét uniós tagállamban.

Magyarországon mi a helyzet?

Magyarország 9,8 milliós lakosságához képest a külföldiek aránya 1,4 százalék, amiből 0,8 százalék másik EU-tagállam állampolgára, 0,6 százalék pedig nem uniós állampolgár.

A Magyarországon élő külföldiek között a románok, németek, kínaiak, ukránok és szlovákok voltak 2014 január elsején - azaz az Eurostat rendelkezésére álló legfrissebb adat szerint - a legtöbben. Tavaly év elején 30 924 román állampolgár élt Magyarországon, ami az itt élő külföldiek 22 százalékát tette ki. A második legnépesebb csoport a németeké 13 százalékos aránnyal, ami 18 669 főt jelent. A harmadik legnagyobb nem magyar állampolgárságú csoport a kínaiakból állt 12 716 fővel, ők az itt élő külföldiek 9 százalékát adták. A negyedikek az ukránok 8317 fővel, ők a Magyarországon élő külföldi állampolgárok 6 százalékát képviselték, míg a szlovákok 8275 fővel (6 százalék) az ötödik legnépesebb külföldi csoportot adták.

Érdekesség, hogy a külföldön élő magyar állampolgárok csak Szlovákiában kerültek be az öt legnépesebb külföldi csoport közé, ott ugyanis a 11 443 fős cseh népesség után 8134 fővel a második legnagyobb csoportot alkotják. Ez a Szlovákiában élő külföldiek 14 százalékát jelenti.