ENSZ-főtitkár: az EU túl fontos ahhoz, hogy elbukjon

Soha nem volt nagyobb szükség egy erős és egységes Európai Unióra (EU), mint a mai, kaotikus világban, és az EU túl fontos ahhoz, hogy kudarcot valljon - hangsúlyozta António Guterres ENSZ-főtitkár csütörtökön a németországi Aachenben a Nemzetközi Károly-díj átvétele alkalmából mondott beszédében.
Domokos Erika, 2019. május 30. csütörtök, 15:43
Fotó: MTI Fotó / Bruzák Noémi

A volt portugál kormányfő kiemelte, hogy az ENSZ és az EU a két legnagyobb "békeprojekt" a második világháború után kezdődött korszakban. Mindkettő példa nélküli mértékben hajtott hasznot a Föld népeinek, milliókat emelt ki a szegénységből, és válságövezetekben békét teremtett. Azonban ezek az intézmények és alapértékeik, az európai felvilágosodás értékei minden eddiginél nagyobb nyomás alá kerültek - idézte António Guterrest az MTI.

A konfliktusok egyre összetettebbek, egyre inkább összefonódnak egymással, és az emberi jogok és a nemzetközi humanitárius jog "visszataszító megsértésével" járnak. Az emberi jogok politikája teret veszít a nemzetállami szuverenitás politikájával szemben, és évtizedek óta nem tapasztalt nagyságú tömegeket kényszerítenek hazájuk elhagyására, a kapuk pedig bezárulnak előttük, méghozzá éppen Európában.

A demokrácia alapelvei "össztűz alatt állnak", a jogállamiságot "aláássák", az egyenlőtlenség növekedik, miközben gyűlöletbeszéd, rasszizmus és idegenellenesség "tüzeli a terrorizmust a közösségi médián keresztül". Ebben a helyzetben az EU-nak ki kell tartania, erősebbé és egységesebbé kell válnia. Bukása végzetes lenne, világszerte a multilateralizmus - a nemzetközi kapcsolatok többoldalú megállapodáson alapuló formálása - és a jogállamiság bukását jelentené - fejtette ki Antonio Guterres.

A jelenkor legfontosabb globális kihívásai a klímaváltozás, a migráció és a digitális technológiák terjedése, és megválaszolásukhoz a leghatékonyabb eszköz a közjónak alárendelt gazdaság, a szociális biztonságról gondoskodó hálózatok rendszere és a szolidaritás, vagyis az európai szociális modell - tette hozzá az ENSZ főtitkár.

A klímaváltozásról szólva a többi között hangsúlyozta, hogy át kell alakítani az adórendszert, "nem a munkát, hanem a szennyezést kell megadóztatni".

A migrációval kapcsolatban leszögezte: "ma valamennyi társadalom tendenciaszerűen többnemzetiségű, többkultúrájú és többvallású, amit nem fenyegetésként, hanem gazdagodásként kell felfogni". Az európai kultúra kiindulópontja is "különböző kultúrák asszimilációja" volt, az pedig ennek az "örökségnek a meggyalázása, és nem a védelme, ha bűnbakká tesszük a migránsokat és bezárjuk a kapukat a menedékkérők előtt".

A technológiai változásokról, a "negyedik ipari forradalom" várható következményeiről egyebek mellett kifejtette, hogy ma még elképzelhetetlen mértékű "diszrupció" - romboló hatású átalakulás - megy végbe a munkaerőpiacon, állások milliói szűnnek meg, az új munkahelyek pedig más területeken jönnek létre, amire fel kell készíteni az oktatási rendszert és a szociális ellátórendszereket.

António Guterres 1995-től 2002-ig volt Portugália miniszterelnöke volt, 2002-től 2015-ig, ENSZ-főtitkárrá választásáig a világszervezet menekültügyi szervezetét (UNHCR) vezette. Az európai értékek képviseletéért és a multilateralizmus újjáélesztéséért és megerősítéséért végzett munkájáért kapja a Károly-díjat, amellyel korábban mások mellett Ferenc pápát, II. János Pál pápát és Herman van Rompuy belga politikust, az Európai Tanács volt elnökét tüntették ki - írta az MTI.

HOZZÁSZÓLÁSOK