Az EU 28 tagállamának szavazói május 23. és 26. között választják meg az Európai Parlament (EP) 753 tagját a szavazáson induló nemzeti pártok listáira adva voksukat. Az EP az unió egyetlen közvetlenül választott intézménye. Az euroszkeptikus és nacionalista pártokból álló kisebbség megerősödése borítékolható, miközben a mainstream mérsékelt pártok gyengülni fognak és töredezettebbek lesznek, mint korábban. Az új parlament segíteni fog az EU következő ötéves politikai programjának összeállításában és egyes tagállamokban jelentős hatással lehet a belpolitikai folyamatokra is - vezeti fel az EP-választásról szóló tudnivalókat összefoglaló cikkét a Financial Times (FT).

Mi a feladatköre?

QP | Quality Placement

Az EU törvényhozási szerve az elmúlt tíz évben megerősödött. Ma már szinte minden uniós szabályozás elfogadásához szükség van az EP többségének támogatására, párhuzamosan az állam- és kormányfőket tömörítő Európai Tanács jóváhagyásával. Az EP-képviselők ratifikálják, az unió szerződéseit, beleértve ebbe azt is, amelyet az EU az Egyesült Királysággal köt majd annak függetlenné válásáról. Ugyanez a helyzet a szabadkereskedelmi egyezményekkel. Az EP ezenfelül ellenőrzi az EU 166 milliárd eurós éves költségvetésének felhasználását.

A parlament további feladata, hogy jóváhagyja az Európai Bizottság új vezetőjének kinevezését. Erre posztra két jelenlegi EP-frakció, az Európai Néppárt (EPP), illetve a Szocialisták & Demokraták Progresszív Szövetsége (S&D) jelölt egy-egy politikust, Manfred Webert, illetve Frans Timmermanst. Ha e két pártcsalád küldi a legtöbb képviselőt az EP-be, őket fogják ajánlani az Európai Tanács figyelmébe. Ugyanakkor egyes országok, köztük Franciaország ragaszkodnak ahhoz, hogy az utóbbi testület minden megkötés nélkül válassza ki a bizottság új elnökét.

Várakozások

A nemzeti pártok képviselői páneurópai pártcsaládok frakcióiban fognak dolgozni az EP-ben. Az eddigi két legnagyobb csoport, az EPP és az S&D súlya az előrejelzések szerint csökkenni fog, így egy generáció óta először ketten együtt nem lesznek képesek többséget alkotni. Sőt az is lehet, hogy a harmadik nagy mérsékelt pártcsaláddal, a liberálisokkal (ALDE) együtt sem lesz meg a többség.

A parlament tehát várhatóan töredezettebbé válik, részben a nacionalista politikai erők erősödése, részben a zöldek - főként németországi - előretörése emiatt. Ennek nyomán szkeptikusabb lesz a piaci liberalizáció ügyében és határozottabb fellépést sürget majd a nagy, nemzetközi technológiai cégek tevékenységének szabályozásában.

Az euroszkeptikus és nacionalista politikai erők várhatóan jelentősen feljönnek, főként Olaszországban, Spanyolországban, illetve kisebb mértékben Németországban. Franciaországban, Lengyelországban, Magyarországon és Nagy-Britanniában - ahol 2014-ben is jól szerepeltek - elsők lehetnek. A bal- és jobboldali euroszkeptikus pártok - részben a britek ideiglenes részvétele miatt - megszerezhetik az EP-mandátumot harmadát.

Mit tehetnek?

Ugyanakkor a brit brexitereken kívül egyetlen párt sem kampányol nyíltan amellett, hogy országa hagyja el az EU-t. Ehelyett gyengítenék az integrációt, amelynek alapján az unió brüsszeli javaslattevő és végrehajtó szervezete, az Európai Bizottság beleszólhat a nemzeti kormányok tevékenységébe, azaz számon kérheti az Európai Tanácsban közösen elfogadott szabályok betartását. A nemzeti pártok politikájában ugyan nagy különbségek vannak, de az FT szakírói szerint keresztbe tehetnek az EP és az EU működésének.

Például megszerezve egyes bizottságok vezetését megakadályozhatják, hogy a parlament fellépjen azok ellen az országok ellen, amelyek kormánya megsérti a jog uralmának elvét (és ehelyett az uram-bátyám "szabályozást" választják). Emellett kihasználva a mérsékelt politikai erők megosztottságát kisebbségből is rászoríthatják az EP-t, hogy támogassa a bevándorlással vagy a kereskedelemmel kapcsolatos a szabályozás szigorítását.

Brexit

Mivel a brit parlament nem fogadta el az EU és a londoni kormány válási megállapodását, az Egyesült Királyság még mindig az unió tagja. Ezért részt vesz az európai parlamenti választáson. A közvélemény-kutatások szerint a kormányzó toryk súlyos vereséget szenvednek, az újonnan alakult Brexit Párt küldheti a legtöbb képviselőt a parlamentbe és erősödni fognak az EU-ban maradást pártoló Liberális Demokraták.

Theresa May miniszterelnök megígérte, hogy hamarosan távozik a posztjáról, ám ezt megelőzően június elején három elutasítás után negyedszerre is beviszi a törvényhozás elé kormánya brexitjavaslatát. Ezt azonban már saját brexiter miniszterei sem támogatják, mert már az utódlási harccal vannak elfogadva.

Úgy vélik, hogy ha nincs egyezség az EU-val, akkor jöhet a válási megállapodás nélküli brexit októberben, így a kormánynak már ennek előkészítésével kellene foglalkoznia. A mérsékelt tárcavezetők hiába hívják fel a figyelmüket arra, hogy ez a forgatókönyv Észak-Írországban ír egyesülési, Skóciában pedig függetlenségi népszavazáshoz vezetne, ami Angliára és Walesre zsugoríthatja Nagy-Britanniát.

Belpolitikai következmények

Az európai parlamenti választások eredménye számos országban járhat belpolitikai következményekkel. Matteo Salvini olasz belügyminiszter keményvonalas jobboldali Ligája jó eséllyel sokkal jobban szerepelhet, mint kormánykoalíciós partnere, az elitellenes baloldali Öt Csillag. Ez arra ösztönözheti a Liga vezetőjét, hogy előrehozott választásokat erőszakoljon ki.

A német szociáldemokraták rossz szereplésük nyomán kiléphetnek az Angela Merkel kancellár vezette konzervatív-szociáldemokrata nagykoalícióból, megbuktatva a kormányt. A lengyel kormánypárt, a Jog és Igazságossák gyenge eredmény ronthatja a párt újraválasztási esélyeit az őszi parlamenti választásokon. Emmanuel Macron francia államfő először néz a választók szemébe azóta, hogy két éve megnyerte az elnökválasztást. A szebb napokat látott spanyol jobbközép Néppárt nemrégen elszenvedett hazai választási veresége után teljesen összeomolhat.

Magyarország

Magyarországról szóló külön cikkében azt írta az FT, hogy a Fidesz az elmúlt napokban felpörgette választási kampányát, mert meg akarja erősíteni helyzetét a hazai és az európai politikai színtéren. Orbán Viktor miniszterelnök 14-et akar megszerezni (a jelenlegi 12 helyett) az ország 21 EP-mandátumából. Ez szimbolikus lenne, mert azt mondhatná, hogy relatíve a Fidesz nyert a legnagyobb arányban az európai pártok közül, így ez a legsikeresebb európai párt.

Erre támaszkodva elérheti, hogy az európai alapszerződést érintő bármilyen reformot vagy (Macron szavaival) európai New Dealt csak a hozzájárulásával lehessen megvalósítani - véli egy az FT-nek nyilatkozó magyar kormánypárti elemző. Az ilyen súlyú változtatásokhoz a tagállamok egyhangú hozzájárulására van szükség.