Erdogan tovább feszíti a húrt a földközi-tengeri olajfúrásokkal

Törökország és Líbia a november 27-ei megállapodásuk értelmében közös kutatásokat végezhet a Földközi-tenger keleti medencéjében található olaj- és gázlelőhelyek után az egyezmény által meghatározott kizárólagos gazdasági övezetekben - közölte Recep Tayyip Erdogan török elnök hétfő este a TRT Haber török állami hírtelevíziónak adott interjújában az MTI szerint.
Szabó Zsuzsanna, 2019. december 9. hétfő, 22:46
Fotó: AFP

Erdogan a török-líbiai megállapodással kapcsolatban közölt hivatalos álláspontot megerősítve leszögezte: Ankara a szerződésnél a nemzetközi jogból fakadó jogait használta, és a lépés megfelel a tengerekre vonatkozó nemzetközi szabályozásnak.

A török államfő kifejtette: Törökország ezzel maximálisra növelte a Földközi-tenger keleti részét érintő joghatóságát még azelőtt, hogy Görögország egyoldalúan kinyilváníthatta volna tengeri joghatóságát, és megvalósíthatta volna azt a tervét, amely "beszorítaná Törökországot" saját partvonala és a kizárólag Ankara által elismert Észak-ciprusi Török Köztársaság közé.

Ankara most keresztbe húzta a számításokat

Erdogan szerint a szerződés elsősorban Görögországot, de Egyiptomot, Izraelt, és az Ankara által el nem ismert Ciprusi Köztársaságot - amelyet törökül hivatalosan Dél-ciprusi Görög Igazgatásnak (GKRY) neveznek - is komolyan zavarja. Emlékeztetett: a Ciprusi Köztársaság 2003-ban Egyiptommal, 2007-ben Libanonnal, 2010-ben pedig Izraellel írt alá olyan megállapodásokat, amelyek "a nemzetközi jogot és Törökország jogait semmibe véve felparcellázták a Földközi-tenger keleti térségét".

A török elnök azt hangoztatta: Ankara most keresztbe húzta ezeknek az országoknak a számításait. Törökországon és Líbián túl más nemzetközi szereplők a kijelölt területeken engedély nélkül nem végezhetnek kutatótevékenységet - figyelmeztetett, hozzátéve, hogy a Ciprusi Köztársaság, Egyiptom, Görögország és Izrael Törökország jóváhagyása nélkül például földgázvezetéket sem fektethet le a térségben.

Erdogan november 27-én este Isztambulban fogadta a nemzetközileg elismert líbiai egységkormányt vezető Fájez esz-Szarrádzsot. A két fél egy tengeri joghatóságra vonatkozó egyezményt, valamint biztonsági és katonai együttműködési megállapodást kötött.

Nemzetközi jogba ütközik

Görögország, Ciprus, és Egyiptom a nemzetközi jogba ütközőnek minősítette a török-líbiai megállapodást, amely újabb tényezővel bonyolítja azt a vitát, amely a Földközi-tenger keleti medencéjében lévő olaj- és gázlelőhelyek kiaknázása körül zajlik. Ankara - amely nem ismeri el önálló államként az etnikailag megosztott Ciprust - május eleje óta földtani méréseket és próbafúrásokat végző hajókat küldött a sziget közelébe a kizárólag általa elismert szakadár Észak-ciprusi Török Köztársaság engedélyével, azt állítva, hogy ezzel a térség energiaforrásaihoz fűződő jogaikat védi.

Az Európai Unió július közepén enyhébb szankciókat vezetett be Törökország ellen a Brüsszel szerint "illegális" török próbafúrások miatt, majd az unió külügyminiszterei november 11-én határoztak arról, milyen újabb szankciókat vezethetnek be. A török külügyminisztérium közleményben azt válaszolta: senkinek ne legyen kétsége afelől, hogy Törökország folytatja próbafúrásait a térségben. "Hiú ábránd" azt remélni, hogy Törökország "a fenyegetések előtt meghajolva" lemond földközi-tengeri jogairól - fogalmazott akkor a tárca.

Ciprus 1974-ben, egy görög katonai puccsot követő török invázió után szakadt két részre. Törökország körülbelül 35 ezer katonáját állomásoztatja Észak-Cipruson. A ciprusi görögök és törökök közötti béke- és országegyesítési tárgyalások legutóbb 2017 nyarán szakadtak meg, eredménytelenül.

HOZZÁSZÓLÁSOK