Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.

A Donald Trump indította kereskedelmi háború nem csak Kínát célozta meg az elmúlt években, de az amerikai elnök szemét komolyan szúrta mindig is az Egyesült Államoknak Németországgal szemben fennálló külkereskedelmi hiánya.

Egyre inkább úgy tűnik, hogy bármit is tesz ez ellen, a helyzet nem fog egykönnyen megváltozni - írja összefoglaló elemzésében a Bloomberg. Legalábbis nem ebben az elnöki ciklusban.

Ennek oka, hogy azok a gazdasági fundamentumok, amelyeknek a német exporttöbblet jórészt köszönhető, továbbra is fennmaradnak, ráadásul ezek egy része pont a Trump-kormányzat által végrehajtott adócsökkentéseknek és az amerikai gazdaság felpörgésének köszönhető.

Ha a gazdaság jó teljesít, akkor az emberek vásárolni fognak, autókat és más külföldi termékeket is. Ez pedig segíteni fogja a német exportot - világított rá az egyszerű összefüggésre Carsten Hesse, a Berenberg londoni szakértője.

Az Egyesült Államok kereskedelmi hiánya Németországgal szemben 2017-ben mintegy 50 milliárd eurót tett ki, jelentős részét adva ezzel a világ többi részével szemben meglévő 244 milliárd eurós külkereskedelmi többletnek.

Németország valóban különlegesnek tekinthető ebből a szempontból. Az ország - ha elődjének az egykori NSZK-t tekintjük - 1951 óta minden egyes évben többet exportált a világ többi részébe, mint amennyit importált, s nem volt mínuszos hónapja külkereskedelem szempontjából 1991 óta. A múlt héten napvilágot látott adatok szerint az év eddig eltelt részében többlete idén megegyezett a 2017-ben mérttel, s csak minimálisan marad el a rekordnak számító 2016-ostól.

Pörög az amerikai gazdaság

Az Egyesült Államok gazdasága a második negyedévben évesített szinten 4,1 százalékkal bővült, ez jóval magasabb, mint a német növekedés üteme. A növekedést egyaránt hajtotta az alacsony munkanélküliség és a Trump által életbe léptetett adóreformok. Ennek köszönhetően növekedett a fogyasztói kereslet - és azoknak a vásárlóknak, akik a luxusautókat keresik, értelemszerűen Németország az egyik népszerű kiszolgálója.

Az olyan autómárkák, mint a Mercedes-Benz, a BMW vagy a Porsche hasították ki maguknak tavaly a legnagyobb részt a német exportból. A BMW az év első felében eddig 2,8 százalékkal adott el több autót az Egyesült Államokba, mint tavaly. De nem csak ennek köszönhető a német export pörgése, Németország jelentős mennyiségű gépipari berendezést, vegyipari és elektronikai terméket ad el az óceán túlpartján.

Az IMF júliusi jelentése is megjegyzi, hogy rövid távon a globális kereslet fellendülése, részben az amerikai fiskális stimulusnak köszönhető, segíteni fogja a német exportot és az ország jelentős külkereskedelmi többletének fennmaradását.

Túl gyenge az euró

Az amerikai pénzügyminisztérium jelenleg Németországot - Kínával, Dél-Koreával, Japánnal és Svájccal együtt - azoknak az országoknak a figyelőlistáján tartja, amelyeknek jelentős kereskedelmi többlete van az Egyesült Államokkal szemben, vagy gyanítható, hogy devizájuk árfolyamát indokolatlanul alacsonyan tartják. Peter Navarro, Donald Trump tanácsadója korábban azzal vádolta meg Németországot, hogy direkt játszik rá arra, hogy az euró árfolyama indokolatlanul mélyen alulértékelt szinten maradjon.

A közös európai deviza árfolyama 13 százalékkal csökkent az elmúlt öt évben a dollárral szemben, ez azonban inkább a 19 országból álló devizaövezet országainak Amerikához mért gazdasági teljesítményét tükrözi. Az IMF becslései szerint az euró reáleffektív árfolyama mintegy 10-20 százalékkal alacsonyabb, mint egy képzeletbeli saját német devizáé lenne.

A mostani előny nem valószínű, hogy rövid időn belül eltűnik, már csak azért sem, mert az erősödő amerikai gazdaság miatt egyre jobban távolodik a Fed és az ECB monetáris politikája egymástól, ami szintén az erősebb dollár malmára hajtja a vizet.

Az elemzők szerint a Fed szeptemberben idén már harmadik ízben emelheti kamatait, és a pakliban benne van még egy további, decemberi szigorítás is. Az ECB eközben még mindig ott tart csak, hogy december végéig tervezi befejezni kötvényvásárlási programját, s ígérete szerint a kamatokat jövő év közepéig rekord alacsony szinten hagyja.

Az ECB múlt csütörtöki jelentésében úgy vélte, ha a Donald Trump által eddig belengetett kereskedelmi korlátozó intézkedések mind életbe lépnének, akkor az átlagos amerikai vámtételek olyan magasra emelkednének, amire 50 éve nem volt példa. A jegybank szerint az autóipari termékeket érintő protekcionista intézkedések különösen érzékenyen érintenék az eurózóna kulcsgazdaságait.

Több volt eddig a hangoskodás

Egyelőre azonban eddig több volt a szóbeli fenyegetés, mint az igazi beavatkozás Trump és Jean-Claude Juncker múlthavi találkozóján abban egyeztek meg, hogy a jelenlegi terheket hagyják életben mindaddig, amíg a kétoldalú tárgyalások le nem zárulnak.

A BMW a közelmúltban már azt jelentette be, hogy nem számol semmilyen lehetséges negatív hatással a kereskedelmi tarifák miatt, mindaddig, amíg nem világos, azok hogyan néznek majd ki. Siemens, a legnagyobbnak számító európai gépipari gyártó már érzékelt némi gyengülést a termékei iránti amerikai keresletben az utolsó lezárt negyedévben, ennek mértéke azonban egyelőre korántsem volt drasztikusnak tekinthető.

Bár Juncker a találkozón ígéretet tett, hogy Európa a jövőben több amerikai cseppfolyósított gázt fog majd vásárolni, ez a forrás azonban jelenleg sokkal drágább az európai országoknak, mint a jóval olcsóbb orosz.

Nem mondhatjuk azt ...

A németek az eddigi megbeszélések során arra hivatkoztak, hogy nem tudják arra utasítani cégeiket, csökkentsék exportjukat és a fogyasztóikat sem arra, hogy több külföldi terméket vásároljanak, ezzel csökkentve az ország kereskedelmi többletét. Ugyanakkor az IMF arra hívta fel az ország figyelmét, használja fel pénzügyi lehetőségeit a termelékenység növelésére, a munkaerő-kínálat bővítésére és befektetések ösztönzésére, mivel szerintük ezzel egyensúlyibb állapotba billenhetne a gazdaság.

Ennek ellenére a németek a jelek szerint megrögzötten ragaszkodnak ahhoz, hogy lefaragják adósságállományukat. Amiatt aggódnak ugyanis, hogy az egyre inkább elöregedő német népesség miatt a szolgáltatások és a nyugdíjak színvonalának fenntartása érdekében hamarosan szükségük lesz a tartalékokra, s emiatt is futtatnak évek óta pozitív egyenlegű költségvetést.

A németek részéről folytatott gazdaságpolitika érthető, ha német szemszögből nézzük a helyzetet. Azonban annak is lenne értelme, ha a németek tennének néhány olyan lépést, amely csökkentené kereskedelmi többletüket. Még akkor is, ha ezzel nem ez lenne a cél, lenne értelme az országnak megtermelt plusz jövedelmét elköltenie, vagy felosztani azt az emberek között, pörgetve ezzel a belföldi fogyasztást - mondta a helyzetről Oliver Rakau, az Oxford Economics vezető német közgazdása a hírügynökségnek.