Van Rompuy csütörtökön erősítette meg a javaslatcsomag kidolgozását a kormányfői tanács brüsszeli találkozóját követően, és a tagállamok vezetői mindjárt üdvözölték is a szándékot a csúcsértekezletről kiadott zárónyilatkozatban.

Szintén üdvözölték azokat az eredményeket, amelyek a munkacsoport tevékenysége során már megszülettek, így például a tagországok költségvetésének előzetes egyeztetéséről született döntést és a "fenntarthatatlan versenyképességi különbségek és egyenlőtlenségek figyelését és időbeni korrigálását célzó makrofelügyeleti keretek kidolgozásában elért haladást".

Orbán Viktor magyar miniszterelnök sajtótájékoztatóján elmondta: ezen a találkozón jelentősen közeledtek egymáshoz a korábban nagyon eltérő álláspontok, "áthidalhatóvá váltak a különbségek".

Így szerinte lehetséges az, hogy októberben megállapodás szülessen a költségvetési tervezetek előzetes uniós véleményezéséről, illetve a tervezett szankciós rendszerről, és kialakulhat az uniós gazdasági kormányzás, mint a gazdaságpolitikát formáló eszköz.

A szankciókat illetően a kormányfő elmondta: olyan álláspont körvonalazódik, hogy az euróövezet országainak és a közös pénz övezetén kívülieknek egyaránt ugyanazokkal a szankciókkal kell majd szembe nézniük, ha nem tartják be a közös, számszerűsített célkitűzéseket.
Az euróövezeten kívüli ország tekintetében azonban ezek az intézkedések csak később - valószínűleg 2014-től - lépnének majd hatályba.

Van Rompuy ideiglenes jelentésben számolt be az eddig elértekről.

A kormányfők elengedhetetlennek tartották, hogy megmaradjon az uniós gazdasági együttműködés reformjának lendülete.

José Manuel Durao Barroso, az Európai Bizottság elnöke a csúcstalálkozót lezáró sajtótájékoztatón kijelentette, hogy az EU-ban ma jobb a gazdasági helyzet, mint azt egy évvel ezelőtt gondolták. Hozzátette azonban: nincs lehetőség a lazításra, folytatni kell az erőfeszítéseket a szorosabb együttműködés mellett a pénzügyi konszolidáció, a szerkezeti reformok, a pénzügyi piacok reformja terén is.

Bejelentette azt is, hogy a bizottság szeptember 29-én újabb konkrét jogszabályjavaslatokba önti a munkacsoportban megfogalmazódott kezdeményezések egy részét.

Angela Merkel német kancellár a csúcstalálkozón ismét felvetette az uniós szerződések módosításának szükségességét annak érdekében, hogy az euróövezet a jövőben felkészültebb legyen a gazdasági válsághelyzetek megelőzésére vagy elhárítására. Azt is értésre adta, hogy Németország nem fogadja el a válságok idejére sebtében kidolgozott, egyelőre három évig érvényben tartott euróövezeti mentőmechanizmus puszta meghosszabbítását.

Jean-Claude Juncker, az euróövezeti pénzügyminiszterek csoportjának elnöke Brüsszelben bírálta Japán azon döntését, hogy a pénzpiacokon beavatkozik a jen árfolyamának módosítása érdekében. Úgy vélte, az egyoldalú beavatkozások nem lehetnek hatásosak, csak az olyanak, amelyeket Japán, az Egyesült Államok és az euróövezet egyeztetnek egymással.

A brüsszeli csúcstalálkozón szintén jelen lévő Jeórjiosz Papandreu görög kormányfő pedig azt a meggyőződését hangoztatta, hogy Athén hamarosan visszatér a kötvénypiacokra. Úgy vélte, a piacok el fogják ismerni a görög konszolidációs erőfeszítéseket, és ez lehetővé teszi, hogy az ország papírjaival ismét kereskedjenek.