A  munkacsoport olyan kétezer potenciális, egyes esetekben már a kivitelezés szakaszában lévő hosszú távú európai beruházást azonosított be az az uniós és tagállami szakértőkből álló munkacsoport, amelyből több mint 500 milliárd értékű projektet a következő három évben be lehetne fejezni. Ezen projektek egy része pénzügyi, szabályozási vagy egyéb akadályok miatt jelenleg állnak.

A most közzétett lista és az Európai Bizottság által nemrég bejelentett 315 milliárd eurós beruházási program között sincs közvetlen összefüggés, bár utóbbi jövő évben kezdődő végrehajtása során bőven lehetnek majd átfedések. A munkacsoport által készített katalógus bővebb és jóval több beruházást tartalmaz, mint amennyit a Juncker-terv keretében finanszírozhatnak.

Jean-Claude Juncker, az EB elnöke november végén ismertette a befektetésösztönző csomagról szóló tervét, amely szerint a 21 milliárd eurós Európai Stratégiai Befektetési Alap célzott felhasználásával 315 milliárd eurónyi magánbefektetés valósulhatna meg a következő három évben az Európai Unióban, amelyek révén új munkahelyek jönnének létre, és gyorsulna a gazdasági növekedés. Az uniós beruházási csomag középpontjában egy jövő év közepétől működni kezdő stratégiai befektetési alap áll majd, amely az EU-büdzsé és az EIB kezességvállalása mellett olyan projektekbe próbálna magánbefektetőket bevonzani, amelyre a magas kockázatok miatt egyébként nehéz lenne beruházókat találni.

Az erről kiadott közlemény szerint a tagállamok és a bizottság által a munkacsoport rendelkezésére bocsátott, ma közzétett projektek listája kiindulási pontként szolgál, így nem kizárt, hogy más gazdaságilag életképes beruházások is bekerüljenek az azonosított projektek közé. Az Európai Bizottság és az Európai Beruházási Bank nem vállal automatikus pénzügyi kötelezettséget a munkacsoport jelentésében szereplő projektekre; ezeket a finanszírozás mérlegelését megelőzően részletes vizsgálat alá vonják - hangsúlyozza a Bizottság közleménye.

A munkacsoport a fő növekedésösztönző területekre összpontosított a lista összeállításakor, ezek a tudás, innováció és digitális gazdaság (a megjelölt projektek 18 százaléka), energiaunió (29 százalék), közlekedési infrastruktúrafejlesztés (29 százalék), szociális infrastruktúrafejlesztés (pl. iskolák, kórházak - 15 százalék), környezetvédelmi és természeti erőforrások védelme (9 százalék).

A munkacsoport a kis- és középvállalatok perspektívájából is elemezte a beruházásokat, a kkv-k ugyanis az unió gazdaságának gerince a munkahelyteremtés, innováció és növekedés szempontjából - olvasható a közleményben. Emellett azt is nézték, hogy a projektek gazdaságilag életképesek legyenek, hozzáadott európai értéket képviseljenek, három éven belül megvalósíthatóak legyenek, képesek legyenek más finanszírozási forrásokat is megmozgatni, illetve fontos szempont volt a beruházás volumene, valamint az, hogy kisebb beruházásokkal összepárosíthatóak legyenek.

A Bruxinfo szerint a listán körülbelül 33 magyar vonatkozású projekt is szerepel, amelyeket a magyar kormány 50 beruházást felsoroló listájáról vettek át. Közülük is öt áll összefüggésben az energiabiztonsággal. Mint azt már korábban megírtuk, a magyar-szlovák és a román-magyar gázösszekötők mellett a listára átemelt projektek között van a román-magyar-osztrák gázfolyosó terve is, ami a Fekete-tengeren nemrég talált két gázlelőhelyről gázvezetéken keresztül juttatna új földgázt Magyarországra.

A magyar álláspont

A magyar álláspont szerint fontos, hogy ne átcsoportosításokból tevődjön össze az Európai Bizottság (EB) november végén meghirdetett, 315 milliárd eurós gazdaságösztönző programja, hanem a meglévő európai uniós fejlesztési forrásokhoz képest pluszpénzt vigyen a rendszerbe - mondta el Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter kedden az MTI-nek telefonon Brüsszelből, ahol az EU-országok pénzügyminisztereinek tanácskozásán (Ecofin) vett részt . A tárcavezető emellett azt is lényegesnek nevezte, hogy megmaradjon a nemzeti kormányok kompetenciája, mert így lehet a leghatékonyabban szétosztani a pénzt.

A tagállamok benyújtották az Európai Bizottságnak azokat a projekteket, amelyeket a beruházási csomag részeként szeretnének megvalósítani. Magyarország 50 projektet nyújtott be, elsősorban a közlekedés és az energetika területén - mondta el Varga, aki szerint a keddi pénzügyminiszteri tanácskozáson főleg arról folyt a vita, hogy lesz-e elegendő magánforrás, banki hitel a Juncker-csomaghoz. A hitelek elengedhetetlenek a beruházásokhoz, ezért olyan beruházásokat kell kiválasztania az Európai Bizottság és az Európai Beruházási Bank (EIB) szakértőinek a tagállamok által benyújtott projektekből, amelyek magánberuházásként is megállnának a lábukon, vagyis megtérülnek. Hangsúlyozta, lényeges az is, hogy milyen döntési mechanizmus alapján osztják szét a rendelkezésre álló forrásokat; a gazdasági és ne a politikai szempontok legyenek elsődlegesek. A Juncker-csomag szerepel az EU-tagállamok állam- és kormányfőinek december 18-19-i brüsszeli csúcstalálkozójának napirendjén.