A kormánykoalíció megegyezett abban is, hogy gyorsítani kell a menedékkérelmek ügyintézését és a bevándorlóknak készülő menhelyek építését. A 3 milliárd eurón kívül a kormány tervbe vette további 3 milliárd euró felszabadítását saját kiadásai fedezésére, egyebek közt a menedékkérők pénzbeli támogatására - áll a közleményben.

A koalíciós megállapodásba bekerült az is, hogy Berlin Koszovóval, Albániával és Montenegróval szélesíti a biztonságosnak ítélt országok körét, amelyek polgárainak zöme nem remélhet menekültstátust. A Balkánt illetően eddig Szerbia, Macedónia és Bosznia minősült biztonságosnak. A kiszélesítés révén az ügyintézés a valóban nem biztonságos - belháborúk, vagy legalábbis belviszályok - sújtotta országokból érkezőkre összpontosíthat, a Szíriából, Irakból, Afganisztánból Németországba vándorlókra, akik számára gyorsabbá válhat státusuk megítélése, dokumentumaik rendezése.

Kapcsolódó

Hétfő délelőtt újabb részletek váltak ismertté a konzervatív CDU/CSU pártszövetség és a szociáldemokrata párt (SPD) vezetőinek megállapodásából. Ezek szerint a biztonságos származási országból származó menedékkérőket kizárólag a tartományi központi befogadóállomásokon helyezik el, és nem költöztetik át őket az önkormányzati fenntartású szállásokra, kérelmeik elutasítása után pedig az eddiginél gyorsabban, következetesebben végrehajtják az ország elhagyását előíró hatósági határozatot.

A Frankfurter Allgemeine Zeitung című lap online kiadásában megjelent összeállítás szerint a biztonságos származási országból érkező menedékkérők nem kapnak készpénzt, hanem csak természetbeni juttatást. Ezzel azt kívánják megakadályozni, hogy a menedékkérők készpénzt gyűjtsenek vagy utaljanak haza a menedékjogi eljárás ideje alatt.

Egyben bővítik a munkavállalási célú, legális bevándorlás lehetőségeit a nyugat-balkáni országok (Albánia, Bosznia-Hercegovina, Koszovó, Macedónia, Montenegró és Szerbia) állampolgárai számára. A koalíciós pártok abban is megegyeztek, hogy javítják a menedékkérők munkaerő-piaci integrációját.

A szövetségi rendőrségnél 3 ezer új állást hoznak létre, a munkahelyeket három évre szóló szerződésekkel töltik be. Az önkéntes, társadalmi munkát szervező szövetségi önkéntes szolgálat (Bundesfreiwilligendienst) révén 10 ezer segítőt vonnak be a menekültügyi ellátórendszerbe. A kormány támogatja a tartományokat egy 10 ezer lakóingatlan felépítését célzó lakásépítési program összeállításában, végrehajtásában. A külügyminisztérium további 400 millió eurót kap a nemzetközi vagy országokon belüli válságok kezelését, enyhítését, rendezését célzó munkája folytatására.

Eközben Lengyelországban

A lengyelek 32 százaléka az Európai Unió külső peremén létesített határzárakkal vagy akár a belső uniós határok lezárásával is korlátozná a migrációt - derül ki a Rzeczpospolita lengyel jobbközép napilap által hétfőn közölt felmérésből. Az IBRIS közvélemény-kutató által készített felmérés szerint a lengyelek 30 százaléka egyetért azzal, hogy az európai uniós tagállamok, ezen belül Lengyelország is, fogadja be a migránsokat, de csak 16 százalékuk egyezne be az uniós határokon átkelő bevándorlók "minden feltétel nélküli" befogadásába, 7 százalékuk pedig kikötések nélkül saját házába is befogadná őket. Amennyiben a befogadást az Európai Unió, illetve az ENSZ eszközeivel támogatnák, már többen - 37 százalékuk - egyeznének bele. A válaszadók 10 százaléka szerint csak a keresztény menekülteket kell befogadni.

Vasárnap Stanislaw Gadecki érsek, a Lengyel Püspöki Konferencia elnöke azt mondta: minden lengyelországi egyházközségnek készen kell lennie az üldözöttek befogadására. Más lengyel egyházi tisztviselők ugyanakkor arra figyelmeztetnek: Lengyelországban, a nyugat-európai államoktól eltérően, nincsenek nagy muzulmán közösségek, amelyekbe az érkező nem keresztény migránsok beolvadhatnának.

Lengyelország az uniós kormányfők júniusi találkozója után kétezer menekült befogadását vállalta 2016-2017-ben. Az európai migrációs válság legújabb fejleményeit illetően a lengyel kormány egyelőre nem fogalmazott meg egyértelmű álláspontot, bár a politikai vezetők egyhangúlag a válság okainak kezelését, az embercsempészek elleni harc fontosságát hangsúlyozzák. Grzegorz Schetyna, a lengyel külügyi tárca vezetője szombaton elmondta: védeni kell az európai határokat, a bevándorlókat az Európai Unión kívül kell regisztrálni.