Az Európai Központi Bank (ECB) kész arra, hogy újra lazítson a monetáris politikáján, ha az infláció nem emelkedik a célul kitűzött érték közelébe - mondta Mario Draghi jegybankelnök a szervezet Portugáliában megtartott éves konferenciáján a Reuters tudósítása szerint. A befektetők ezt úgy értelmezték, hogy a következő hetekben további élénkítő lépések várhatók az eurózóna monetáris politikáját felügyelő szervezettől, s a részvényárfolyamok emelkedésnek indultak, az euró gyengülni kezdett a dollárral szemben.

Az eurózóna inflációja 2013 óta folyamatosan az ECB 2 százalékos hivatalos célja alatt maradt, a tudósítás szerint az utóbbi időben a kereskedelmi háború okozta fenyegetés is hozzájárult ahhoz, hogy az áremelkedés nem kapott erőre.

QP | Quality Placement

Mivel nincs olyan fejlemény, amely arra utalna, hogy az infláció tartósan az általunk kívánatosnak tartott érték fölé, illetve a közelébe emelkedne, további élénkítésre lesz szükség. Az ECB még mindig csökkenthet a kamatokon, úgy, hogy közben megteszi s szükséges lépéseket a negatív kamatok kedvezőtlen mellékhatásainak elkerülésére. Ezt tettük eddig is. Ezen felül még mindig van lehetőségünk egy további jelentős eszközvásárlásokra - mondta az elnök.

A befektetőket meglepetésként érte a szokatlanul erősen a további lazításra utaló hangnem. Még akkor is, ha már idénre beárazták az ECB mínusz 0,4 százalékon álló betéti kamatinak további 15-20 bázisponttal való csökkenését. Ez elég masszív változás az év elejéhez képest, amikor még a kamatemelés reális alternatívának tűnt.

Ki fogjuk használni az összes lehetőségünket arra, hogy az ECB célját elérjük, s biztosítsuk az árstabilitást a jövőben - hangsúlyozta Draghi.  Indokként, hogy miért van szükség a lépések viszonylag gyors meghozatalára, a gazdaság megnövekedett lefelé mutató kockázatait és annak tartósnak mutatkozó gyengeségét említette. Az ECB a következő hetekben tanulmányozza a lehetőségeket. A kommentárok szerint ez a szóhasználat arra utalt, hogy a további lazító lépések inkább korábban, semmint később jöhetnek.

A jegybankár ugyanakkor elutasította azokat a piaci kételyeket, amelyek szerint az ECB számára már nem lehetséges az eszközvásárlások eddig megszokott mértékű megvalósítása. Az utóbbi évek kötvényvásárlásaival ugyanis már megközelítették azt a korlátot, amelyet a jegybank saját magának állított. Ilyen például az a szabály, hogy egy ország kötvényeiből a megvett mennyiség legfeljebb az összes megvásárolt mennyiség egyharmada lehet. Szerinte ugyanis ezek a szabályok rugalmasan kezelhetők. Úgy vélte, az Európai Bíróság döntése ezzel kapcsolatban széles mozgásteret adott az ECB-nek az alkalmazandó eszközöknél.

Ugyanakkor az összefoglaló szerint nagyon valószínű, hogy ha az ECB változtatna a most megadott határértékeken, akkor az újabb vásárlások ügye ismét csak az Európai Bíróságon landolna.