Felgyorsítaná az inflációt az ECB

Az ECB kész arra, hogy lazítson a monetáris politikán, ha nem akar magára találni az infláció - mondta Mario Draghi. A piacok nagyon szerették a megszólalást.
Lovas-Romváry András, 2019. június 18. kedd, 14:17
Fotó: MTI/EPA - képünk illusztráció

Az Európai Központi Bank (ECB) kész arra, hogy újra lazítson a monetáris politikáján, ha az infláció nem emelkedik a célul kitűzött érték közelébe - mondta Mario Draghi jegybankelnök a szervezet Portugáliában megtartott éves konferenciáján a Reuters tudósítása szerint. A befektetők ezt úgy értelmezték, hogy a következő hetekben további élénkítő lépések várhatók az eurózóna monetáris politikáját felügyelő szervezettől, s a részvényárfolyamok emelkedésnek indultak, az euró gyengülni kezdett a dollárral szemben.

Az eurózóna inflációja 2013 óta folyamatosan az ECB 2 százalékos hivatalos célja alatt maradt, a tudósítás szerint az utóbbi időben a kereskedelmi háború okozta fenyegetés is hozzájárult ahhoz, hogy az áremelkedés nem kapott erőre.

Mivel nincs olyan fejlemény, amely arra utalna, hogy az infláció tartósan az általunk kívánatosnak tartott érték fölé, illetve a közelébe emelkedne, további élénkítésre lesz szükség. Az ECB még mindig csökkenthet a kamatokon, úgy, hogy közben megteszi s szükséges lépéseket a negatív kamatok kedvezőtlen mellékhatásainak elkerülésére. Ezt tettük eddig is. Ezen felül még mindig van lehetőségünk egy további jelentős eszközvásárlásokra - mondta az elnök.

A befektetőket meglepetésként érte a szokatlanul erősen a további lazításra utaló hangnem. Még akkor is, ha már idénre beárazták az ECB mínusz 0,4 százalékon álló betéti kamatinak további 15-20 bázisponttal való csökkenését. Ez elég masszív változás az év elejéhez képest, amikor még a kamatemelés reális alternatívának tűnt.

Ki fogjuk használni az összes lehetőségünket arra, hogy az ECB célját elérjük, s biztosítsuk az árstabilitást a jövőben - hangsúlyozta Draghi.  Indokként, hogy miért van szükség a lépések viszonylag gyors meghozatalára, a gazdaság megnövekedett lefelé mutató kockázatait és annak tartósnak mutatkozó gyengeségét említette. Az ECB a következő hetekben tanulmányozza a lehetőségeket. A kommentárok szerint ez a szóhasználat arra utalt, hogy a további lazító lépések inkább korábban, semmint később jöhetnek.

A jegybankár ugyanakkor elutasította azokat a piaci kételyeket, amelyek szerint az ECB számára már nem lehetséges az eszközvásárlások eddig megszokott mértékű megvalósítása. Az utóbbi évek kötvényvásárlásaival ugyanis már megközelítették azt a korlátot, amelyet a jegybank saját magának állított. Ilyen például az a szabály, hogy egy ország kötvényeiből a megvett mennyiség legfeljebb az összes megvásárolt mennyiség egyharmada lehet. Szerinte ugyanis ezek a szabályok rugalmasan kezelhetők. Úgy vélte, az Európai Bíróság döntése ezzel kapcsolatban széles mozgásteret adott az ECB-nek az alkalmazandó eszközöknél.

Ugyanakkor az összefoglaló szerint nagyon valószínű, hogy ha az ECB változtatna a most megadott határértékeken, akkor az újabb vásárlások ügye ismét csak az Európai Bíróságon landolna.

HOZZÁSZÓLÁSOK