Még jobban beindulhat az Etna - lávafolyás és földrengés Szicíliában

Az elmúlt napokban mozgolódni kezdett az Etna, és kedd este már nem csak füst, hanem láva is dőlt a tűzhányóból. Szicíliát eközben a Richter-skála szerinti 4,4-es, egyes hírek szerint 4,8 erősségű földrengés rázta meg - írja a 24.hu.
Domokos Erika, 2020. december 23. szerda, 21:55
Fotó: MTI/AP - LaPresse/Davide Anastasi

A rengés epicentrumát a szigettől 30 kilométertől délre azonosították a tenger alatt, tehát nem a vulkáni aktivitás okozta azt. A földrengés mindössze 10-12 másodpercig tartott, de Palermótól Cataniáig lehetett érezni, a leginkább azonban Kelet-Szicíliát rázta meg - írta a 24.hu.

A földrengést Máltán is lehetett érezni. A földrengésnek és a vulkáni működésnek azonban nincsen köze egymáshoz - mondta Harangi Szabolcs vulkanológus, az ELTE Földrajz- és Földtudományi Intézetének igazgatója az InfoRádiónak. Előbbi tektonikai, vagyis szerkezeti okokra, kőzettestek elmozdulására vezethető vissza Szicíliától délre, miközben az Etna alapjáratban hónapok óta működik, kisebb robbanásos kitöréseket produkálva a kráterekben.

A vulkán működése december 14-én vált komolyabbá egy nagyobb robbanásos kitöréssel a délkeleti kráterben, amit az elmúlt napokba újabb két egymást követő - 24 óra alatt lezajló - úgynevezett paroxizmális, vagyis a szokottnál jóval erőteljesebb kitörés követett. Ennek hátterében vélhetően az áll, hogy egy friss magma érte el a felszínt és zúdult ki, valahogy úgy, mint a pezsgős palackból az ital - magyarázta a szakember.

Ilyesmire 2011 és 2013 között volt példa, akkor több mint félszáz hasonló méretű jelenség zajlott le, ami azt vetíti előre, hogy ismét egy intenzívebb fázis köszönthet be az Etna életében.

A vulkáni tevékenység közvetlen veszélyt nem jelent a helyi lakosságra, legfeljebb annyiban, hogy az első nagy robbanásos kitörés egy több kilométer magas hamufelhőt eredményezett, amely következtében hamu hullik a környező településekre. Harangi Szabolcs ugyanakkor azt is megjegyezte, a vulkanológusok most arra számítanak, hogy a tűzhányó oldala is felhasadhat, erre már számos példa volt az elmúlt évtizedekben, ami viszont már nagyobb veszélyeket hordozhat magában a lávafolyások miatt.

A 4,4-es erősségű földrengés egy egyértelmű kőzetmozgáshoz kapcsolódott, ami távol volt az Etnától, amelynek viszont saját rendszere van és másmilyen földmozgásokat produkál. A két jelenség földrengésjele is egészen eltért egymástól - mondta a vulkanológus az Inforádiónak.

HOZZÁSZÓLÁSOK