Átfogó támadást hirdetett a pénzügyi válság ellen Timothy Geithner, az USA pénzügyminisztere, egyúttal figyelmeztetett, hogy a kormány kockázatos stratégiája sok pénzbe és időbe kerül.

A pénzügyi rendszer a fellendülés ellenében működik, és ezt a veszélyes dinamikát meg kell változtatnunk - idézte Timothy Geithner szavait a Bloomberg. Hitel nélkül a gazdaság nem tud növekedni, pénzügyi rendszerünk kritikus pontjai pedig károsodtak - mondta keddi washingtoni beszédében Barack Obama fő pénzügyére.


Geithner arról is beszélt, hogy a még a Bush-adminisztráció alatt elfogadott 700 milliárd dolláros bankmentő csomag "nagyjavítására" van szükség. Az amerikaiak szerinte elveszítették a pénzintézetek vezetőibe vetett bizalmukat, és szkeptikusak a segélyként juttatott közpénz felhasználását illetően is.


Barack Obama hétfőn arra figyelmeztetett, hogy jelenleg még nem látható a piaci bizalom helyreállításának teljes költsége.


Nem lesz rossz bank


A korábban kiszivárogtatott hírekkel ellentétben nem hoznak létre egy úgynevezett rossz bankot, amely felvásárolná a kockázatos hiteleket, hanem a magántőke és a kormány együttműködésével akarják megszabadítani a bankokat „mérgező" követeléseiktől. A közös alapba (Public Private Investment Fund) indulásként 500 milliárd dollár kerülne, ami folyamatosan nőhetne. Sajtóértesülések szerint az alapösszeg tizede lenne közpénz. A privát befektetőknek szakértők szerint azzal csinálhatnak kedvet a részvételhez, hogy a kormány a Feden, vagy az FSP-n, vagy az amerikai betétbiztosítási alapon (FDIC) keresztül kedvezményes finanszírozási forrást biztosítana az adósságvásárláshoz. Geithner szerint az alap célja, hogy megteremtse a pénzügyi válság kiindulópontját képező rossz lakás-jelzáloghitelek piacát.


Beindítanák a hitelezést


Az új intézkedéscsomag másik pillére a mindennapi kölcsönök nyújtását segítő hitelezés bővítése. A TALF névre hallgató programban a Fednek eddig 200 milliárd dollár állt rendelkezésére arra, hogy olyan hitelekhez nyújtson forrást, amelyek biztosítékai AAA minősítésű autó-, diák-, hitelkártya és kkv-kölcsönök. A cél az, hogy ezzel közvetve ösztönözze az utóbbiak kibocsátását. A kormány részben bővíti a biztosítékok körét - például a kereskedelmi ingatlanokra adott jelzáloghitelekkel -, részben 1000 milliárd dollárra emeli a keretösszeget, aminek sajtóértesülések szerint szintén tizede terhelné a költségvetést.


Folytatódik a bankok feltőkésítése is, de ezt alapos kockázatelemzés előzi meg, hogy kiderüljön melyik banknak milyen a valóságos tőkeellátottsága. Az így szerzett információ nyilvános lesz, így a pénzintézetek egymás iránti bizalmának helyreállítását is szolgálja. Emellett a korábbinál szigorúbb feltételekhez kötik az állami befektetést: elvárják, hogy a közpénz a bankok rendelkezésre álló forrásain felüli hitelkihelyezést generáljon.


Mindezek mellett a kormány ígéretének megfelelően segíteni fog az otthonuk elárverezésével fenyegetett lakáshitadósoknak. Sajtóértesülések szerint e célra 50 milliárd dollár áll rendelkezésre, azt viszont már tudni, hogy az amerikai kormány a törlesztőrészletek és a kamatok mérséklésével segítene.


Az ECB az amerikai példa követését ajánlja


Az Európai Központi Bank (ECB) szerint az uniós kormányoknak meg kellene fontolniuk a „rossz bankok" létrehozásának, illetve a rossz hitelek garantálásának lehetőségét. Ezek ígérkeznek a legköltséghatékonyabb módszernek a mérgező követelések semlegesítésére. A tagországok pénzügyminisztereinek tegnapi tanácskozása elé került javaslat nem jelenti azt, hogy uniformizált megoldást várna el az ECB, ugyanakkor el kívánja kerülni, hogy olyan egyedi megoldások szülessenek, amelyek profitszerzésre használható, eltérő előnyöket kínálnának a bankoknak attól függően, melyik országban szabadulnak meg rossz hiteleiktől.