Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.

Johannes Hahnnak komoly problémával kellett szembe néznie, amikor öt évvel ezelőtt elvállalta, hogy az Európai Bizottság szomszédságpolitikáért és bővítésért felelős biztosa lesz: világossá tették neki, hogy bármilyen jól dolgozik is, nem érheti el legfontosabb célját, az EU bővítését új nyugat-balkáni tagállamokkal. Főnöke, Jean-Claude Juncker, a bizottság elnöke tájékoztatta, hogy az uniós tagállamok belefáradtak a bővítésbe, ami 2004 és 2013 között majdnem duplájára növelte az államszövetség létszámát.

Ennek eredményeként Hahn feladata az lett, hogy úgy irányítsa az EU-ba törekvő - főként balkáni - országok csatlakozási folyamatát, hogy valójában nem volt esélyük a belépésre - indítja az osztrák konzervatív politikus álláspontját megvilágító cikkét a Financial Times. Miután öt éven át teljesítette feladatát, gyakorlatilag minden elért eredményt tönkre tettek azok az uniós vezetők, élükön Emmanuel Macron francia államfővel, akik nyomására a tagállamok állam- és kormányfőit tömörítő Európai Tanács elzárkózott attól, hogy megkezdjék Albániával és Észak-Macedóniával a formális EU-csatlakozási tárgyalásokat. Ez mutatja, hogy mennyivel nehezebb helyzetből indulhat Várhelyi Olivér, ha megkapja a bővítési biztosi posztot a következő Európai Bizottságban.

Stratégiai hiba

Hahn azokkal ért egyet, akik szerint stratégiai hiba a nyugat-balkáni országok magukra hagyása, mert ezzel az EU utat nyit az előtt, hogy az unió szomszédságában Kína és Oroszország erősítse befolyását. A legfájdalmasabbnak azonban azt tartja, hogy az EU nem demonstrálja, hogy legfontosabb értékei között van a partnerség és az ígéretek betartása, amiről állandóan papol, és amelyekre eddig az uniós diplomácia épült.

Az uniós belépést megelőző intézkedéssor értékalapú folyamat, ha az unió nem ismeri el a csatlakozni szándékozó országok előrehaladását, akkor elvész az ösztönző, amivel rábírhatja őket, hogy sorozatos reformokkal hozzáigazítsák gazdasági és politikai rendszerüket az EU-s normákhoz. Hahn egy példát is említ: Alaksandar Vucic szerb államfő azt kérdezte tőle a kedvezőtlen fejlemények után, hogy miért folytatnák Koszovóval a tárgyalásokat a volt szerb tartomány függetlenségének elismeréséről? Az EU közel egy évtizede közvetít Belgrád és Pristina között a két ország viszonyának rendezése érdekében - mindez hiábavalónak bizonyulhat.

Volt előrelépés

A kellemetlen fejlemények ellenére Hahn büszke az elmúlt öt évben elért eredményekre. Az EU közel egymilliárd eurót költött a nyugat-balkáni régióban 2015 óta, ami hozzájárult, hogy a regionális kereskedelem 20 százalékkal bővüljön. Nagy sikernek tartja, hogy a térség országai az uniót követve 2021-től megszüntetik a külföldi mobiltelefonálás roamingdíját. A hat ország (Albánia, Bosznia-Hercegovina, Észak-Macedónia, Koszovó, Montenegró és Szerbia) vezetőinek találkozói rendszeressé váltak és szabadkereskedelmi övezetet akarnak létrehozni.

Vucic nemrégiben azt nyilatkozta a Financial Timesnak, hogy az új helyzetben a regionális együttműködés erősítésére fog törekedni, ám eközben beléptette Szerbiát a Moszkva irányítása alatt álló Eurázsiai Gazdasági Unióba. A továbblépést az is nehezíti, hogy Boszniának egy éve nincs kormánya, ezért minden gazdasági-politikai reform elakadt.

Csak a csatlakozás

Egyes Balkán-szakértők szerint az EU-nak speciális kapcsolatokat kellene kínálnia a régió országainak anélkül, hogy csatlakoznának az unióhoz, ám Hahn határozottan ellenzi ezt. Felhívja a figyelmet arra, hogy az EU eredeti ígérete úgy szólt, hogy egy napon beléphetnek az unióba, és azon belül a schengeni övezetbe, ami szabad utazást kínál a polgáraiknak egész Európában. Ennél kevesebbel csalódást okoznak az érintett országok társadalmának. Bulgária és Románia még mindig nem része a schengeni övezetnek, mivel az EU nem tartja elég megbízhatónak jogállami rendszerüket ehhez a kedvezményhez. Hahn szerint ugyan indokolt, de egyben megalázó helyzetben tartja ezeket az országokat.

A biztos úgy véli, hogy időbe telik majd orvosolni a bajt, amit az EU elzárkózása okozott, ám optimista, mert az EU-tagállamok többsége bővítéspárti, támogatja az Európai Bizottság javaslatát, hogy kezdjék meg a tárgyalásokat az albán és az észak-macedón kormánnyal a csatlakozásról. Most mindenki zavarodott és bénult, de reméli, hogy ezen minél előbb sikerül túllépni. Sok olyan terület van, amelyen Európa előrelépést kínálhat a két jelentkezőnek, amíg nem tagjai az EU-nak.