Kiderült, mi vár Orbán jelöltjére

Johannes Hahn osztrák konzervatív politikus, az Európai Bizottság bővítési biztosa szerint formális tárgyalásokat kell kezdeni Albániával és Észak-Macedóniával az EU-csatlakozásról. Súlyos hiba lenne, ha ezt nem tenné meg az unió. Hahn helyét Várhelyi Olivér, az új magyar biztos veheti át.
Komócsin Sándor, 2019. november 16. szombat, 19:03
Fotó: Reuters

Johannes Hahnnak komoly problémával kellett szembe néznie, amikor öt évvel ezelőtt elvállalta, hogy az Európai Bizottság szomszédságpolitikáért és bővítésért felelős biztosa lesz: világossá tették neki, hogy bármilyen jól dolgozik is, nem érheti el legfontosabb célját, az EU bővítését új nyugat-balkáni tagállamokkal. Főnöke, Jean-Claude Juncker, a bizottság elnöke tájékoztatta, hogy az uniós tagállamok belefáradtak a bővítésbe, ami 2004 és 2013 között majdnem duplájára növelte az államszövetség létszámát.

Ennek eredményeként Hahn feladata az lett, hogy úgy irányítsa az EU-ba törekvő - főként balkáni - országok csatlakozási folyamatát, hogy valójában nem volt esélyük a belépésre - indítja az osztrák konzervatív politikus álláspontját megvilágító cikkét a Financial Times. Miután öt éven át teljesítette feladatát, gyakorlatilag minden elért eredményt tönkre tettek azok az uniós vezetők, élükön Emmanuel Macron francia államfővel, akik nyomására a tagállamok állam- és kormányfőit tömörítő Európai Tanács elzárkózott attól, hogy megkezdjék Albániával és Észak-Macedóniával a formális EU-csatlakozási tárgyalásokat. Ez mutatja, hogy mennyivel nehezebb helyzetből indulhat Várhelyi Olivér, ha megkapja a bővítési biztosi posztot a következő Európai Bizottságban.

Stratégiai hiba

Hahn azokkal ért egyet, akik szerint stratégiai hiba a nyugat-balkáni országok magukra hagyása, mert ezzel az EU utat nyit az előtt, hogy az unió szomszédságában Kína és Oroszország erősítse befolyását. A legfájdalmasabbnak azonban azt tartja, hogy az EU nem demonstrálja, hogy legfontosabb értékei között van a partnerség és az ígéretek betartása, amiről állandóan papol, és amelyekre eddig az uniós diplomácia épült.

Az uniós belépést megelőző intézkedéssor értékalapú folyamat, ha az unió nem ismeri el a csatlakozni szándékozó országok előrehaladását, akkor elvész az ösztönző, amivel rábírhatja őket, hogy sorozatos reformokkal hozzáigazítsák gazdasági és politikai rendszerüket az EU-s normákhoz. Hahn egy példát is említ: Alaksandar Vucic szerb államfő azt kérdezte tőle a kedvezőtlen fejlemények után, hogy miért folytatnák Koszovóval a tárgyalásokat a volt szerb tartomány függetlenségének elismeréséről? Az EU közel egy évtizede közvetít Belgrád és Pristina között a két ország viszonyának rendezése érdekében - mindez hiábavalónak bizonyulhat.

Volt előrelépés

A kellemetlen fejlemények ellenére Hahn büszke az elmúlt öt évben elért eredményekre. Az EU közel egymilliárd eurót költött a nyugat-balkáni régióban 2015 óta, ami hozzájárult, hogy a regionális kereskedelem 20 százalékkal bővüljön. Nagy sikernek tartja, hogy a térség országai az uniót követve 2021-től megszüntetik a külföldi mobiltelefonálás roamingdíját. A hat ország (Albánia, Bosznia-Hercegovina, Észak-Macedónia, Koszovó, Montenegró és Szerbia) vezetőinek találkozói rendszeressé váltak és szabadkereskedelmi övezetet akarnak létrehozni.

Vucic nemrégiben azt nyilatkozta a Financial Timesnak, hogy az új helyzetben a regionális együttműködés erősítésére fog törekedni, ám eközben beléptette Szerbiát a Moszkva irányítása alatt álló Eurázsiai Gazdasági Unióba. A továbblépést az is nehezíti, hogy Boszniának egy éve nincs kormánya, ezért minden gazdasági-politikai reform elakadt.

Csak a csatlakozás

Egyes Balkán-szakértők szerint az EU-nak speciális kapcsolatokat kellene kínálnia a régió országainak anélkül, hogy csatlakoznának az unióhoz, ám Hahn határozottan ellenzi ezt. Felhívja a figyelmet arra, hogy az EU eredeti ígérete úgy szólt, hogy egy napon beléphetnek az unióba, és azon belül a schengeni övezetbe, ami szabad utazást kínál a polgáraiknak egész Európában. Ennél kevesebbel csalódást okoznak az érintett országok társadalmának. Bulgária és Románia még mindig nem része a schengeni övezetnek, mivel az EU nem tartja elég megbízhatónak jogállami rendszerüket ehhez a kedvezményhez. Hahn szerint ugyan indokolt, de egyben megalázó helyzetben tartja ezeket az országokat.

A biztos úgy véli, hogy időbe telik majd orvosolni a bajt, amit az EU elzárkózása okozott, ám optimista, mert az EU-tagállamok többsége bővítéspárti, támogatja az Európai Bizottság javaslatát, hogy kezdjék meg a tárgyalásokat az albán és az észak-macedón kormánnyal a csatlakozásról. Most mindenki zavarodott és bénult, de reméli, hogy ezen minél előbb sikerül túllépni. Sok olyan terület van, amelyen Európa előrelépést kínálhat a két jelentkezőnek, amíg nem tagjai az EU-nak.

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

antitroll, 2019.11.17 09:39

@kman:
Hát nem egy győzelmi jelentés, mint amit Te szeretsz! :-D
Nem is értem miért nem állítják falhoz a rossz hír hozóit? :-D
Biztos mazochista vagy, hogy ezeket olvasod. Ők a világ legboldogabb emberei, nekik akkor is jó, ha nem jó, mert akkor jó.
Ennek ellenére nem irigyellek! :-D
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

kman, 2019.11.17 08:20

Komócsiny elvtárs megint ideokádott egy cikket.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

hedviga, 2019.11.16 21:21

Remélem az vár, ami a magyar egészségügyre, a kisnyugdíjasokra, hajléktalanokra, na meg a migránsokra.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

toferi41@freemail.hu, 2019.11.16 20:45

Szerintem bővítéssel, az EU alapokmányát , működési rendjét is újra szabályozni kellene, mert ilyen nagy taglétszámmal az egyhangú szavazás intézményével ez a szervezet működésképtelenné vállna, mert már most is az!
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html