Előállt Brüsszel az új javaslattal: így válhatna EU-taggá egy új ország

Az Európai Bizottság az uniós csatlakozási folyamat továbbvitele érdekében hitelesebbé, dinamikusabbá, kiszámíthatóbbá és politikailag megalapozottabbá kívánja tenni az eljárást - közölte Várhelyi Olivér szomszédság- és bővítéspolitikáért felelős uniós biztos a bővítési folyamat reformjáról szóló bizottsági előterjesztés bemutatásakor szerdán Brüsszelben.
Szabó Zsuzsanna, 2020. február 5. szerda, 14:22
Fotó: Napi.hu - Fotó: Európai Bizottság

Az Európai Bizottság konkrét lépéseket javasol a csatlakozási folyamat megerősítése és javítása mellett a teljes jogú uniós tagság elérése érdekében - mondta Várhelyi Olivér, aki azt is hangsúlyozta, hogy a bizottság határozottan kiáll amellett, hogy meg kell kezdeni a csatlakozási tárgyalásokat Észak-Macedóniával és Albániával.

Várhelyi bejelentette azt is, hogy a bizottság májusi Zágrábi  EU-Nyugat-Balkán csúcstalálkozó előkészítéseként a régióra vonatkozó gazdasági és beruházásfejlesztési tervet fog előterjeszteni.

A bizottság szerint a csatlakozási folyamatnak a kölcsönös bizalomra, valamint az EU és a nyugat-balkáni országok egyértelmű elkötelezettségére kell épülnie. A hitelesség megerősítéséhez pedig még nagyobb hangsúlyt kell fektetni az alapvető reformokra - mindenekelőtt a jogállamiság, a demokratikus intézmények és a közigazgatás terén -, valamint a tagjelölt államok gazdaságára. Ha a partnerországok teljesítik az objektív kritériumokat, a tagállamok - az érdemeken alapuló megközelítést tiszteletben tartva - megállapodnak abban, hogy tovább lehet lépni a folyamat következő szakaszába.

Az EB erőteljesebb politikai irányítást is javasol, ennek keretében a bizottság EU-Nyugat-Balkán csúcstalálkozók rendszeres megrendezését és a miniszteri szintű kapcsolattartás intenzívebbé tételét javasolja. Emellett a tagállamokat is jobban bevonnák a folyamat nyomon követésébe és felülvizsgálatába. A stabilizációs és társulási megállapodás hatálya alá tartozó testületek mindegyike előtérbe fogja helyezni a politikai kérdéseket és reformokat, a kormányközi konferenciák pedig a tárgyalások erőteljesebb politikai irányítását fogják biztosítani - áll az EB közleményében.

A bizottság azt javasolja, hogy a tárgyalási fejezeteket a következő hat témakörbe csoportosítsák:

  • alapkérdések;
  • belső piac;
  • versenyképesség és inkluzív növekedés;
  • zöld menetrend és fenntartható összeköttetések;
  • erőforrások, mezőgazdaság és kohézió;
  • külkapcsolatok.

A tárgyalásokat - miután az érintett országok teljesítették a nyitókritériumokat - az adott témakör egészére vonatkozóan indítják majd meg, nem pedig az egyes fejezetek szerint. Először az alapkérdésekről fogják megkezdeni a tárgyalásokat, és ezeket zárják le utoljára - az itt elért eredmények fogják meghatározni a tárgyalások általános ütemét, de a bizottság azt tartaná célszerűnek, ha az adott témakör megnyitásától az egyes fejezetek lezárásáig tartó időkeretet ne haladja meg az egy évet, ugyanakkor a tárgyalások ütemét teljes mértékben függővé tennék a reformok előrehaladásától.

A bizottság egyértelműbben meghatározza majd, mit vár az EU a bővítési országoktól a folyamat különböző szakaszaiban. Világosabbá teszi, milyen pozitív következményekkel járhat a reformok terén elért haladás, illetve milyen negatív következményekkel jár a haladás elmaradása. A reformok ösztönzésénél a bizottság például bevetné a gyorsított integráció és - az egyenlő versenyfeltételek megőrzése mellett - az egyes uniós szakpolitikákba, uniós piacokra és uniós programokba való fokozatos belépés, továbbá a finanszírozás és a beruházások növelésének lehetőségét. Minél több előrelépést tudnak felmutatni a tagjelölt országok a reformjaik terén, annál jobban haladhat előre csatlakozási folyamatuk.

A bizottság emellett határozottabb intézkedéseket is javasol, amelyekkel szankcionálható a reformok végrehajtása vagy a csatlakozási folyamat követelményeinek teljesítése során esetlegesen tapasztalt súlyos vagy elhúzódó stagnálás, illetve visszalépés.

  • A tárgyalásokat bizonyos területeken szüneteltetni lehetne,
  • vagy a legsúlyosabb esetekben akár teljes egészében fel is lehetne függeszteni,
  • illetve lehetőség lenne már lezárt fejezeteket újból megnyitni;
  • a szorosabb integráció előnyeit - például az uniós programokhoz való hozzáférést - fel lehetne függeszteni
  • vagy vissza lehetne vonni,
  • továbbá csökkenthető lenne az uniós finanszírozás hatóköre és intenzitása is.

A bizottság reméli, hogy a tagállamok jóváhagyják a javaslatot, és ezzel párhuzamosan megkezdődnek a csatlakozási tárgyalások Észak-Macedóniával és Albániával, még a május 6-7-én Zágrábban megrendezésre kerülő EU-Nyugat-Balkán csúcstalálkozó előtt. Az eseményre készülve a bizottság mérlegelni fogja, milyen módon ösztönözhető a beruházás, a társadalmi-gazdasági integráció és a jogállamiság a nyugat-balkáni régióban.

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

Józsi2222, 2020.02.05 21:44

@hedviga: 02 05 15 47
Mit mondjak?
Kész csoda, hogy nem vagy albángyűlölő!
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

hedviga, 2020.02.05 16:22

..és a törököknek mit fognak mondani azután, hogy Albániát felvették. Albánia a felvétele után ki fog állni a többi muszlim ország felvétele melett.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

hedviga, 2020.02.05 15:47

Az albánokat fel akarják venni az EU-ba? 80 százalékuk drog- és nő kereskedelemből él.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html