Felszállt a fehér füst Brüsszelben: Megállapodtak az uniós vezetők

Pár perccel reggel fél hat után végre sikerült megállapodásra jutnia az uniós vezetőknek az EU következő hétéves költségvetéséről és a koronavírus gazdasági hatásainak enyhítését szolgáló helyreállítási alapról. Az újabb rekordhoz már csak körülbelül fél óra hiányzott volna.
Szabó Zsuzsanna, 2020. július 21. kedd, 06:24
Fotó: Getty Images - Fotó: Pier Marco Tacca/Getty Images

Az európai uniós tagállamok vezetői a brüsszeli csúcstalálkozójuk 5. napján elfogadták az EU 2021 és 2027 közötti időszakra szóló keretköltségvetését és a koronavírus-járvány okozta gazdasági és társadalmi károk helyreállítását célzó pénzügyi csomagot. A hírt nem sokkal reggel hat óra előtt jelentette be Charles Michel, az Európai Tanács elnöke a pénteken kezdődött uniós csúcstalálkozót követően Twitter-üzenetében.

Az uniós vezetők ezzel a tárgyalássorozattal kis híján döntöttek újabb rekordot, miután még legalább reggel 6:05-ig kellett volna ahhoz egymást nyúzniuk, hogy megdöntsék a 2000-es nizzai EU-csúcs rekordját, amit több mint 90 órán át tartott - jegyzi meg a Politico az Európai Tanács sajtóosztájának számításait idézve. Ezzel a most végződött csúcs csak az "egyik leghosszabb" tárgyalások sorába állhat be.

Orbán örül

Orbán Viktor miniszterelnök ezek szerint nem vétózott, pedig a jogállamisági kritérium belekerült a megállapodásba, ebben még hétfő este 11 órakor sikerült közös nevezőre jutniuk az uniós vezetőknek - írta a Politico egy diplomáciai forrásra hivatkozva.

A dolumentum végső szövegébe a jogállamiságról annyi került bele, hogy az Európai Tanács "hangsúlyozza a jogállamiság tiszteletben tartásának fontosságát".

A Financial Times tudósítója szerint Angela Merkel német kancellár elárulta, Orbán mondta neki, hogy le akarja zárni a 7-es cikkely szerinti eljárást, amire a kancellár azt felelte neki: "Támogatni fogjuk Magyarországot, de kritikus lépéseket kell megtenni Magyarországon."

A csúcstalálkozót követően egyébként Orbán Viktor lengyel kollégájával Mateusz Morawieckivel tartott sajtótájékoztatót - mint ahogy az később az MTI tudósításából kiderült, a lengyel nagykövetségen -, ahol a Politico szerint a két politikus elégedettségét fejezte ki mind az elfogadott hétéves költségvetéssel, mind annak szabályozásával kapcsolatban. Morawiecki kiemelte, hogy a javasolt megállapodásban nincs közvetlen kapcsolat a jogállamiság és a források között. Mint mondta, azt a mechanizmus, amit még létre kell hozni, még az Európai Tanácsnak is jóvá kell hagynia. A Visegrádi négyek beleegyezése nélkül itt semmi sem fog történni, mert az Európai Tanács egyhangúságot jelent - tette hozzá a lengyel kormányfő.

Orbán Viktor és Mateusz Morawiecki, Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher

Morawiecki továbbá hangsúlyozta, hogy nem ért egyet azzal a váddal, hogy Lengyelország megsérti a jogállamiságot, szerinte egy egyenlőtlen párbeszéd folyik országa és az uniós intézmények között. Szerinte ez két külön dolog, amit a megállapodás szövege is tükröz. "Mi jogállamiságot akarunk, de pénzügyi fegyelmet is" - hangsúlyozta.

Orbán Viktor a csúcs eredményét kommentálva a Facebook oldalára egy képet tett ki azzal a felkiáltással: "Kiharcoltuk!"

A magyar miniszterelnök EU-csúcsról szóló értékelését itt olvashatja.

Mi van a csomagban?

Az uniós vezetők megállapodtak abban, hogy a 750 milliárd eurós helyreállítási alapban (NextGenerationEU) 390 milliárd euró lesz a vissza nem térítendő forrás és 360 milliárd eurónyi hitelt vesznek fel a tagállamok közösen. A hitel az 1074 milliárd eurós hétéves költségvetéshez lesz kapcsolva, így a következő hétéves költségvetés teljes kerete összesen 1,82 ezer milliárd euró lesz.

A helyreállítási alap eredetileg 500 milliárd eurós vissza nem térítendő forrásból és 250 milliárd euró hitelből állt, a mostani verzió a takarékos országok követeléseiből fakadó kompromisszum eredménye. Ők ugyanis csak szigorú feltételekhez - főleg létfontosságú reformok megvalósításához - kötve adtak volna vissza nem térítendő forrásokat.

A 750 milliárd eurós csomag a következőkból áll össze:

  • helyreállítási és ellenállóképességi eszköz (Recovery and Resilience Facility - RRF): 672,5 milliárd euró, amiből 360 milliárd euró hitel, 312,5 milliárd euró vissza nem térítendő forrás;
  • ReactEU (a válság társadalomra gyakorolt gazdasági-társadalmi hatásainak enyhítését célzó kezdeményezés): 47,5 milliárd euró
  • Horizon Europe (k+f): 5 milliárd euró
  • A magánberuházások élénkítését szolgáló InvestEU: 5,6 milliárd euró
  • Vidékfejlesztés: 7,5 milliárd euró
  • Méltányos átállást támogató alap (JTF), ami a karbonsemleges gazdasági átállást hivatott segíteni: 10 milliárd euró
  • Szükséghelyzeti Támogatási Eszköz (RecEU): 1,9 milliárd euró.

A mostani megállapodás olyan értelemben történelminek mondható, hogy a 750 milliárd eurónyi forrást az Európai Bizottság a pénzpiacokról vonhatja majd be és olcsó forrásként továbbadhatja a tagállamoknak, vagyis a tagállamok helyett az EU lesz az adós, ami sok, magas kockázati felárral rendelkező országgal szemben olcsóbb forrásbevonást tesz lehetővé. Ebből a keretből a 390 milliárd eurós részt a tagállamoknak nem kell direktbe visszafizetnie, hanem beépítenék az uniós költségvetésbe úgy, hogy a tagállamok megemelik a saját befizetési kötelezettségeiket az EU-s büdzsébe, azaz hozzájárulnak a tagállamok, hogy az Európai Bizottság az eddigi, össz GNI 1,4 százalékára rúgó összege helyett akár az össz GNI 2 százalékát is beszedhesse tőlük.

A tagállamoknak folyósított hitelt viszont az eredeti javaslathoz képest 2 évvel korábban, 2026-tól el kell kezdeni visszafizetni és a visszafizetéseknek 2058-ig be kell fejeződnie.

Az RRF keretének 70 százalékát 2021-22 során kötelezettségvállalásban oda kell adni, míg a maradék 30 százalékot 2023 végéig, amit 2026 végéig ki is kell fizetni. A tagállamok által ennek keretében felvehető hitel nem haladhatja meg a tagállam GNI-ának 6,8 százalékát. A 2021-22-es évre a forrás elosztását az Európai Bizottság által meghatározott javaslat szerint kell elosztani, míg a 2023-as év elosztási "kulcsánál" a 2015-19 közötti munkanélküliségi kritériumot a 2020-as év GDP visszaesésével és a 2020-21-es időszak kumulatív GDP-veszteségeivel helyettesítik, amit 2023 június 30-ig számolnak ki.

Az RRF előfinanszírozási mértéke 10 százalékos lesz, amit 2021-ben fizetnek ki.

Reformprogram kell

A tagállamoknak nemzeti helyreállítási és ellenállóképességi tervet kell készíteniük, amelyben a 2021-23-as időszak reformjait és befektetési terveit fektetik le. A terveket 2022-ben felülvizsgálják, hogy a források 2023-as végső allokációjánál figyelembe lehessen venni.

A terveket egyébként az Európai Bizottságnak a benyújtást követően két hónapon belül el kell bírálnia. A bizottság azt fogja nézni, hogy

  • a tervek mennyire állnak összhangban az országspecifikus ajánlásokkal,
  • illetve hogy mennyire javítja a gazdaság potenciális növekedési teljesítményét,
  • mennyire járul hozzá a munkahelyteremtéshez,
  • valamint a tagállam gazdasági-szociális ellenállóképességének javításához. Ezeken a területeken a legmagasabb pontszámokat kell elérnie a tagállamnak ahhoz, hogy jóváhagyják a tervet.
  • Emellett azt is nézik, hogy a tervek mennyiben járulnak hozzá a zöld és digitális gazdasági átállás céljaihoz.

A terveket az állam- és kormányfőket tömörítő Európai Tanácsnak minősített többséggel kell elfogadnia 4 héten belül. Ezt követően a tervek megvalósítását is követni fogják, csak akkor kaphatnak pénzt a tagállamok, ha kielégítően teljesítik a reformprogramokban vállalt célokat. Ha egy, vagy több tagállamnak kifogása van az adott tagállami reformprogram mérföldköveinek és céljainak elégséges teljesítésével kapcsolatban, akkor kezdeményezheti az ügy megtárgyalását a következő Európai Tanács ülésen, legfeljebb 3 hónapon belül.

Klímacélok

A NextGenerationEU és a hétéves költségvetés teljes keretének 30 százalékát a 2050-es klímasemlegességi cél elérése érdekében kell kifizetni és hozzá kell járulnia az EU 2030-as új klímacéljai eléréséhez, amelyet az év végéig felülvizsgálnak. Az uniós költéseknek összhangban kell lennie az párizsi egyezmény céljaival is.

Brexittartalék

A dokumentumból kiderül, hogy a költségvetési plafonon túl egy speciális, "Brexit Kiigazítási Tartalékot" is létrehoznak 5 milliárd eurós kerettel, amit az Egyesült Királyság kilépéséből fakadó előre nem látható következményekre tennének félre a leginkább érintett tagállamok és ágazatok számára.

Saját források

Ami az EU saját forrásait illeti, a dokumentum utal arra, hogy a következő években az EU e rendszer reformját is kidolgozza és új forrásokat fog bevezetni.

  • Első lépésként 2021. január elsejétől a nem reciklálható műanyagokból fog valamilyen bevételt előirányozni (nincs konkretizálva, mi lenne az - a szerk.).
  • Továbbá 2021 első szemeszterében javaslatot tesz a bizottság arra a környezetvédelmi különadóra is, ami azokra az importtermékekre vetnének ki, amelyeket olyan országban állítanak elő, ahol kevésbé szigorú a környezetvédelmi szabályozás, mint az Európai Unióban (carbon border adjustment mechanism), illetve a digitális adóra is javaslat készülne, amelyet legkésőbb 2023 január 1-től vezetnének be.
  • A bizottság a szén-dioxid kvóta kereskedelmi rendszerét (ETS) is felülvizsgálja a légi- és hajóforgalomra való kiterjesztésének lehetőségével.
  • A következő hétéves időszakban további saját források bevezetésén is dolgozik majd a bizottság, amelyek között lehet a pénzügyi tranzakciós adó (FTT) is.

A dokumentum deklarálja, hogy a 2021 után bevezetett saját forrásokat a helyreállítási alap hitelének korai visszafizetésére fordítják.

Maradtak a visszatérítések

A sokak által eltörölni kívánt visszatérítések is megmaradtak. A dokumentumbó kiderül, hogy a 2021-27 közötti időszak visszatérítései Dánia, Németország, Hollandia és Svédország éves GNI-arányos befizetéseit csökkentik majd.

Ezt követően az Európai Parlamenten lesz a sor, miután a most kialkudott büdzsére és helyreállítási alapra még az EP-nek is rá kell ahhoz bólintania, hogy hatályba lépjen.

HOZZÁSZÓLÁSOK