EU-csúcs: megállapodtak a bankok feltőkésítéséről

Megállapodtak az uniós vezetők az európai bankok feltőkésítésének szabályaiban. A brüsszeli csúcstalálkozón minden vezető hangsúlyozta eltökéltségét, hogy hozzájáruljon a válság leküzdéséhez.
MTI, 2011. október 26. szerda, 21:12
Fotó: Napi.hu

Helyreállítja az európai bankszektor iránti bizalmat az a megállapodás, amelyet az Európai Unió tagországainak állam- és kormányfői tanácsa szerda este ért el a bankok feltőkésítésének szabályairól - emelte ki Herman Van Rompuy, a tanács elnöke a 27-es körű ülés után kiadott közleményében. A megállapodás azt is jelenti: az ágazat szilárd lábakon áll majd.

Van Rompuy leszögezte, hogy a brüsszeli csúcstalálkozón minden vezető hangsúlyozta eltökéltségét, hogy hozzájáruljon a válság leküzdéséhez, és a szolidaritás szellemében segítsen választ találni az EU és az euróövezet előtt álló kihívásokra. Megerősítette ezt az eltökéltséget a kormányfők közös írásos nyilatkozata is.

Ezermilliárd eurós EFSF
Egy uniós forrás a Reutersnak azt jelezte: a jelenlegi tervek szerint a 440 milliárd eurós keretösszegű eurózóna pénzügyi stabilitási mentőkeretből (EFSF) mintegy 250-275 milliárd euró lenne az az alap, amelyre várhatóan négyszeres tőkeáttételt tudnának alkalmazni, így az alapból szabadon maradó források tényleges "tűzereje" 1000 milliárd eurós méretű lenne.

Az eddig is ismert volt, hogy a 440 milliárd eurós teljes keretből a tőkeáttételre ennél csak kisebb részt lehet felhasználni, mivel az EFSF-ből nyújtják az eurózóna tagállamok az ír és portugál hitelcsomagokat, illetve a formálódó második görög hitelprogramot is. Az új információ, hogy nem ötszörös, hanem "csak" négyszeres lenne a megcélzott tőkeáttétel.

A bankok közép- és hosszú távú forráshoz jutása lényegi elem ahhoz, hogy elkerüljék a hitelválságot, és biztosítsák a hitel áramlását a reálgazdasághoz is - húzta alá Van Rompuy.

Orbán: nem rögzítették az összeget

Orbán: megvédjük a saját bankjainkat
Orbán Viktor elmondta: Magyarországon a bankok többsége külföldi tulajdonban van, és az OTP az egyetlen európai jelentőségű magyar tulajdonú bank. Felhívta a figyelmet arra, hogy az OTP tőkemutatója nagyon magas, Európa egyik legstabilabb bankjának minősül.
A mostani végtörlesztést is ki tudja izzadni magából anélkül, hogy ez számára bármilyen pénzügyi nehézséget okozna - mondta az OTP-ről a miniszterelnök. Ha bármi nehézség felmerülne, akkor "mi megvédjük a saját bankjainkat, a magyar bankok számíthatnak arra, hogy ott van mögöttük a költségvetés". A végtörlesztés politikáját végig fogjuk vinni - jelentette ki Orbán, és azzal indokolta ennek fontosságát, hogy nem akarnak "adósrabszolgaságot".

A 27 EU-ország állam-, illetve kormányfőjének csúcstalálkozójáról távozva Orbán Viktor elmondta: Magyarországnak nem kell majd fizetnie más országok bajba jutott bankjaiért. A megállapodás értelmében ugyanis ha egy bank bajba jut, akkor először a részvényeseknek és a tulajdonosoknak kell helytállniuk, ha pedig az nem megy, akkor a nemzetállami költségvetéseknek. Ha ez utóbbi sem megy, csak akkor lehet európai pénzt igényelni, de ebben az esetben is olyan alaptól kell kérni a segítséget, amelyben Magyarország nem befizető.

Orbán közlése szerint a 27-ek megállapodása szintén kitér arra, hogy azokat a bankokat, amelyek feltőkésítésre szorulnak, el kell tiltani attól, hogy "a vezetőik prémiumot kapjanak, bónuszokat és magas osztalékokat vegyenek fel". A miniszterelnök örömének adott hangot, hogy Magyarországon kívül végre más országokban is "kicsapta a biztosítékot, hogy bajba jutnak bankok, az állampolgárok adóforintjaiból kell őket kisegíteni, és közben a vezetőik továbbra is osztogatják egymásnak a milliókat meg milliárdokat jutalékban, jutalomban, megemelt fizetésben".

Kérdésre válaszolva a magyar kormányfő közölte: a szerda esti találkozón a 27-ek nem rögzítették, hogy milyen összeggel tőkésítik fel az arra rászoruló európai bankokat. Erről külön határozatot kell majd alkotni. Mint megjegyezte, a nap további fontos kérdéseit már nem a 27-es uniós körben, hanem a 17 euróövezetbeli ország esti tanácskozásán kell megvitatni.

Merkel és Sarkozy személyesen tárgyal a bankok szakembereivel

Angela Merkel német kancellár és Nicolas Sarkozy francia elnök személyesen tárgyal a bankok érdekképviseleti szervének, a Nemzetközi Pénzügyi Intézetnek (IIF) a szakembereivel annak érdekében, hogy megállapodás szülessen a görög adósságleírás mértékének és módjának kérdésében - mondta egy, a tárgyalásokat jól ismerő forrás az AFP francia hírügynökségnek. Szerda estétől kezdődően az EU vezetői is készen állnak egyeztetni a bankokkal.

Korábban olyan hírek jelentek meg, hogy patthelyzet alakult ki az átfogó euróövezeti mentőcsomagról szóló tárgyalásokon a bankok képviselői és az euróövezeti szakemberek között, mivel az elfogadott 50 százalékos leíráson túl a bankok garanciát követelnek az áldozatvállalásért cserébe.

Szerda délelőtt kiszivárgott információk szerint a görög állampapírok névértékének 15 százalékát készpénzben kapnák meg a bankok, míg 35 százalékot új, 30 év lejáratú, 6 százalékos fix kamatozású görög államkötvényben.

A hírügynökség értesülései szerint a bankok nem látják biztosítottnak, hogy az új papírokat kifizeti Görögország, így azt várják, hogy az Európai Pénzügyi Stabilitási Eszköz (EFSF) kapacitásainak terhére az euróövezeti államok vállaljanak garanciát ezekre az értékpapírokra.

Az egész unió szintjén szükséges az integráció

Az "eurómentő" célú csúcstalálkozó-sorozat egyebek közt felszínre hozott olyan problémákat is, mint amire Donald Tusk, az EU soros elnökségét ellátó Lengyelország miniszterelnöke utalt szerda esti brüsszeli sajtótájékoztatóján. Nem áshatja alá az Európai Unió 27 tagországa közti együttműködést az, hogy az euróövezet 17 országa szorosabbra vonja integrációját - hangoztatta Tusk a 27-ek tanácskozása után. - Megítélésem szerint valamennyien megértettük, hogy fokozott integrációra van szükség, de nem csupán az eurócsoport, hanem az egész unió szintjén - jelentette ki Tusk. A téma azt követően vált érzékennyé az EU-n belül, hogy az euróövezetet sújtó adósságválság megoldása és a közös pénz stabilitásának megerősítése érdekében a közös fizetőeszközt használó zóna országai külön lépéseket is tettek.

David Cameron brit miniszterelnök is leszögezte ugyanakkor szerdai nyilatkozatában: az euróövezeti válság a zónán kívüli államokat is kedvezőtlenül érinti, és egyes kérdések megtárgyalásába az unión kívüli tíz országot feltétlenül be kell vonni.

Átfogó reformprogramot ígért Berlusconi

Szintén az euróválsághoz szorosan kapcsolódó fejlemény, hogy Silvio Berlusconi olasz miniszterelnök ígéretet tett a 27-eknek: november 15-éig előáll egy átfogó reformprogrammal, amely elősegíti a növekedést, és 2013-ra egyensúlyba hozza az olasz költségvetést. Ez derült ki abból a levélből, amelyet Berlusconi a brüsszeli válságtanácskozás alkalmával nyújtott át partnereinek. A levélben konkrétan megfogalmazott intézkedések között van a nyugdíjkorhatár 67 évre emelése (2026-ig), továbbá több bürokráciacsökkentő, illetve az üzleti környezetet javító lépés.

A levélről Donald Tusk azt mondta, hogy az "jó benyomást keltett" az európai vezetőkben. Az olasz államháztartás helyzetének stabilizálása kulcsfontosságú az euróövezeti adósságválság megoldása szempontjából. Elemzők szerint ugyanis sem a meglévő, sem az euróövezeti vezetők tanácskozását követően várhatóan "megnövelt tűzerejű" EFSF nem bizonyulna elegendőnek egy esetleges olasz államcsőd kivédésére.

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

Jhony, 2011.10.26 21:41

Mert a bankokat muszáj feltőkésíteni!
És a dolgozókat ki fogja?? A szegény proletárokat??
Mert sajnos a kommunizmus sem tőkésítette fel őket pedig azt gondolták hogy hej de jó lesz!!

De a bankokat fel kell tőkésíteni közpénzből hogy újabb kamatos hiteleket fizethessenek az emberek >>nekik amik aztán nem fognak visszajutni a közpénzbe:>> mert sír a szájuk egy különadó láttán!!!
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html