Európa hamarosan lebénulhat - itt a forgatókönyv

Elkerülhetetlennek látszik az európai politikai pártok átrendeződése, ami nem feltétlenül a mérsékelt politikai erők visszaszorulását hozza, hanem a pártok erőviszonyának átalakulását. A háttérben részben a fiatalabb korosztályoknak kedvezőtlen gazdaságpolitika áll.
Komócsin Sándor, 2018. október 23. kedd, 19:23
Fotó: Reuters

Európában nagyon sok minden történik mostanság párhuzamosan. Újraéled a kelet-nyugati megosztottság, kisebb pánik kíséri az olasz költségvetés hiányának növekedését, ami egy újabb adósságválság rémét vetíti előre és persze folyik a brexit meglehetősen zűrzavaros előkészítése. További fontos átalakulás a német belpolitikai erőviszonyok átalakulása, s bár ez nem olyan látványos, mint az előbbiek, rendkívül súlyos következményekkel járhat az EU működésében - kezdi elemzését Wolfgan Münchau, a Financial Times (FT) uniós ügyekkel foglalkozó publicistája.

Láthattunk egy tesztet

Az október közepén tartott bajor választások betekintést adtak abba, amire számíthatunk. Két folyamat rajzolódott ki: a szavazók egy része elvándorolt a jobb-középről a radikális jobboldal felé, illetve a bal-középről a Zöldek felé. A CSU, amely hagyományosan kiemelkedő szereplője a bajor politikának tíz százalékpontot veszített támogatottságából, ami rossz eredmény volt, bár nem annyira gyenge, mint amit jósoltak.

A radikális jobboldali, bevándorlófaló Alternatíva Németországnak párt tíz százalékot kapott és egy másik jobb-közép párt szintén tízet. Más szóval a mérsékelt-radikális dimenzióban nem változott a helyzet, csupán a CSU jelentősen meggyengült.

Még drámaibb volt az átalakulás a baloldalon. A szociáldemokrata SPD elvesztette bajorországi szavazóinak felét, miközben a Zöldek megerősödtek. A környezetvédő párt immáron nem csupán egy színes társaság a baloldalon, amelyet lehet szeretni, miközben nem tartjuk jelentős politikai erőnek, hanem a baloldal legnagyobb pártja.

A legfrissebb közvélemény-kutatások szerint a konzervatív CDU/CSU pártszövetség támogatottsága 27 százalékon áll, a Zöldeké 20, az SPD-é 14 százalékon. A német politikát jól ismerőknek ezek megdöbbentő adatok, pláne ha hozzávesszük, hogy a legnagyobb városi választókörzetekben, beleértve ebbe Münchent is, a Zöldek a legerősebbek.

Mi van a háttérben?

Miért mozdul el a német politika a két hagyományos centrumpárttól? - teszi fel a kérdést az FT publicistája, aki úgy látja, két egymás átfedő oka van ennek. Az egyik a politikai ciklusokkal függ össze: az SPD szerinte stratégiai hibát követett el azzal, hogy az év elején belépett a harmadik nagykoalícióba a CDU/CSU-val 2005 óta. Ha, illetve inkább amikor úgy döntenek, hogy kiszállnak ebből, várhatóan javulni fog a választói megítélésük.

A másik ok demográfiai. Az SPD szavazóbázisa elöregedett - szavazóinak 54 százaléka idősebb 60 évesnél. A felmérések szerint támogatóik fő bázisát a 68-as generáció, azaz a hatvanas évek lázadói adják, akik Berlin és Frankfurt utcáin tüntetve szembe fordultak az akkor politikai elittel. Ez a szavazóbázis és a párt ehhez illő tagsága elkötelezte magát egy olyan gazdaságpolitika mellett, ami szembe megy a fiatalabb generációk érdekeivel.

A párt határozottan támogatta azt a törvényt, amelynek célja - az állam eladósodásának csökkentése érdekében - a költségvetési hiány kiküszöbölése. Ennek velejárója a közfinanszírozású beruházások visszafogása, ami viszont aláássa a jövőbeli gazdasági növekedést. Ennek bizonyítékát látja Münchau abban, hogy a német mobiltelefon-hálózat a legrosszabbak közé tartozik Európában, illetve hogy egy vizsgálat szerint az autópályahidak 11 százaléka nem tekinthető biztonságosnak. Ezek egyenes következményei a költségvetési többlet hajszolásának.

Máshol is ez megy

A németek elpártolása a hagyományos centrumpártoktól egy európai trend része. Spanyolországban egy liberális párt, a Ciudadanos szakított ki nagy szeletet a szavazóbázisukból. Franciaországban Emmanuel Macron államfő centrista mozgalma tette ugyanezt, miközben a baloldalon megerősödött egy radikális párt Jean-Luc Mélenchon vezetésével. Olaszországban két olyan párt alkot kormánykoalíciót, amely tagadja a hagyományos bal-jobb politikai felosztást.

Az FT publicistája nem számít arra, hogy a 2019. májusi európai uniós választásokon teljesen fejre állnak a jelenlegi politikai erőviszonyok. A közvélemény-kutatások szerint a hagyományos pártok meg tudják tartani előnyöket, de ez csökkenhet, amit felerősíthet az alacsony választási részvétel. Valószínűleg továbbra is az Európai Néppárt alakíthatja majd a legnagyobb frakciót az Európai Parlamentben, de nem lesz elég fajsúlyos ahhoz, hogy hatékony koalíciókat hozzon össze a vitás ügyek eldöntésére.

Azzal, hogy nem csupán Németországban, hanem az európai színtéren is háttérbe szorul a nagy koalíciók létrehozása, jóval változatosabbá válik az EU politikai térképe. A helyzet azonban az, hogy az unió döntéshozatalában minden komoly elhatározáshoz kétharmados többségre van szükség, aminek összehozása a változás miatt szinte lehetetlenné válhat. A végeredmény az EU-s döntéshozatala lebénulása lehet.

A fotó forrása: EP

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

na4, 2018.10.24 09:46

A brüsszeli balliber idióták maguknak köszönhetik az egészet. Mennek a levesbe.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

Panzerkraftwagen_Drei, 2018.10.23 22:43

Süllyed a hajó, a nagy európai Titanic, a patkányok visítanak...

Ha ha ha
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html