Az Európai Unió népszerűsége a kontinens lakóinak körében egy évtizede nem látott szintre ugrott, miközben a tagállamok kormányaié romlott - derült ki egy friss felmérésből. Ez elvileg üzenet a nacionalista vezetőknek, akik nem akarnak osztozkodni országuk szuverenitásán a többi európai országgal és vitatják az unió demokratikus legitimitását - írja Leonid Bershidsky, a Bloomberg publicistája, aki szerint nincs okuk elbízni magukat az integráció híveinek az Eurobarometer friss eredményei nyomán.

A felmérés szerint az uniós polgárok 45 százaléka pozitívan ítéli meg az EU-t, míg az ezzel ellentétesen vélekedők aránya 17 százalék - ez 2009 óta a legjobb aránypár. A megkérdezettek 61 százaléka ígéretesnek látja a közösség jövőjét és 56 százalékuk úgy érzi úgy, hogy hallathatja a szavát a közös ügyekben. Az utóbbi adat 15 éves csúcs. A 28 tagországból 23-ban javult az unió megítélése az elmúlt egy évben, 20-ban a többség pozitívan látja az EU-t. A Bloomberg publicistája szerint azonban a felmérés indokolatlanul rózsás képet fest.

Kapcsolódó

Bevándorlás

Az unió javuló megítélésének egyik oka, hogy a brexit körüli zűrzavar megmutatja, mivel jár, ha egy ország szembe fordult az európai integrációval. Ugyanakkor rossz jel, hogy az Egyesült Királyságban a tavalyi 43 százalékról 38-ra csökkent az unió népszerűsége, mert e szerint sok brit túl merevnek látta az EU viselkedését a válási tárgyalásokon. Az Európai Bizottság láthatóan nem tett eleget azért, hogy elmagyarázza az unió álláspontját az embereknek.

A mélyben rejtőző gondokra utal, hogy a bevándorlás négy évvel a 2015-ös nagy népvándorlás után is az egyik legfőbb probléma, ami az embereket izgatja. Az ezzel kapcsolatos vita nem jutott nyugvópontra sem az országokon belül, sem azok között. Az Európai Bizottság új elnöke, Ursula von der Leyen ugyan legfontosabb feladatai között említi a közös bevándorláspolitika kialakítását, de nem tud jobbat a frontországok (Görögország, Spanyolország, Olaszország) tehermentesítésénél, miközben az azt jelentené, hogy szét kellene osztani a menekültek-bevándorlók ügyének kezelését a tagországok között, ami az elmúlt években kudarcot vallott.

Gyenge örökség

Jean-Claude Juncker, a leköszönő európai bizottsági elnök nem sok emléket hagyott az európaiak fejében. A roaming díjak eltörlése, s ezzel a külföldi mobiltelefonálás olcsóbbá válása teheti emlékezetessé a regnálását. A klímaváltozás kordában tartása érdekében nem tudta mozgósítani az unió erőforrásait, ami azért érdekes, mert ez az európaiak második legfontosabb gondja a bevándorlás után. Ez az első felmérés, amelyben a globális felmelegedés ilyen előkelő helyezést ért el az embereket aggasztó ügyek sorrendjében.

A Bloomberg cikkírója szerint az EU megítélése elsősorban azért javult, mert tíz éve tomboló gazdasági válság mindenütt lecsenget, mert a brexit negatív alternatívát mutat az integrációval szemben, és mert az USA Donald Trumppal az élén már nem homályosítja el fényével Európa unióját. Nincs szó arról, hogy az uniós vezetés vagy a tagállamok vezetői együttesen valamit jól csinálnak. Ha megakad a gazdasági növekedés, újra megerősödhet az Európával szembeni pesszimizmus.

Rossz hagyomány

Von der Leyen nem az Európai Parlament, hanem az uniós állam- és kormányfőket tömörítő Európai Tanács jelöltje volt az Európai Bizottság élére, akit elfogadtattak a parlamenttel is. Ezzel nőtt a tanács mint az első számú demokratikus legitimitással bíró uniós döntéshozó testület súlya. A nemzeti vezetők testülete azonban széteső, frakciókra bomló szervezet, amelynek tagjai egyre kevésbé tudnak közös nevezőre jutni egymással.

Így a májusi választások nyomán szintén töredezettebbé vált parlamenttel együtt fokozzák az EU kultúrájának egyik súlyos gyengeségét, nevezetesen, hogy az integráció előremozdításával kapcsolatos minden ügyben rendre lebénul a döntéshozatal.