"Újabb gyöngyszem a radikalizálódó Németországból: Heiko Maas német külügyminiszter fájdalmat akar okozni Lengyelországnak és Magyarországnak" - ezt posztolta ma Gulyás Gergely a Facebook oldalán. "Már megint? Az elmúlt évszázadból vannak ilyen élményeink. Jobb lenne mellőzni a birodalmi hangütést" - írja a Miniszterelnökséget vezető miniszter, és hozzáteszi a tegnapi szerencsi választásra célozva: "különösen, amíg az SPD-s külügyminiszter testvérpártja Magyarországon antiszemitákat jelöl a parlamentbe. Szerencsére a magyarok nem vevők erre" - olvasható a portálon.

Gulyás Gergely ezzel arra reagált, hogy a német közszolgálati televízió, az ARD egyik csatornájának az online felülete, a tagesschau.de közöl egy írást az EU következő hétéves 2021-27-es költségvetéséről és a Next Generation segélycsomagról, és a német EU-elnökség mint "pártatlan bíró" felelősségéről az uniós értékek és az uniós források vonatkozásában. Az írás kulcsfontosságúnak nevezi, hogy az uniós alapértékeket sértő tagországok esetében csökkenteni kell-e az EU-forrásokat. Az apropó: az Európai Parlament és az Európai Bizottság ma folytatódó az EU hétéves büdzséjétől szóló tárgyalása.

Kapcsolódó

A "pártatlan bíró"?

A nyári maratoni emlékezetes EU-csúcson olyan megállapodás született az Európai Tanácsban, ami nem köti össze az EU alapértékek, a jogállamiság tiszteletét az EU-források védelmével-kifizetésével. Ezt akkor Orbán Viktor a lengyel kollégájával, Morawieckivel üdvözölte. Viszont a megállapodás felhatalmazta az Ursula von der Leyen vezette Európai Bizottságot, hogy dolgozzon ki minderről, a jogállamisági "kondicionalitás" mechanizmusát.

A tervezetet a német elnökség kidolgozta, és ez nyugati sajtóelemzések szerint kedvez is Orbán Viktornak - nem konkrét jog(állami) sértéshez kötné ugyanis az EU-s pénzek felfüggesztésével kapcsolatos eljárás megindítását, hanem általában az EU-s büdzsé veszélyeztetéséhez. Viszont a tervezet így is elfogadhatatlan a miniszterelnök számára- elvi kérdés ugyanis a magyar kormány szerint, hogy különböző uniós intézmények "jogállamisági köntösben" bújtatva nem dönthetnek uniós források felfüggesztéséröl.

Az uniós megállapodást az EU következő 7 éves költségvetéséröl - a 750 milliárdos közös segélycsomag miatt - a nemzeti parlamenteknek, így a magyar Országgyűlésnek is ratifikálnia kell.

Az Európai Parlament négy frakciója - köztük az Európai Néppárt - határozottan a jogállamiság és az EU-pénzek kifizetésének az összekapcsolását sürgeti, elvi nyilatkozatot is aláírtak róla. Az EP megvétózhatja a nyári EU-csúcson született megállapodást az uniós büdzséről - és a balliberális oldal most kifejezetten elszánt, az EP német szociáldemokrata alelnöke (Merkel volt igazságügyminisztere), Katarina Barley az elmúlt hetekben durván követelte a jogállamisági mechanizmust, az Orbán-kormányt ostorozva, míg Vera Jourová "beteg demokráciáról" nyilatkozott.