"A bérszakadék több okra vezethető vissza, és többféle megoldást is igényel. Minden szinten fel kell lépni, és kötelezettséget kell vállalnia minden érintettnek, a munkáltatóktól és szakszervezetektől egészen a nemzeti hatóságokig, illetve valamennyi polgárig" - idézte a kampányt bejelentő Vladimír Spidla, az esélyegyenlőségért felelős uniós biztost az MTI. Az egyenlő munkáért járó egyenlő díjazás az Európai Unió egyik alapelve, helyet kapott az 1957. évi római szerződésben is, majd 1975-ben irányelv tiltott meg minden díjazásbeli megkülönböztetést az egyenlő munkát vagy egyenlő értékű munkát végző nők és férfiak között. Ennek eredményeként a közvetlen megkülönböztetés egyszerű és szembeötlő eseteinek száma lényegesen lecsökkent. A nők által végzett munkát azonban még ma is gyakran kevésbé értékesnek ítélik, mint a férfiakét, és a nők gyakran olyan ágazatokban dolgoznak, amelyekben a bérek átlagosan alacsonyabbak, mint a zömében férfi munkaerőt igénylő ágazatokban. A szupermarketek női pénztárosai például általában kevesebbet keresnek, mint a férfi rakodómunkások. A bérszakadék csökkenti a nők életük során szerzett keresetét és nyugdíját, ami későbbi életszakaszban elszegényedésükhöz vezethet. A 65 éves vagy annál idősebb nők 21 százalékát fenyegeti a szegénység, míg ez az arány a férfiaknál 16 százalék.