A koronavírus-járvány olyan kihívásokkal állította szembe az EU-t, amelyekre nem lehetett előre felkészülni, az ezekre adott válaszokat viszont meg lehet tervezni - mondta Charles Michel az MTI szerint. A tagállamok álláspontjai továbbra is nagyon eltérőek a hétéves keretköltségvetést és a helyreállítási alapot illetően.

A legutóbbi EU-csúcson több vezető "húzódozott" az európai bizottsági javaslattól, mivel az a válság előtti helyzethez igazodik, nem a mostanihoz. Egyetértés született viszont azzal kapcsolatban, hogy növelni kellene a saját források felső határát, továbbá a helyreállítási alapnak lehetőséget kell biztosítania az európai gazdaság és társadalom átalakítására, valamint a zöld és digitális jövő felkarolására - mondta a az ET elnöke.

Deutsch Tamás fideszes EP-képviselő szerint Magyarország igazságos költségvetést akar, miután ellentétes lenne a közös európai célkitűzésekkel, ha az uniós finanszírozás nem a kohéziót, a szegényebb tagállamok felzárkózását szolgálná. "Az EP balliberális többsége a fejlesztési források kifizetésének az úgynevezett jogállamisági feltételekhez kötésétől teszi függővé, valójában azonban a tagállamok politikai zsarolására alkalmas eszközt akar létrehozni ezen források zárolásának lehetőségével" - véli Deutsch.

Gyöngyösi Márton, a Jobbik képviselője felszólalásában kitért arra, hogy a helyreállítási alap tervezetében nincs garancia arra, hogy a leginkább rászoruló cégek és személyek kapják a támogatást, továbbá az adósságfelhalmozás ellen sincs, amely a gazdasági és társadalmi különbségek kialakuláshoz, illetve további elmélyüléséhez vezethet. Véleménye szerint ha a tagállamok kormányai osztják el a forrásokat, akkor azok nagy cégek, illetve "házi oligarchák" kezébe kerülnek, éppen ezért fontos az ezt kiküszöbölő garanciák beépítése a tervezetbe - írta az MTI.