Európai minimálbér irányelvre tett javaslatot Brüsszel

Az Európai Bizottság javaslatot tett a tisztességes minimum bért szabályozó uniós irányelvre, amely az EU munkavállalói számára biztosítanák a megfelelő életszínvonalat biztosító minimálbér szintjét abban az országban, ahol dolgoznak - jelentette be a brüsszeli testület.
Szabó Zsuzsanna, 2020. október 28. szerda, 17:34
Fotó: Pixabay

Az EU-ban 21 tagállamban van törvényben előírt kötelező minimálbér, 6 tagállamban (Dánia, Olaszország, Ciprus, Ausztria, Finnország és Svédország) pedig a minimálbért kizárólag kollektív megállapodás biztosítja. Ennek ellenére a tagállamok többségében a legkisebb fizetések mértéke nem megfelelő és/vagy meglehetősen hiányos védelmet nyújtanak a munkavállalók számára. Az EU-ban például azok aránya, akik annak ellenére voltak szegénység kockázatának kitéve, hogy dolgoztak, 2007-ben 8,3 százalékot tett ki, ami 2018-ra 9,4 százalékra emelkedett. (Az Európai Bizottság egyik háttéranyaga megjegyzi, hogy a legtöbb koronavírus-ellen a frontvonalban küzdő egészségügyi és szociális alkalmazott is minimálbért keres - a szerk.)

Erre válaszul az uniós direktíva egy keretet adna a tisztességesebb szintű minimálbérek megteremtéséhez és ahhoz, hogy az EU-ban a munkavállalók számára ez a minimálbér által nyújtott biztonság is biztosítva legyen.

Nem nyúlnak bele tagállami kompetenciákba

Az Európai Bizottság hangsúlyozza: a javaslat teljes mértékben tiszteletben tartja a szubszidiaritás elvét, azaz egy minimális keretet határoz meg tiszteletben tartva a tagállamok kompetenciáját a kérdésben, illetve a szociális partnerek autonómiáját és a bérek meghatározásának terén a szerződési szabadságot. A javaslat nem kötelezi a tagállamokat kötelező minimálbér bevezetésére és nem is határoz meg egy közös uniós minimálbér-szintet - hangsúlyozta a javaslat bemutatásán Valdis Dombrovskis a testület ügyvezető alelnöke és Nicolas Schmit munkaügyi és szociális jogokért felelős uniós biztos. Utóbbi azt is hangsúlyozta, hogy ez felelőtlen és lehetetlen is lenne.

Akkor miről is szól ez a bejelentés? Az elmúlt években a gazdasági növekedésből az alacsonyabb keresetűek nem igazán profitálhattak. Ezzel a javaslattal az Európai Bizottság szeretné biztosítani, hogy a munkavállalók tisztességes munkabért keressenek akárhol is dolgoznak az EU-ban.

A brüsszeli testület szerint a minimálbéreknek nemcsak a szociális helyzetre lehet pozitív hatása, de a jövedelmi egyenlőtlenség csökkentésén, a helyi kereslet fenntartásán és a munkára való ösztönzésen keresztül szélesebb körű kedvező gazdasági hatása is van - magyarázta Dombrovskis, aki azt is hozzátette, hogy a javaslat a fair versenykörnyezet kialakítása révén azoknak a munkáltatóknak is segítséget jelenthet, amelyek tisztességes bért fizetnek az alkalmazottaiknak, illetve miután a minimálbéren foglalkoztatottaknak közel 60 százaléka nő, ezért a nemek közötti szakadék is mérsékelhető ezáltal.

A jelenlegi válság különösen az alacsony bért fizető szektorokat érintette. A munkavállalók tisztességes megélhetésének biztosítása és az úgynevezett dolgozói szegénység csökkentése (azok tartoznak ebben a körbe, akiknek a rendszeres munkavégzés ellenére legális keresetük kisebb, mint a létminimum egy aktív korú felnőttre vetített összege - a szerk.) a Bizottság szerint nemcsak a válságban fontos, hanem a fenntartható és befogadó gazdasági fellendülés biztosítása szempontjából is.

Sok a szegény

Az EU-ban a munkavállalók közel 10 százaléka él szegénységben - mutatott rá Schmit, aki ennek kapcsán hangsúlyozta, hogy ezen változtatni kell. Több uniós tagállamban a minimálbérek emelkedése elmaradt más bérek emelésétől az elmúlt évtizedekben, ezt az elmaradást pedig csökkenteni kell - mondta a foglalkoztatásért és szociális jogokért felelős biztos. A minimálbérek meghatározásában pedig az alapot a kollektív szerződéseknek kellene biztosítaniuk - tette hozzá. Schmit ezen felül azt is megjegyezte, hogy a tisztességes bérek biztosítása a szociális jogok európai pillérének 6 pontjában egyértelműen szerepel, ami mellett minden tagállam elkötelezte magát.

Dombrovskis szerint a szociális partnereknek, érdekképviseleteknek kulcsszerepe van a minimálbérek szintjének meghatározásában. A bizottsági alelnök szerint a testület támogatja ezeket az autonóm bértárgyalásokat, de ahol ez nem lehetséges, ott ez a direktíva adna keretet a tagállamoknak a minimálbérek meghatározásában.

Azokban az országokban, ahol a kollektív szerződéses lefedettség magas, ott általában kisebb az aránya az alacsony keresetű dolgozóknak, alacsonyabb a jövedelmi egyenlőtlenség és magasabb a minimálbér - mutatott rá Dombrovskis, aki azt is hozzátette, hogy ezért a bizottsági javaslat a béreknél a kollektív megállapodásokat ösztönözné minden tagállamban.

Azokat a tagállamokat, ahol van kötelezően előírt minimálbér, arra kéri a bizottság, hogy a minimálbér szintjét emeljék megfelelő szintre. Ezen a Bizottság azt érti, hogy a minimálbér meghatározásának kritériumainak világosnak és állandónak kellene lennie, a megfelelőség megállapításánál indikatív referenciaértékekkel (nemzetközi szinten általában használt indikátorok, mint például a bruttó medián bér 60 százaléka és a bruttó átlagbér 50 százaléka), rendszeres és időben történő kiigazításokkal. A brüsszeli testület emellett a szociális partnerek hatékony bevonását is szorgalmazza a minimálbérek meghatározásánál.

A megfelelő szintet a javaslat úgy határozza meg, hogy a nemzeti minimálbér-meghatározás kritériumainak legalább

  • a minimálbér vásárlóerejét,
  • a bruttó bérek általános mértékét és azok megoszlását,
  • a bruttó bérek növekedési ütemét,
  • és a munka termelékenységének alakulását tartalmaznia kellene.

Az Európai Bizottság ennek a megvalósulását az európai szemeszterbe illesztett monitoringrendszerrel hajtatná végre a tagállamok kormányaival. Dobrovskis szerint ez lenne a legalkalmasabb eszköz erre. Ez ugyanakkor azt is fetételezi és javasolja, hogy a minimálbérek alakulásáról a tagállamok évente készítsenek jelentést az Európai Bizottság számára.

A bizottsági alelök kérdésre válaszolva rámutatott, hogy a minimálbérek rendezése azért is indokolt lenne, mert ugyan van fejlettségi különbség az uniós tagállamok között, de a bérek közötti különbséget nem indokolja termelékenységbeli különbség. Példaként említette, hogy míg a kelet-közép-európai országok termelékenysége a nyugatinak a 60-70 százalékán áll, addig a kelet-közép-európai bérek színvonala a nyugatiak 30-40 százalékán. Vagyis lehetségesnek tartanak a jelenleginél nagyobb bérkonvergenciát.

Magyar kormány is tárgyal a minimálbérről
Szerdán az Innovációs és Technológiai Minisztérium tudatta, hogy megkezdődtek a jövő évi minimálbérrel, garantált bérminimummal és bérajánlással kapcsolatos egyeztetések a kormányzat érdemi közreműködésével a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF) monitoring bizottsági ülésén 2020. október 28-án a kormánynál. A kabinet célja, hogy a munkavállalói és munkaadói érdekképviseletek állapodjanak meg a kötelező legkisebb bérek jövő évi mértékéről.

 

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

csaba7272, 2020.10.28 20:22

Na ennyit a Gyurcsányné Luvnya-Dobrev Klárika utópiájáról, az egységes európai minibálbérről. Közgazdasághoz valamit is értő azonnal látta, h ez abszolút kivitelezhetetlen. Nincs az a kelet-európai ország, amelyik gazdasági összeomlás nélkül kihevert volna pl. a német 1000 eurós minimálbér összegét. Kivitelezhetetlen, mint az összes libcsibalzöldkommunista agyatlan javaslat.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

Ballada, 2020.10.28 19:12

Hát persze, 8 év / 23500 Ft és ami előtte és utána volt az smafu.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html